Tanácsok közlönye, 1981 (30. évfolyam, 1-42. szám)
1981 / 36. szám
36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 901 6. számú melléklet az 1/1981. (X. 30.) ÁBMH számú rendelkezéshez A központilag engedélyezett bérfejlesztés mértéke 1. A központi bértömeg-, a relativitással öszszekapcsolt központi bértömeg-, a központi bérszínvonal- és a relativitással összekapcsolt központi bérszínvonal-szabályozásban a központilag engedélyezett, bérfejlesztési befizetés teljesítése nélkül megvalósítható bérfejlesztés általánostól eltérő mértékei a következők: a) Négy százalék — a szénbányászat (1111) szakágazatban; — az egyéb , ércek és ásványok bányászata (1116) szakágazatban; — a tejipar (1913) szakágazatban; — a sütő- és tésztaipar (1916) szakágazatban; — a vasúti közlekedés (411) alágazatban; — a taxiközlekedés (4133) szakágazatban; — a hírközlés (42) ágazatban; — a gyógyszerkereskedelem (516) alágajatban; — a 3/1979. (XI. 1.) OT számú rendeletben meghatározott fogyasztási szolgáltató vállalatoknál. b) Három, százalék — a vaskohászat (1311) szakágazatban; — a városi közlekedés (413) alágazatban, kivéve a 4133 szakágazatot; — a belkereskedelem (51) ágazatban, kivéve az 511, 513, 516 alágazatokat és az 5191, 5193, 5194 szakágazatokat. 2. Az 1. pontban nem említett, az általánostól eltérő mértékeket az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az ágazati miniszterek útján külön leirattal szabályozza. 7. számú melléklet az 1/1981. (X. 30.) ÁBMH számú rendelkezéshez A központilag biztosított bérfejlesztési befizetési kedvezmény mértéke 1. A 17. §-ban meghatározott, központilag biztosított bérfejlesztési befizetési kedvezmény mértékei a következők: Jövedelmezőségi mutató Ny E+B (százalékban) Befizetési kedvezmény alá eső bértömeg, illetve bérszínvonal maximális mértéke (százalékban) legfeljebb 10 10,01—12 12,01—14 14,-01—16 16 felett 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 2. A jövedelmezőségi mutatót a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi' alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 37/1981. (X. 27.) PM számú rendelet 3. számú mellékletében foglaltak szerint kell meghatározni. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 2/1981. (X. 30.) ÁBMH számú rendelkezése a kisvállalatok és kisszövetkezetek bérszabályozásáról, valamint dolgozóik anyagi érdekeltségi rendszerének egyes kérdéseiről A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján — a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tahácsával egyetértésben — a következőket rendelem. 1. § (1) A kisvállalat — a (4) bekezdésben foglalt kivétellel — a mérleg szerinti bérköltség előző év-, hez képest bekövetkező 2 százalékot meghaladó növekedése után 60 százalékos bér: ejlesztési befizetést köteles teljesíteni. (2) A bérfejlesztési befizetés forrása a városi és községi hozzájárulás összegével, valamint az általános nyereségadóval csökkentett nyereség. (3) Az alapítás évében — évközi alapítás esetén az első két évben — bázisként alkalmazandó bérköltséget az alapító szerv — a tervezett létszám és az engedélyezett átlagbér szorzataként — határozza meg. Ennek során az alapító szerv meghatározhatja a feladat ellátásához szükséges de az alapításkor még fel nem vett dolgozók bérét is. Ez azonban bérfejlesztési befizetés nélkül csak a dolgozók ténylegesen felvett létszámának és az engedélyezett átlagbér időarányos részének megfelelően használható fel. (4) A fogyasztási szolgáltató kisvállalat, valamint a kisszövetkezet — a jövedelemszabályozás keretében történő — bérszabályozásáról külön jogszabály rendelkezik.
