Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)

1980 / 32. szám

32. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 745 amely az alkalmazott mennyiségben az egészség­re nem ártalmas és a) óvja vagy növeli a termék táplálkozási érté­két, eltarthatóságát és tetszetősségét, vagy b) különleges étrendhez szükséges alkotórészt tartalmaz. (2) Élelmiszer előállításához tilos olyan adalék­anyagot felhasználni, amely a hibás minőségnek, nem engedélyezett gyártási vagy kezelési eljárás­nak az elpalástolására szolgál. (3) A vegyi (szintetikus) eredetű anyagok közül élelmiszer előállításához csak a hatóság által erre a célra engedélyezett és zárt csomagolásban for­galomba hozott adalékanyagot szabad felhasz­nálni. 15. § Az adalékanj-agot nem szabad úgy fel­használni, hogy az a termék minősége vagy fon­tos jellemzője (mikrobiológiai, kémiai állapota stb.) tekintetében a fogyasztót megtéveszthesse. 16. § Húskészítmény pácolására szolgáló nát­riumnitritet csak a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter által kijelölt vállalat állíthat elő és hozhat forgalomba, 14. § (1) Élelmiszernek és mesterséges jégnek az előállításához csak ivóvizet szabad felhasználni. (2) Élelmiszer hűtésére természetes jeget csak külön jogszabályban előírt módon, az egészség­ügyi követelmények megtartásával szabad fel­használni. 17. § (1) Élelmiszer és mesterséges jég előállí­tásához használt víz alkalmasságát laboratóriumi vizsgálat útján kell megállapítani. A vizsgálatot rendszeresen kell végezni. (2) Egyes előkészítő munkálatokhoz (pi. cukor­répa úsztatása, mosása), valamint zárt rendszerű üzemi hűtőberendezésekhez ivóvíz minőségű ipari vizet, illetve jogszabályban vagy az egészségügyi szervek által engedélyezett, minőségű vizet szabad felhasználni. (3) Természetes jeget csak hűtési célra szabad használni; ennek során a jég nem érintkezhet közvetlenül az élelmiszerrel, a nyers élelmiszer­rel, vagy az élelmiszer-nyersanyaggal. Minőségi követelmények 15. § (1) Élelmiszert csak jó minőségben, meg­felelő tápértéket eredményező összetételben és gyártási eljárással, az élelmezés-egészségügyi kö­vetelményeknek a teljesítésével szabad előállíta­ni. (2) Ha a minőséget szabvány vagy más minősé­gi előírás határozza meg, az élelmiszert ennek megfelelően kell előállítani. (3) Kivitelre előállított élelmiszereknél a nem­zetközi és külkereskedelmi szerződésben előírt minőségi feltételeket kell megtartani. 16. § (1) Az élelmiszer minőségére vonatkozó szabványban vagy más minőségi előírásban meg kell határozni: a) az élelmezés-egészségügyi jellemzőket (a megengedett szennyeződés mértékét stb.), b) a nyers- és az adalékanyagnak a minőségét, mennyiségét és az élelmiszer összetételét, c) az érzékszervi jellemzőket (íz, szag stb,), d) a súlyt, illetőleg a térfogatot és e) a csomagolás követelményeit. (2) Az élelmiszer minőségére vonatkozó adato­kat, ha ezekről szabvány vagy más minőségi elő­írás nem rendelkezik, üzemenként gyártmány­könyvben kell nyilvántartani. 18. §7 (1) A gazdálkodó szervezetnek és a kis­iparosnak az élelmiszer előállítás helyén gyárt­mán ykönyvet kell vezetnie. (2) A gyártmánykönyv gyártmánylapokból áll, amelyet minden élelmiszerről külön-külön kell kiállítani, és a változásokat folyamatosan kell ve­zetni. A gyártmánylap mintáját és kitöltésének módját e rendelet 3. melléklete tartalmazza. (3) Az élelmiszerellátó gazdálkodó szervezetnek meg kell határoznia a gyártmánykönyv, illetve a gyártmánylapok vezetésének, kezelésének, őrzésé­nek és ellenőrzésének módját. A gyártmánylapot az élelmiszer előállításának megszüntetésétől szá­mított Öt évig meg kell őrjzni. 17. § Tilos közfogyasztás céljára olyan termé­ket előállítani és forgalomba hozni, amelyet meg­tévesztésre alkalmas módon részben vagy teljes egészében nem élelmiszer-nyersanyagból, illetőleg idegen anyagnak a felhasználásával vagy más el­járással készítettek, s ezáltal a terjedelmet vagy a súlyt növelték, illetőleg hátrányosan megváltoz­tatták (hamisított élelmiszer). 18. § Az élelmiszerek minőségére és előállítá­suk módjára vonatkozó főbb adatokat kivéve a vendéglátás keretében szolgáltatott ételeket és cukrászati készítményeket — központilag szabá­lyozott gyűjteményes adattárban: Magyar Élelmi­szerkönyvben kell rögzíteni Magyar Élelmiszerkönyv 19. § (1) A Magyar Élelmiszerkönyvbe beveze­tésre kerülő adatokat a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) határozza meg. A Bizottságot a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter a belkereskedelmi miniszterrel, az egészségügyi miniszterrel, a külkereskedelmi mi­niszterrel és a Magyar Szabványügyi Hivatal el­nökével egyetértésben alakítja meg. (2)8 A Bizottság által — az élelmiszerek főbb jellemzőiről, minőségéről és előállításának módjá­1 A 6/1978. (V. 31.) MÉM számú rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. 8 A 9/1980 (VVl.) MÉM számú rendelet 7. §-ával meg­I állapított szöveg.

Next

/
Thumbnails
Contents