Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 9. szám

9. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 327 — a magasabb vezető állású dolgozók, valamint a nyereség alakulására jelentős befolyást gyakorló munkakörben dolgozók alapbérének, illetve szövetkezet esetében munkadíjának a 14/1979. (XI. 1.) MüM számú rendelet 10. §-ában, illetve a 13/1979. (XI. 1.) MüM számú rendelet 11. §-ában meghatározott csökkentéséből származó összeget. (3) A veszteségrendezésbe az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt alapoknak a veszteséges év mérlegzárásakor fennálló egyenlegét lehet bevonni. (4) A veszteségrendezésre felhasznált szabad fejlesztési alapra eső általános nyereségadót a költségvetés a fejlesztési alapba visszatéríti, azt azonban csak a veszteség rendezésére lehet felhasználni. (5) Az amortizáció bevonása a veszteség rendezésébe úgy történik, hogy a veszteséggel záró év utáni évben az elszámolt értékcsökkenésnek csak a veszteség rendezése után fennmaradó része osztandó fel központosított, illetve vállalatnál maradó amortizációra. (6) A vállalat a veszteségrendezésbe a veszteséges év műszaki fejlesztési alap maradványának, valamint a következő évben a 48/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet szerint képződő — központosítás nélküli, teljes — műszaki fejlesztési hányadnak a műszaki fejlesztési alap terhére esedékes kötelezettségekkel csökkentett összegét vonja be. (7) A részjegyalap és a Tagsági Érdekeltségi Alap veszteségrendezésbe történő igénybevételéről a közgyűlés, illetve a küldöttgyűlés határoz. A részjegyalapnak a veszteséges év mérlegzárásakor fennálló, a részjegyalapból fejlesztés elszámolására fordított összeggel csökkentett egyenlegét, továbbá a Tagsági Érdekeltségi Alapnak a veszteséges év mérlegzárásakor fennálló egyenlegét lehet bevonni a veszteségrendezésbe. (8) A vállalat — amennyiben a veszteség az (1)—(7) bekezdésben felsorolt forrásokból nem rendezhető — a Magyar Nemzeti Banktól tartalékalap megelőlegezési hitelt kérhet. 4. § Ha a fejlesztési alapot terhelő és a beszámolási évelt követő évben esedékes kötelezettségek a fejlesztési alapból nem teljesíthetők, a vállalatnak sorrendben a következő intézkedéseket kell tennie: a) igénybe veszi — a veszteség rendezése után fennmaradó — elkülönített és kötelező tartalékalapját, szövetkezet a Kölcsönös Támogatási Alapból, illetve a Közös Fejlesztési Alapból kapott támogatást; b) megvizsgálja a fejlesztési alapot terhelő kötelezettségek csökkentésének, illetve a fejlesztési források növelésének lehetőségét; c) a Magyar Nemzeti Banktól a fejlesztési alapt hiány fedezetéül szolgáló tartalékalap megelőlegezési hitelt kér; I d) ha kötelezettségei között hiteltörlesztés is sze| repj1 kéri annak átütemezését. I ' 5. § Ha a részesedési alapot terhelő kötelezettségek és az ezek fedezetéül szolgáló részesedési alap képzéséhez kapcsolódó progresszív nyereségadó fizetési kötelezettség együttes összegére a 17/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet 9. §-a szerint nincs kellő fedezet, a vállalatnak sorrendben a következő intézkedéseket kell tennie: a) igénybe veszi — a veszteség és a fejlesztési alaphiány rendezése után fennmaradó — elkülönített és kötelező tartalékalapját, a szövetkezet a Kölcsönös Támogatási Alapból kapott támogatást; b) a Magyar Nemzeti Banktól a részesedési alaphiány fedezetéül szolgáló tartalékalap megelőlegezési hitelt kérhet. 6. § Szövetkezetek esetében a Magyar Nemzeti Bank a veszteség és az alap-hiány rendezéséhez kért hitel(ek) nyújtását az érdekképviseleti szerv óvadékához kötheti. 7. § "A magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltsége tekintetében veszteség, részesedési alap-hiány vagy fejlesztési alap fedezetlenség esetén a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 17/1979. (XI. 1.) PM számú rendeletnek, illetve a vállalatok magasabb vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 14/1979. (XI. 1.) MüM számú rendeletnek megfelelően kell eljárni. 8. § Ha a veszteség, az alap-hiány(ok) a 2—5. §-ban meghatározott módon a megfelelő fedezet hiánya vagy szövetkezet esetén a közgyűlés, illetve a küldöttgyűlés döntése miatt nem rendezhető, a vállalat az alapító szervnél, — a szövetkezet az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnél — szanálási eljárás elrendelését kezdeményezheti. A szanálási eljárás elrendelése 9. § (1) A szanálás elrendeléséről az alapító szerv, szövetkezet esetében az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv dönt. (2) Az alapító szerv, illetve áz állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a szanálási eljárást köteles elrendelni, ha azt a pénzügyminiszter.