Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)

1980 / 18. szám

416 TANÁCSOK KÖZLÖNYE összefüggő anyag- és szerszámelőkészítés munkaidejét és a szerszámok termelés közben történő váltásának időszükségletét is. A munkaidőt főbb munkaműveletek szerint az árvetésben részletezni kell. A főbb műveletek szerint részletezett munkaidőket átlagosított órabérrel kell elszámolni. A képesítéshez kötött iparokban a kisiparos bértételét az árvetésben a vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról szóló, az 1/1980. (I. 7.) Mü M rendelettel módosított 16/1976. (XII. 11.) Mü M számú rendelet 1., 2. és 3. számú mellékletében foglaltak alapján kell figyelembe venni. A kisiparban foglalkoztatott dolgozók bérezéséről szóló mindenkor érvényes jogszabály szerint — a kisiparos bértételét a képesítéshez nem kötött iparokban a bérkategória legmagasabb szakmunkás órabérével, — az alkalmazottként dolgozó szakmunkás és betanított munkás órabérét a besorolás szerinti, ténylegesen fizetett bértétellel, — az ipari tanulók órabérét a besorolás szerinti le gmagasabb segédmunkás órabérrel, — a segítő családtag órabérét a szakképzettségének megfelelő (szakmunkás, betanított munkás, segédmunkás) bérosztály órabérével lehet számításba venni. Az órabér átlagosítás tekintetében, valamint abban a kérdésben, hogy az órabér kategóriák meghatározása szempontjából az egyes kisipari szakmák (tevékenységi körök) melyik munkakörülményi fokozatba tartoznak, a Könnyűipari Minisztérium állásfoglalása az irányadó. 3. Egyéb közvetlen költségek. Közvetlenül elszámolható a) gyártási különköltség — saját készítésű vagy vásárolt műszaki leírás és tervrajz, — a különleges szerszám költsége, illetőleg bérelt különleges szerszám esetén a szerszám bérleti díja, — a mintadarab költsége, ha a megrendelő a mintadarabot az egyedileg kalkulált áron nem vásárolja meg, — a szabadalom és licencdíj. A műszaki leírás, tervrajz, a különleges szerszám, mintadarab, szabadalom és licencdíj számiával, nyugtával, vagy saját előállítás esetén külön árvetéssel igazolt költségét a megrendelt, illetve az előállítani tervezett termékmenyiség alapulvételével kell a termékegységre elszámolni. Ha a szerszámmal nem gyártható le a megrendelt, vagy előállítani tervezett termékmennyiség, a szerszámköltséget a szerszámmal legyártható termékmenynyiség alapulvételével kell a termékegységre felosztani. Ha az egyedi megrendelésre gyártott terméknél felhasznált szerszám az árban megtérült, az a megrendelő tulajdonába kerül. A szerszámköltséget, a műszaki leírás és tervrajz költségét, valamint a mintadarab költségét, amenyiben azok az árban 18. szám « már megtérültek, újragyártás esetén az új termékeknél költségként már nem lehet elszámolni. A műszaki szakértői és hitelesítési költség elszámolása: Az árvetésben gyártási különköltségként vehetők számításba a műszaki szakértői és hitelesítési költségek is. A műszaki szakértői költségek olyan termékek előállításánál, vagy javításánál számolhatók el, amelyeknél műszaki szakértők közreműködésére van szükség és a megrendelő a szakértői költség felszámításához előzőleg írásban hozzájárult. Hitelesítési költség címén hatósági rendelkezés, vagy a megrendelő írásbeli kikötése alapján lefolytatott eljárás számlával igazolt díja vehető figyelembe. b) gépek értékcsökkenése A gépek értékcsökkenése akkor számolható el közvetlen költségként, ha a gyártott termékre (végzet szolgáltatásra) közvetlenül felosztható. A közvetlenül fel nem osztható értékcsökkenést az általános költségek között kell szerepeltetni. 4. Általános költség (rezsi). Az általános költséget a közvetlen termelői bér %-ában kell az árvetésbe állítani. Az árvetésben figyelembe vehető — szakmánként részletezett — irány-rézsikulcsokat a csatolt függelék tartalmazza. A kisiparos az irányjelleggel megállapított általános költségkulcsoknál magasabb költségek esetén jogosult tényleges költségeit alkalmazni. A tényleges rezsikulcs kiszámításánál figyelembe vehető költségek vonatkozásában az alábbiakat kell figyelembe venni: Általános vagy rezsiköltség címén azokat a költségeket lehet figyelembe venni, amelyek a termelés és általában az ipar folytatása során felmerülnek, és amelyeknek a termék kalkulációs egységére eső hányada közvetlenül nem állapítható meg. A rezsiköltség tartalmát tekintve anyag-, bér-, gép- és vegyes jellegű költségeket foglal magában. Anyagjellegű rezsiköltségek a termékre vagy szolgáltatásra közvetlenül el nem számolható anyagféleségek költsége (pl. csiszoló massza, csiszolópapír, csiszolóvászon, forrasztó só, forrasztó zsír, galván só stb.), kivéve a gépköltségként elszámolt közvetett anyagokat. Bérjellegű rezsiköltségek: a termelő alkalmazott nem termelő munkaidejére fizetett bér (műhely és szerszámkarbantartás, javítás stb.), a kisiparos és segítő családtagja nem termelő munkaidejére eső bérjellegű költség, a nem termelő (adminisztratív) alkalmazottak bére, az alkalmazottak kiegészítő fizetése (fizetett ünnep, fizetett szabadság, fizetett ebédidő, munkabérkiegészítés), a bérpótlékok (túlórapótlék, éiszakai oótlék stb.). a munkabérek közterhei (SZTK-járulék,. alkalmazottak utáni jövedelemadó), a kisiparos társadalombiztosítási járuléka, a kötelezően csökkentett munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak bértöbblete, a tényleges katonai szolgálatra bevonuló alkalmazott bevonu\