Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 9. szám

326 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám A pénzügyminiszter 10/1981. (IV. 2.) PM számú rendelete a vállalatok és szövetkezetek vesztesége, részesedési és fejlesztési alap-hiánya rendezésének módjáról A 36/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében, valamint a 4/1978. (I. 18.) MT számú rendelet 25. §-ában és a 30/1971. (X. 2.) Korm. számú rendelet 28. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — az Országos Tervhivatal elnökével, a munkaügyi miniszterrel. taz Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben, az érdekelt miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének meghallgatásával — a következőket rendelem: A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed — a mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló rendelet hatálya alá tartozó állami vállalat és a pénzintézetek kivételével — az állami vállalatra, a trösztre, a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervezetre, az ipari szövetkezetre, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre (a továbbiakban együtt: vállalat). (2) E rendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a társadalmi szervezet vállalata, valamint a szövetkezeti vállalat vesztesége, részesedési és fejlesztési alap-hiánya rendezésére is. Az állami kölcsön törlesztése 2. § (1) Az a vállalat, amelyik az állami kölcsön törlesztésére szerződésben vállalt kötelezettségének nem tud eleget tenni, az Állami Fejlesztési Banktól kérheti: — a törlesztés forrásai közti arányok módosítását; — a törlesztés szerződés szerinti futamidőn belüli átütemezését; — a törlesztési idő meghosszabbítását. (2) A kérelemről az Állami Fejlesztési Bank a Magyar Nemzeti Bank véleményének figyelembevételével dönt. (3) A kölcsönszerződés feltételeinek vállalat által kezdeményezett módosítása során az Állami Fejlesztési Bank — szükség esetén a Pénzügyminisztérium véleményének figyelembevételével — az új feltételek között külön szankciókat köthet ki. (4) Ha az állami kölcsön az (1) bekezdésben fogHalt kedvezményekkel sem törleszthető, illetve az Állami Fejlesztési Bank az eredeti szerződésben foglalt feltételeket nem változtatja meg, a vállalat a 3. § (1)—(7) bekezdésben meghatározott veszteségrendezésre felhasználható forrásokat — beleértve a felhasználásra jutó általános nyereségadót — a törlesztésbe bevonhatja. (5) Ha a vállalat az (1)—(4) bekezdésben foglalt intézkedések után sem tud eleget tenni törlesztési kötelezettségének, a szanálási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (6) Á közvetett állami támogatást megelőlegező, a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott támogatási hitel törlesztésénél, amennyiben a vállalat fejlesztési alapban levő forrásai is kimerültek, az (1)—(5) bekezdésben meghatározott módon kell eljárni. (7) Ha a vállalat járadékfizetési kötelezettséggel járó állami alapjuttatásban részesült és járadékfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, a járadékfizetési kötelezettséggel járó állami alapjuttatásról szóló 44/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet 6. § (3) bekezdésének megfelelően kell eljárni, és ez a vállalat elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló negatív eredményét növeli. A veszteség, a részesedési, a fejlesztési alap-hiány rendezése vállalati hatáskörben 3. § (1) Ha a vállalat elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló eredménye negatív, a veszteség rendezésébe sorrendben a) be kell vonnia az elkülönített és kötelező tartalékalapját és az ehhez visszatérített általános nyereségadót, szövetkezet esetében a Kölcsönös Támogatási Alapból kapott támogatást és az erre jutó általános nyereségadó visszatérítést,. b) ezt követően be kell vonnia az árkockázati és kockázati alapot, az export árkülönbözeti tartalékalapot, a vállalati árkülönbözeti tartalékalapot, valamint a nem rubel elszámolású reexport haszonüzletek vállalati kockázatának mérséklésére létrehozott tartalékalapját és a pénzügyminiszter engedélyével létesített taktikai vásárlások kockázati alapját; ha az a) pontban meghatározott források igénybevétele után fennmaradó veszteség a felsorolt alapok összegénél kevesebb, az alapok bevonásának mértékéről és sorrendjéről a vállalat dönt. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt források kimerülése után fennmaradó veszteség rendezésébe a vállalatnak sorrendben be kell vonnia — szabad fejlesztési alapját és az arra jutó általános nyereségadó visszatérítést; — a képződő amortizációt; — műszaki fejlesztési alapját; — szövetkezet esetében a rész jegyalapot; — fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet esetében a Tagsági Érdekeltségi Alapot;