Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)
1980 / 2. szám
2. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 53 (kiválása) esetén pedig az igazgatóság elnöke köteles kérni. (9J29 Társasház alapításának bejegyzését a) tanácsi értékesítésű lakások vevőiből alakult vagy OTP beruházásban épült társasház esetén az Országos Takarékpénztár, b) építőközösség által épített társasház esetén az építtető köteles kérni. (10)29 A (6)—(9) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket a szövetkezeti, illetőleg a társasháztulajdonra vonatkozó szabályok szerint létesített, nem lakás céljára szolgáló épületek esetében is megfelelően alkalmazni kell. 74. §. A kérelem (megkeresés) visszavonása esetén a járási földhivatal az eljárást határozattal megszünteti, és a kérelem (megkeresés) összes mellékletét visszaküldi a kérelmezőnek (megkereső szervnek). Több földhivatalt érintő beadvány 75. §. (1) Ha a változás több járási földhivatal illetékességi területén fekvő, ingatlanokra vonatkozik, mindegyik járási földhivatalhoz külön beadványt (bejelentést, kérelmet, megkeresést) kell benyújtani. (2) Bejegyzés iránti kérelem esetén az eredeti okiratot mellékleteivel együtt csak az egyik járási földhivatalhoz kell benyújtani, és a kérelemben meg kell jelölni azt a járási földhivatalt, amelyhez az eredeti okirat továbbítását kérik. A többi járási földhivatalhoz csak egyszerű másolatot kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell a szükséges hatósági engedélyt (jóváhagyást) is. A kérelemben utalni kell arra, hogy az eredeti okiratot melyik járási földhivatalhoz nyújtották be. , (3) 30 Ha a változás több járási földhivatal illetékességi területén fekvő ingatlanokra vonatkozik, a 73. (1) bekezdésének a) pontja szerinti kérelmet az okiratban első helyen megjelölt ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalnál kell az eredeti okirattal és mellékleteivel együtt benyújtani. Az ilyen kérelemben sorrendben meg kell jelölni azokat a járási földhivatalokat, ahova az eredeti okirat továbbítását kérik. (4) 30 Ha a változás több járási földhivatal illetékességi területén fekvő ingatlanokra vonatkozik — és ha a kérelemben sorrendben megjelölik a járási földhivatalokat — az illetékhivatal a kérelmet az eredeti szerződés egy másolatával, valamint a rendelkezésre álló mellékleteket a sorrendben az első földhivatalhoz továbbítja. Ha az ügyfél a sorrendet nem jelöli meg, az illetékhivatal a szerződésben első helyen megjelölt ingatlan fekvése szerinti járási földhivatalhoz továbbítja a kérelmet. 30 A Vhr. 75. § új (3) és (4) bekezdését a 47/1977. (XII. 28.) MÉM sz. rendelet 4. §-a iktatta a rendeletbe. Bejegyzés alapjául szolgáló okiratok 15. § (1) Bejegyzésnek ólyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat, vagy ezeknek a közjegyző, illetőleg a bíróság által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja. (2) Bejegyzés alapjául szolgálhat a bíróság ítélete, illetőleg a hatóság határozata, ha bejegyezhető jogra és tényre vonatkozik. (3) Tulajdonjog bejegyzésének törléséhez és az eredeti állapot visszaállításához bírósági vagy más hatósági határozat szükséges. Egyéb esetben a törlésre a változások bejegyzésére vonatkozó szabályok az irányadók. (4) Nincs szükség okiratra és kérelemre (megkeresésre), ha olyan jogot vagy tényt kell törölni, amelynek megszűnése az ingatlannyilvántartásból kétségtelenül megállapítható. (5) Az ingatlannyilvántartásba jog és tény csak azzal szemben jegyezhető be, aki ott jogosultként már szerepel, vagy akit egyidejűleg jogosultként bejegyeznek. 76. §. (1) A bejegyzés alapjául szolgáló magánokiratnak tartalmaznia kell a) az érdekelt személy nevét és lakáscímét, b) az érintett ingatlan pontos megjelölését (község neve, helyrajzi szám), c) a jog vagy tény pontos megjelölését, d) a jogváltozás jogcímét, e) az érdekeltek megállapodását, illetőleg törlés esetén a jogosult lemondó nyilatkozatát. (2) A magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keletkezés helye és ideje, továbbá ha a) a nyilatkozattevő az okiratot sajátkezűleg írta, és aláírta, vagy b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy á nyilatkozattevő a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el (az okiraton a tanúk lakóhelyét, címét is fel kell tüntetni), vagy c) a nyilatkozattevő aláírását, illetve kézjegyét az okiraton bíróság vagy közjegyző hitelesítette, vagy d) az okiratot a jogi személy nevének feltüntetésével szabályszerűen aláírták. (3) A magánokiratnak tartalmaznia kell azokat a további tartalmi és alaki kellékeket is, amelyeket külön jogszabályok írnak elő. (4) Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá, csatolni kell a meghatározást is, amelyet az okiratra előírt alakszerűségek szerint kell kiállítani.
