Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)

1980 / 18. szám

18. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 415 1. számú melléklet az 1/1980. (IV. 4.) Kip M—ÁH számú rendelethez A kisipari termékek árának árformába sorolása Termékszám A termék megnevezése Érvényesíthető hatósági árforma rögzített maximált fogyasztói ár 80—51—1 80—51—4 80—71—1 87—01 87—02 87—11—1 87— 12—1 88— 52 Darabolt marhahús és húsrész Darabolt sertéshús és húsrész Étkezési sertészsír Fehér kenyér Félbarna kenyér Vizes zsemle Tejeskifli Szikvíz x X X X X X 2. számú melléklet az 1/1980. (IV. 4.) Kip M—ÁH számú rendelethez A kisipari árvetés elkészítésének irányelvei A kisipari árvetés elkészítésének irányelveit — a cukrász kisipar kivételével — a következők szerint állapítom meg. A kisipari árvetés lehet: — teljes költségrészlétezést tartalmazó, vagy — egyszerűsített (rezsiórabéres) árvetés. Az egyszerűsített (rezsiórabéres) árvetés csak a szolgáltatásoknál alkalmazható. A teljes költségrészletezést tartalmazó árvetést az „A" minta, az egyszerűsített árvetést pedig a „B" minta tartalmazza. I. Az .,A" minta szerinti árvetésben a kisiparos a következő tényezőket veheti számításba: 1. Közvetlen anyagköltség. Közvetlenül elszámolható anyagként kell számításba venni: a) a nyers- és alapanyagokat, b) a segéd- és csomagolóanyagokat, c) a vásárolt vagy saját előállítású alkatrészeket és tartozékokat. . A közvetlenül elszámolható anyagok mennyiségét a termék előállításához, illetőleg a szolgáltatás (javítás) vállalásához a kisiparos termelési körülményei mellett szükséges — az előállításnál (vállalásnál) szükségszerűen keletkező hulladékot is magában foglaló — bruttó anyagmennyiség alapulvételével kell meghatározni. A közvetlen anyagokat számlával, jegyzékkel, nyugtával vagy egyéb hitelt érdemlő bizonylattal igazolt beszerzési áron kell számításba venni. A hulladékból és maradékból, csökkent értékű anyagból előállított teljes értékű késztermék előállítása esetén az anyagköltséget a következők szerint lehet számításba venni. a) a tényleges anyagfelhasználás szerinti menynyiséggel és a hulladék, maradék vagy egyéb csökkent értékű anyag egységárával: ez esetben a csökkent értékű anyagok feldolgozási többletköltségei az árvetésben felszámíthatok; vagy b) a reguler anyag mennyiségével és egységárával: ez esetben a hulladékfeldolgozás miatti többletköltséget a kalkulációban elszámolni nem lehet. A közvetlen anyagköltségből le kell vonni a termelés folyamán keletkező értékesíthető hulladékok hulladék áron számított értékét. Ha a kisiparos a termék előállításánál, vagy a szolgáltatás elvégzésénél olyan anyagot, alkatrészt, tartozékot stb. használ fel, amit külföldről ajándékba kapott, az igazolt beszerzési ár legfeljebb az anyag, alkatrész, tartozék stb. vámforgalmi értékének vámmal és vámkezelési költségekkel növelt összege lehet. A közvetlen anyagokkal együtt, de külön tételben kell az árvetésben elszámolni az anyagok beszerzésével kapcsolatban felmerült — a felhasznált anyagmennyiségre eső — szállítási (fuvarozási és rakodási) költséget is. Saját fuvareszközzel végzett anyagszállítás költsége a mindenkor érvényes rendelkezések szerinti km-díjjal vehető számításba. A szállítási költséggel növelt közvetlen anyagköltség értéke után — az anyag beszerzésével és tárolásával kapcsolatos költségek fedezetére — legfeljebb 5% anyagkezelési költség vehető számításba. E címen költséget az általános költségek között figyelembe venni nem lehet. Ugyancsak a közvetlen anyagköltségek között kell számításba venni — de külön tételben — az igazolt bérmunkadíjat. 2. Közvetlen termelői munkabér. Közvetlen termelői munkabér címén a termék előállításához, a szolgáltatás vállalásához a kisiparos termelési körülményei mellett szükséges közvetlenül elszámolható munkaidőt kell figyelembe venni. Közvetlen munkaidőként lehet számításba venni a termék előállításához, szolgáltatás elvégzéséhez szükséges technológiai műveletek időszükségletén kívül a munka menete közben a munkadarab egyik gépről a másikra történő eljuttatásának időszükségletét, továbbá a termeléssel szorosan