Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 2. szám

2. szám TANÁCSOK léthez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meghaladó részére azonban a lakásbérleti jogviszony csak akkor terjed ki, ha ebben a felek e rendelet hatálybalépése után állapodtak meg.. (4)31 A bérbeadó az állami lakások bérlői közös használatára szolgáló helyiségeket és területeket lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség létesítéséhez vagy bővítéséhez a bérlők hozzájárulása nélkül felhasználhatja. Ha azonban a helyiséget a rendeltetésének megfelelő célra ténylegesen használó bérlők azt kérik, köteles részükre hasonló rendeltetésű helyiség használatát egyidejűleg lehetővé tenni. t R. 47. § (1) A lakást több bérlő együttesen is bérelheti (bérlőtársak). Ilyen esetben a lakásbérleti szerződést a nem állami lakásra is írásba kell foglalni. (2) A bérlőnek a lakásban lakó házastársa — a szolgálati lakásban lakó házastárs kivételével — akkor is bérlőtárs, ha a lakásbérleti szerződés megkötésében nem vett részt. (3) A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, a lakással együttesen rendelkezhetnek. R. 48. § Lakásbérleti jogviszonyt úgy is lehet létesíteni, hogy a bérlő a lakás meghatározott lakószobáját (lakószobáit) és esetleg más helyiségét (helyiségeit) kizárólagosan, a többi helyiséget pedig más bérlővel (bérlőkkel) — a lakásbérleti szerződésben meghatározott módon és terjedelemben — közösen használja (társbérlet). A társbérlő önálló bérlő. R. 49. § (1) A fizetendő lakbérben a lakásbérleti szerződés megkötésekor kell megállapodni. Ha a felek a lakbérben nem állapodtak meg, a bérbeadó köteles a lakbért a beköltözést követő nyolc napon belül a bérlővel írásban közölni. Ha ezt a bérlő a közlést követő nyolc napon belül a bérbeadónál írásban nem kifogásolja, a bérbeadó által közölt lakbért köteles megfizetni. (2) Ha a felek a fizetendő lakbérben nem tudnak megegyezni, a lakbér megállapítását bármelyik fél kérheti a bíróságtól. Ha a bérlő a keresetet a lakbér közlésétől számított hatvan napon belül benyújtja, a bíróság által megállapított lakbért a lakásbérleti jogviszony létrejöttétől kezdődően kell fizetnie. (3) A bíróság jogerős határozatáig a lakásért korábban fizetett lakbért, megelőzően lakás céljára bérbe nem adott, illetőleg új lakás esetén pedig a bérbeadó által közölt lakbért kell megfizetni. (4) A felek a lakbér összegét a jogszabályban meghatározott keretek között állapíthatják meg. A jogszabályban meghatározott lakbér az irányadó akkor is, ha a felek a jogszabály rendelkezéseitől eltérő összegű lakbérben állapodtak meg. 31 A (4) bekezdést az 50/1980. (XII. 10.) MT sz. rendelet 19. §-ának (2) bekezdése iktatta be a rendeletbe. KÖZLÖNYE ^7 10.fejezet A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei A lakás átadása R. 50. § (1) A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a lakásbérleti szerződésben megjelölt időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint köteles a bérlőnek átadni. (2) A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről — ha jogszabály vagy a felek megállapodása másként nem rendelkezik — a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségét nem teljesíti, a bérlő a szükséges munkát helyette az 57. § szerinf elvégezheti és a költségeit a 60. § alkalmazásával a lakbérbe beszámíthatja. Vhr. 52. §. A lakás átadásakor leltárt kell felvenni: abban fel kell tüntetni a lakás, illetőleg a lakásberendezések tényleges állapotát (pl. a lakásberendezések hiánya, a burkolatok, festés, mázolás állapota), valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni. Vhr. 53. § A R. és e rendelet alkalmazása szempontiából a lakásberendezések általában a következők: a) a főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.), b) a fűtőberendezés (lakáson belüli etage-rendszerű fűtőberendezés, kályha, konvektor stb.), c) melegvízellátó berendezés (gáz-vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha), d) az egészségügyi berendezés (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó W. C.-tartály, W. C.-csésze stb., a hozzá tartozó szerelvényekkel), e) a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.), f) a beépített bútor (beépített ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.), g) a redőny vászonroló, napvédő függöny. Vhr. 54. § (1) A lakás rendeltetésszerű használatra általában akkor alkalmas, ha a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezések és az épület központi berendezéseinek a lakásban levő •részei üzemképes állapotban vannak. (2) A lakás akkor is alkalmas a rendeltetésszerű használatra, ha egyes lakásberendezéseket a) a ' érlővel kötött külön szerződés alapján szolgáltató vállalat (gázmű, elektromosmű stb.) biztosítja; b) a bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján a bérbeadó költségére a bérlő szerzi be;