Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 2. szám

30 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 2. szám belül igazolják, hogy a lakáscsere-szerződés végrehajtása érdekében a bírósághoz fordultak. (3) A lakásügyi hatóság az igazolási kötelezettség elmulasztása esetén a kiutaló határozatot megsemmisíti, ha pedig a felek az ^gazolást benyújtják, az eljárást a bírósági eljárás befejezéséig felfüggeszti. • A lakás elhagyása K 94. § (1) Ha a bérlő a lakásból állandó jelleggel kijelentkezett és azt kiürítette, a lakásbérleti jogviszony — a szünetelés esetének kivételével — megszűnik. (2) Ha a bérlő a lakást két hónapot meghaladó időre elhagyta, a) tanácsi bérlakás esetében a lakásügyi hatóság, illetőleg fegyveres testületi szolgálati lakás esetében a lakással rendelkező szerv a lakást igénybe veheti, b) más lakás esetében pedig a lakásbérleti jogviszonyt a bíróság — a lakással rendelkező szerv, illetőleg a bérbeadó kérelmére — megszüntetheti. (3) A (2) bekezdés alkalmazása során a lakást nem lehet elhagyottnak tekinteni, ha a bérlő abból azért van távol, mert a) gyógykezelésben részesül; b) katonai szolgálatot teljesít; c) 55 a lakóhelyén kívül dolgozik és ott nincs állandó lakása; d) a lakóhelyén kívül végzi tanulmányait; e) szabadságvesztés büntetését tölti; f) az épület vagy a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák miatt a lakást rendeltetésszerűen, átmenetileg nem tudja használni; g) üdül, vagy családi, illetőleg egészségügyi körülményei ezt indokolttá teszik. (4) A fegyveres testületi szolgálati lakással rendelkező szervnek a (2) bekezdés a) pontjában említett intézkedése az 1957. évi IV. törvény 57. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján bíróság előtt nem támadható meg. Vhr. 85. §. (1) A lakásügyi hatóság a bérlő által elhagyott tanácsi bérlakás igénybevétele előtt köteles az ismert helyen tartózkodó bérlőt felhívni, hogy — a felhívás kézhezvételétől számított nyolc napon belül — igazolja a lakás elhagyásának okát. (2) A felhívást mellőzni kell, ha a) a bérlő ismeretlen helyen tartózkodik; 55 A c) pont szövege az 1/1974. (I. 9.) MT sz. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg. b) az ország területét tiltott határátlépéssel hagyta el, vagy a hazatérést megtagadta és e körülményt a Belügyminisztérium illetékes szerve — a lakásügyi hatóság megkeresésére — igazolja. Vhr. 86. §. A külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodó bérlő igénybevett lakásában levő ingóságok elszállításáról és megőrzéséről a gyámhatóság által a lakásügyi hatóság megkeresésére kirendelt ügygondnok útján kell gondoskodni. A lakásbérleti jogviszony megszűnése a bíróság ítélete és a hatóság határozata alapján R. 95. § (1) A bíróság ítélete, illetőleg a hatóság határozata alapján megszűnik a lakásbérleti jogviszony, ha a bérlőt a Magyar Népköztársaság területéről kiutasították, illetőleg kitiltották' abból a városból (községből), ahol a lakás van. Az erről szóló ítéletet, illetőleg határozatot — a lakásügyi hatóság útján — a lakással rendelkező szervvel, illetőleg a bérbeadóval is közölni kell. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a lakásban a bérlővel együttlakó személy — a bérlő halála esetére megállapított szabályok megfelelő alkalmazásával — jogosult a lakásbérleti jogviszony folytatására, kivéve ha a kiutasítás vagy kitiltás hatálya rá is kiterjed. R. 96. § (1) Ha a bérlőt szándékos bűncselekmény miatt két évet meghaladó vagy a lakás felhasználásával elkövetett bűncselekmény miatt ennél rövidebb időtartamú végrehajtható szabadságvesztésre jogerősen elítélték, a) tanácsi bérlakás esetében a lakásügyi hatóság, illetőleg fegyveres testületi szolgálati lakás esetében a lakással rendelkező szerv a lakást igénybe veheti, b) más lakás esetében pedig a lakásbérleti jogviszonyt a bíróság — a lakással rendelkező szerv, illetőleg a bérbeadó kérelmére — megszüntetheti. (2) A lakás igénybevételének, illetőleg a lakásbérleti jogviszony megszüntetésének csak akkor van helye, ha a) a lakásban nincs bérlőtárs vagy olyan személy, aki a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszony folytatására lenne jogosult és b) a bérlő részére egyidejűleg legalább szükséglakást biztosítanak. (3) A bérlőnek a lakásban levő ingóságait a részére biztosított lakásban (szükséglakásban) kell elhelyezni. (4) A fegyveres testületi szolgálati lakással rendelkező szervnek az (1) bekezdés a) pontjában említett intézkedése az 1957. évi IV. törvény 57. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján bíróság előtt nem támadható meg. R. 97. § (1) A társbérlő és a bérlőtárs a bíróságtól kérheti a lakásban lakó másik társbérlő, illető-