Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 2. szám

2. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 75 c) a bérlő a lakás épüléten belüli fekvésére tekintettel egészségügyi szempontból nem kerül-e hátrányosabb helyzetbe. (2) A bérlő olyan szobaszámú lakásra tarthat igényt, mint az általa használt lakás. Ha azonban ez a lakás meghaladja a tanácsi bérlakásra megállapított lakásigény mértékének felső határát, a bérlő csak e mértéket meg nem haladó szobaszámú lakásra tarthat igényt. (3) Szabadon álló (kertes) épületben levő lakás helyett zártsorú épületben felajánlott lakás is megfelelő, ha az előírt egyéb feltételekkel rendelkezik. (4) A felajánlott lakás akkor is megfelelő, ha a lakások közötti eltérést a felajánlott lakás más előnye kiegyenlíti. R. 78. § (1) A bérlő igényt tarthat arra, hogy a bérbeadó térítse meg részére a) a lakásváltoztatással kapcsolatban felmerült indokolt költségeit, b) — ha a felajánlott lakás a korábbi lakásnál kisebb értékű — a két lakás közötti értékkülönbözetet, c) ha a felajánlott lakás lakbére a korábbi lakás lakbérénél magasabb, a két lakás lakbérének különbözetét. E különbözetet — a felek eltérő megállapodásának hiányában — a lakásbérleti jogviszony fennállásának tartama alatt, legfeljebb azonban öt évig a lakbérfizetés időpontjának megfelelő havi részletekben kell megfizetni. (2) Ha a felajánlott lakás a bérlő lakásánál nagyobb értékű, a bérbeadó a bérlőtől a két lakás közötti értékkülönbözetet nem követelheti. R. 79. § Ha a felmondás érvényességének megállapítása iránti perben a bíróság a keresetet azért utasította el, mert a felajánlott lakás nem megfelelő, a bérbeadó az ítélet jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a-76. § (1) bekezdése alapján újabb pert nem indíthat. A bérlő halála R. 80. § (1) A bérlő halála a lakásbérleti jogviszonyt megszünteti, ha nincs olyan személy, aki a lakásbérleti jogviszonyt folytatja. (2)/,3/0 A bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszonyt az egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyermeke, továbbá az örökbefogadó, á mostoha- és nevelőszülője folytathatja, ha a bérlő halálakor — állandó jelleggel — a lakásban lakott. Az elhalt bérlő gyermeke (ideértve az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeket is) tanácsi bérlakás esetében a lakásbérleti jogviszonyt — más folytatásra jogosult 43'° A (2) bekezdés utoLsó mondatát az 50/1980 (XTI. 10.) MT sz. rendelet 23. §-ának (ÍJ bekezdése iktatta be a rendeletbe. bentlakó személy hiányában — akkor is folytathatja, ha a bérlő halálakor nem lakott ugyan a lakásban, de másutt nincs lakása, továbbá a bérlő halála előtt lakásigénylését a lakásügyi hatóság már nyilvántartásba vette. (3) 43/ft Az elhalt bérlő testvére, illetőleg élettársa is folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt, ha a bérlő halálakor a lakásbérleti jogviszony kezdetétől fogva vagy testvér esetében legalább hat hónapja, élettárs esetében pedig legalább egy éve — állandó jelleggel — a lakásban a bérlővel együttlakott. (4) A (2)—(3) bekezdésben felsorolt személyek a lakásbérleti jogviszonyt — eltérő megállapodásuk hiányában — a következő sorrend szerint folytathatják: a) a gyermek, ideértve az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeket is, b) a többi egyeneságbeli rokon, ideértve ai örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülőket is, c) a testvér, végül d) az élettárs. (5) A lakásbérleti jogviszonyt az azonos sorrendben jogosultak — eltérő megállapodásuk hiányában — bérlőtársként folytathatják. R. 81. § (1) Az elhalt bérlő eltartója is folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt, ha a) 43/c a tartási szerződés jóváhagyásától a bérlő haláláig legalább egy év eltelt és az eltartó b) 43/e a bérlő halálakor — legalább egy éve állandó jelleggel — a lakásban lakott, továbbá c) a tartási kötelezettségét teljesítette. (2) Állampolgár tulajdonában álló lakás esetében az eltartó a lakásbérleti jogviszonyt az (1) bekezdésben előírt feltételek fennállása esetén is csak akkor folytathatja, ha a bérbeadó a tartási szerződés megkötéséhez hozzájárult. Ez a rendelkezés az e rendelet hatálybalépése előtt megkötött tartási szerződésekre nem vonatkozik. (3) A tartási szerződés érvénytelensége, felbontása vagy megszüntetése a lakásbérleti jogviszony folytatását kizárja. A tartási szerződés életjáradéki szerződéssé változtatása esetén az eltartó az (1) bekezdésben előírt feltételek mellett jogosult a lakásbérleti jogviszony folytatására, ha az életjáradékot rendszeresen fizette. (4) A tartási szerződés megkötése után bármelyik szerződő fél más személyt — a szerződés megkötése után született gyermekének kivételével — csak a másik fél hozzájárulásával fogadhat be a lakásba. 43/0 A (3) bekezdés szövege az 50/1980. (XII. 10.) ílT sz. rendelet 23. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg. 43'c Az a) és b) pont szövege az 50/1980. (XII. 10.) MT sz. rendelet 24. §-ának megfelelően módosított szöveg.