Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 2. szám

82 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 2. szám igényének mértékét meg nem haladó szobaszámú másik tanácsi bérlakás kiutalása ellenében — beköltözhető állapotban a lakásügyi hatóságnak átadja, a lakásigénye a lakáskiutalási névjegyzékbe történő felvétel, továbbá jövedelmi, vagyoni és szociális helyzete vizsgálatának mellőzésével teljesíthető. Vhr. 87/A. §59 (1) Ha a személy, illetőleg házaspár a R. 98/A. §-ának (2) bekezdésében előírt kötelezettségét határidőben nem teljesítette, a lakásügyi hatóság a lakás igénybevétele előtt felhívja, hogy annak a felhívástól számított harminc napon belül tegyen eleget. Ha a személy, illetőleg házaspár a kötelezettségét e határidőben sem teljesíti, az igénybevételre kerülő lakást a lakásügyi hatóság választja ki; ennek során a személy, illetőleg házaspár egyéni, családi, munkavállalási stb. körülményeinek és érdekeinek mérlegelésével kell eljárni. (2) Ha a személy, illetőleg házaspár lakásai-különböző lakásügyi hatóságok területén vannak, az igénybevételre kerülő lakást — az (1) bekezdésben előírt felhívás megtörténte után — az a lakásügyi hatóság választja ki, amelyik az ügyben elsőként intézkedett; a kiválasztásról az igénybevételre kerülő lakás fekvése szerint illetékes lakásügyi hatóságot az igénybevétel elrendelése céljából értesíti. A bérlőtársak lakásbérleti jogviszonyának rendezése R. 99. § (1) A házasság felbontása, illetőleg a házassági életközösség megszűnése esetén a bíróság — kérelemre — a lakás használatát — a bérlőtársi jogviszony megszüntetése nélkül — megoszthatja. Erre akkor kerülhet sor, ha ezt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása, helyiségeinek száma és a felek körülményei lehetővé teszik. (2) Ha a lakás használata nem osztható meg, a bíróság — kérelemre — a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti és az egyik felet a lakás elhagyására kötelezi. Annak meghatározásánál, hogy melyik fél köteles 1 a lakást elhagyni, elsősorban az ott lakó kiskorú gyermekek érdekeire, továbbá arra kell figyelemmel lenni, hogy melyik házastárs magatartása eredményezte a házasság felbontását, illetőleg tette lehetetlenné a lakás közös használatát. (3) 59/a A bíróság — kérelemre — a (2) bekezdésben foglalt feltételek hiányában is megszüntetheti a bérlőtársi jogviszonyt és a lakás elhagyására kötelezheti azt a házastársat (volt házastársat), akinek a tulajdonában ugyanabban a városban (községben) megfelelő és beköltözhető lakás van. 60 A 87/A. §-t az 1/1974. (I. 9.) ÉVM sz. rendelet 7. §-a iktatta be a rendeletbe. w/a A (3) és a (4) bekezdést az 50/1980. (XII. 10.) MT. sz. rendelet 29. §-a iktatta be a rendeletbe, egyúttal az •eredeti (3) bekezdés helyébe az új (5) bekezdést léptette. (4) 59/a A bíróság — a volt házastársak egyikének kérelmére — a bérlőtársi jogviszonyt akkor is megszüntetheti, ha a közös lakást két másik lakásra el lehet cserélni, és a volt másik házastárs a lakáscsere folytán a 118. § (2) bekezdésének megfelelő lakáshoz jut. Ilyen esetben a bíróság meghatározza, hogy melyik lakásba melyik volt házastárs költözzék. (5) 59/a Szolgálati lakás esetében a bérlőt a lakás elhagyására a (2)—(4) bekezdés alapján nem lehet kötelezni. R. 100. § (1) Annak a házastársnak (volt házastársnak), akit a bíróság a lakás elhagyására kötelezett, illetőleg akinek a lakáshasználat megosztása következtében kisebb értékű lakásrész jutott, a bíróság kárpótlást ítélhet meg. (2) A kárpótlás összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a házastársak által a lakás megszerzésére fordított összeget, illetőleg a lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj összegét, az értéknövelő — meg nem térült — ráfordításaik költségét, továbbá a családvédelmi szempontokat és a felek körülményeit. R. 101. §. Ha valamelyik bérlőtárs a lakást a visszatérés szándéka nélkül elhagyta, a bíróság —, a visszamaradt bérlőtárs kérelmére — az eltávozott bérlőtárs bérlőtársi jogviszonyát megszüntet- heti. A szolgálati lakásra jogosultság megszűnése R. 102. §. (1) Szolgálati lakás esetében a lakásbérleti jogviszony megszűnik akkor is, ha a bérlőnek megszűnik a) a lakással rendelkező szervvel fennálló munkaviszonya, illetőleg b) a szolgálati lakásra jogosító munkaköre vagy tevékenysége. (2) Fegyveres testületi szolgálati lakás esetében az illetékes miniszter az (1) bekezdéstől eltérően rendelkezhet. 13.fejezet Az albérleti jogviszony R. 103. § (1) A bérlő a lakás egy részét lakás céljára albérletbe adhatja. (2) Az egész lakás vagy a lakószobák számának több, mint 50%-a csak arra az időre adható albérletbe, amíg a bérlő a 94. § (3) bekezdésben említett okból van távol a lakásából. (3) Albérleti jogviszony csak úgy létesíthető, hogy a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább hat négyzetméter lakószobaterület jusson. R. 104. §. (1) Az albérleti jogviszonyt a bérlő és az albérlő szerződése hozza létre. Az albérleti szer-