Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 36. szám

36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 923 lálható költségeit (a továbbiakban: általános költségek) és a nyereségét. Az általános költségek és a nyereség külön tételben is árvetésbe állíthatók. A bruttó fedezet, illetve a külön tételben árvetésbe állított általános költségek és nyereség vetítési alapja az árvetésben közvetlen anyagköltséget nem tartalmazhat. A bruttó fedezetet, illetve a külön tételben árvetésbe állított nyereséget a kisvállalat termékenként és szolgáltatásonként differenciálhatja. 5. § (1) Az árvetésben elszámolható szükséges közvetlen költségek alatt a műszaki és gazdasági számításokkal (műszaki leírások, műveleti tervek, anyag- és bérnormák, darabjegyzékek stb.) megalapozott költségeket kell érteni. (2) Az árvetésben elszámolható általános költségeket a) a tárgyévet megelőző év összes tényleges ráfordításaiból, vagy b) a vállalat tárgyévi költségelőirányzataiból kiindulva, az előzőek szerinti közvetlen költségek levonásával kell meghatározni. (3) A költségek előzőek szerinti meghatározásából csak átmenetileg keletkezhet nyereség. 6. § A kalkulált termelői árra vonatkozó árvetés egyes tételeinek tartalmára és számítási módjára vonatkozó részletes szempontokat az 1. számú melléklet tartalmazza. 7. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozó az a kisvállalat, amelyik a termékeit vagy annak egy részét nem rubel relációba rendszeresen exportálja, az ilyen — belföldi értékesítésű -- termékeinek árait úgy köteles kialakítani, hogy azok a nem rubel exportban tartósan elért árakhoz képest aránytalanul magasak ne legyenek. Az ár ilyen esetben sem haladhatja meg a nem rubel importból származó termék belföldi árát. (2) A belföldi termékek árának az export árakhoz való arányosságát éves átlagban is meg lehet valósítani. (3) A nem rubel relációjú exportra nem kerülő, de az (1) bekezdésben említettekkel rokon vagy azokat helyettesítő termékek árát az (1) bekezdés szerint kialakított belföldi árakhoz lehet arányosítani. Kereskedelmi eladási ár 8. § (1) A kereskedelmi tevékenységet1 folytató kisvállalat — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — kalkulált eladási árára a következő árvetést köteles készíteni: a) beszerzési ár b) kereskedelmi árrés ,, c) kereskedelmi árrésben figyelembe nem vett költségek d) az árat külön jogszabály szerint növelő vagy csökkentő tényezők (forgalmi adó, árkiegészítés) é) kalkulált eladási ár. (2) A fogyasztási cikk kiskereskedelmi tevékenységet folytató kisvállalatnak nem kell árvetést készítenie; kalkulált eladási árának a kiske-reskedelmi beszerzési ár az irányhaszonkulcsnak megfelelő árréssel és a külön kalkulálható ártényezőkkel együttesen számított összege tekint tendő. 9. § (1) Beszerzési ár: az áru tényleges beszerzési költsége, vagy a beszerzési költségek átlaga. A szállítóval már megkötött szerződés szerinti ár —> ennek hiányában a szállító által előzetesen közölt ár — a kalkulált eladási ár kiszámításánál figyelembe vehető. Az árvetésbe állított előzetes ár és a tényleges ár különbözetéből nyereség nem keletkezhet. Limit áras import bizományi szerződés esetén a külkereskedelmi vállalattal kötött szerződésben foglalt limit ár, csak a külkereskedelmi 1 15/1979. (XI. 1.) AH számú rendelkezés L §.