Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)

1981 / 36. szám

924 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám vállalat által nyújtott árnyereség visszatérítéssel csökkentett mértékben állítható árvetésbe. (2) Kereskedelmi árrés címén az Országos Anyag- és Árhivatal által megállapított hatósági irányhaszonkulcs1, ennek hiányában — a kisvál­lalat forgalmi költségei és nyeresége figyelembe­vételével kialakított kalkulált árrés állítható árvetésbe. Az Országos Anyag- és Árhivatal által megállapított hatósági: irányhaszonkulcstól eltérő árrés kalkulálható és érvényesíthető, ha a tárgy­évet megelőző időszakban bekövetkezett költség­növekmények, vagy — megfelelő költségtervezés esetén — a tárgyévi költségelőirányzatok ezt in­dokolják. (3) A kereskedelmi eladási árban az árrésben figyelembe nem vett költségként kalkulálható: a) import cikk értékesítése esetén az árubeho­zatalra vonatkozó engedély kiadására irányuló kérelmeket terhelő — ténylegesen lerótt — bead­vány i illeték, a statisztikai illeték; b) a garanciális költség fedezete, valamint c) az áru forgalombahozatalához szükséges át­alakítási költség. (4) Ha a termék a termelőtől a fogyasztóig több kereskedelmi szervezeten keresztül jut el, az együttes hatósági irányhaszonkulcsnál magasabb kereskedelmi árrés nem állítható az árvetésbe. (5) A kalkulált kereskedelmi árrésre vonatkozó árvetés egyes tételeinek tartalmára és számítási módjára vonatkozó részletes szempontokat a 2. számú melléklet tartalmazza. 10. § (iy A termelő kisvállalat az általa gyártott és a saját üzletében forgalomba hozott termékre a 8. § szerinti árvetést köteles készíteni. Az árvetés­ben beszerzési árként a 3., § szerint kalkulált ter­melői árat kelKfigyelembe venni. A saját előállí­tású termékek saját, üzletben való forgalomba hozatala esetén a nagy- és kiskereskedelmi árrés a kisvállalatot megilleti. (2) A termelő kisvállalat a végzett kereskedelmi tevékenység arányában osztozkodhat a nagyke­reskedelmi árrésen, ha a terméket a nagykeres­kedelem kikapcsolásával közvetlenül a kiskeres­kedelmi gazdálkodó szervezet részére értékesíti. (3) A kiskereskedelmi kisvállalat a végzett ke­reskedelmi tevékenység arányában osztozkodhat a nagykereskedelmi árrésen, ha a terméket a nagy­kereskedelem kikapcsolásával közvetlenül a ter­melő gazdálkodó szervezet részére értékesíti. Termelői és kereskedelmi eladási árra vonatkozó közös rendelkezések 11. § A kisvállalat a termékeinek árára, szolgáltatá­sainak díjára nem köteles árvetést készíteni, ha aj a kisvállalat tevékenységi körében szokásos egységre jutó ár a 200 Ft-ot, illetve díj a 100 Ft-ot nem haladja meg, kivéve a folyamatosan nyúj­tott, vagy rendszeresen ismétlődő szolgáltatások díját; . b) azokra hatósági ár, díj van; c) a hatósági irányárat, iránydíjat nem lépi túl; d) az illetékes árhatóság az árvetés készítése alól felmentést adott. 12. § Az árvetésben nem vehetők figyelembe: a) a pénzbüntetés, bírság, fizetett és kapott kártérítés, késedelmi kamat, kötbér, fekbér és ko­csiálláspénz, üzemszüneti veszteség, valamint minden olyan költség, amelyet az érvényes pénz­ügyi és ár előírások szerint az árvetésben figye­lembe nem vehető költségek között kell elszámol­ni, továbbá amelyeket a hatályos szabályok sze­rint árvetésbe állítani nem szabad; b) a korábbi időszakban előírásszerűen számba vett, de időközben megtérült költségek, illetve más költségtényezők keretében már elszámolt költségek. 13. § (1) A kisvállalat az árvetési tételek valódiságá­nak ellenőrzésére alkalmas nyilvántartást köteles vezetni.

Next

/
Thumbnails
Contents