Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)

1980 / 32. szám

746 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 32. szám ról — elfogadott adatokat a Magyar Élelmiszerkönyvbe fel kell venni. (3) A Magyar Élelmiszerkönyvet (Codex Alimentarius Hungaricus) a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban kell vezetni. (4) A Magyar Élelmiszerkönyvben foglalt adatokat az élelmiszerek szabványosításánál figyelembe kell venni. Gyártási engedély 19. § (1) Kizárólag gyártási engedély alapján szabad előállítani: \ a) az új élelmiszert, kivéve a vendéglátás keretében szolgáltatott ételt és cukrászati készítményt, b) a vinaminnal dúsított élelmiszert, c) a diétás élelmiszert, d) a gyermektápszert és a gyermekkonzervet. (2) Jogszabály más élelmiszer előállítását is gyártási engedélyhez kötheti. Üj élelmiszer 20. § (1) Üj élelmiszer a belföldön még közfogyasztásra nem került élelmiszer-nyersanyag, illetve -készítmény, amelyben új érzékszervi, összetételi vagy táplálkozási jellemző keletkezett azáltal, hogy azt a) részben vagy egészben élelmiszer előállítására korábban nem használt anyagból vagy lényegesen megváltozott összetételben vagy b) a korábbitól lényegesen eltérő gyártási eljárással állították elő, vagy c) a tárolhatóság növelése vagy tartósítás-céljából ionizáló sugárzással kezelték. (2) Űj élelmiszer az olyan készítmény is, amelynek a) tápanyagtartalmát úgy egészítették ki, hogy az élelmiszerben élettanilag kedvezőbb és jobban hasznosuló tápanyagarányt hoztak létre (növelt tápértékű élelmiszer); 6J kalorikus tápanyagtartalmát meghatározott mértékben csökkentették (csökkentett kalóriájú élelmiszer). 21. § (1) Az új élelmiszer előállítására vonatkozó gyártási engedély iránti kérelmet a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez címezve, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnél (a továbbiakban: OÉTI) kell benyújtani. (2) A kérelemhez csatolni kell a 4. melléklet I. részében felsoroltakat. (3) A kérelemben foglalt adatokat és a kérelemhez csatolt mintát az OÉTI vizsgálja felül. (4) Ha az új élelmiszer-nyersanyagot, illetve -készítményt az OÉTI emberi fogyasztásra alkalmasnak tartja, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az egészségügyi miniszterrel egyetértésben a gyártási engedélyt kiadja. (5) A gyártási engedélyben fel kell tüntetni az új élelmiszer engedélyezett anyagösszetételét.^ a felhasznált anyagok minőségi jellemzőit, a gyártási eljárást, a termék minőségi jellemzőit és a csomagolás módját az alkalmazandó címke szövegével együtt, valamint azt, hogy az új élelmiszer előállítása az 1. melléklet alapján melyik gyártási ágba, és tevékenységi körbe tartozik. (6) Az új élelmiszerek gyártása is csak a 9. íjban meghatározott feltételek megvalósítása után kezdhető meg. Az új élelmiszer előállításának megkezdését köteles az előállító az illetékes megyei, fővárosi közegészségügyi-járványügyi állomásnak bejelenteni. 22. § (1) Az élelmiszer ionizáló sugárzással történő kezelésének kísérletezése iránti és az ilyen élelmiszer forgalomba hozatalának engedélyezése iránti kérelmet annak kell benyújtani, aki a besugárzási technológiai műveletet a 20. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt céllal alkalmazza vagy alkalmaztatja. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell a 4. melléklet II. részében felsoroltakat. (3) Az élelmiszer besugárzásának és forgalomba hozatalának engedélyezését — azonos élelmiszerre és azonos technológiai feltételek megvalósítása esetén — a korábbi engedélyre hivatkozással is lehet kérni. 23. § (1) Az új élelmiszer gyártására vonatkozó engedélyt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőjében közzé kell tenni. A közzétett engedély alapján az élelmiszert a gyártási engedélyben, feltüntetett tevékenység gyakorlására jogosultak előállíthatják. (2) Az új élelmiszer előállítására vonatkozó engedélyezési eljárás költségei a kérelmezőt terhelik. Vitaminnal dúsított élelmiszer 24. § (1) Vitaminnal dúsított az élelmiszer, ha annak vitamintartalma különleges nemesítési, tenyésztési, termelési vagy tárolási eljárás alkalmazásával, illetve természetes vagy szintetikus vitamin hozzáadásával a hasonló jellegű készítmények vitamintartalmát jelentős mértékben [(3) bekezdés] meghaladja. (2) Élelmiszereket csak olyan vitaminokkal szabad dúsítani, amelyek az élelmiszerben természetesén is előfordulnak, illetőleg a hasonló célt szolgáló élelmiszerekben természetben jelen vannak, és amelyeket az 5. melléklet felsorol, vagy az egészségügyi miniszter esetenként engedélyezett. (3) Az élelmiszert olyan mértékben kell vitaminnal dúsítani, hogy a vitamintartalom a készítmény egy napi átlagos adagjában az 5. melléklet szerinti napi vitaminszükséglet 1/3-át elérje.