Tanácsok közlönye, 1980 (29. évfolyam, 1-48. szám)

1980 / 43. szám

1020 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 43. szám „11. Az ifjúság közéleti tevékenységének fokozása, valamint a fiatalok tájékoztatása érdekében a munkahelyeken, a nevelési és oktatási intézményekben — a KISZ és az illetékes szakszervezet (szövetkezeti szerv) segítségével — külön jogszabályban meghatározott rendben és időközönként ^ifjúsági parlamentet^ kell tartani. Az ott elhangzott javaslatokat értékelni, lehetőség szerint megvalósítani és azokról a felügyeleti szervet tájékoztatni kell." 2. Az ifjúsági parlamentek megrendezésének egyes kérdéseiről szóló 1031/1977. (VIII. 5.) MT— —SZOT—KISZ KB számú együttes határozat (a továbbiakban: Határozat) a következők szerint módosul: a) A Határozat 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1. a) A jövőben — az Állami Ifjúsági Bizottságnak a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségével és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságával egyetértésben kiadott külön intézkedése alapján — ifjúsági parlamentet egy ötéves tervidőszaki ciklusban két alkalommal kell rendezni. Egy alkalommal a munkahelyeken és az oktatási intézményekben kell parlamentet rendezni, egy alkalommal pedig felmenő rendszerben (munkahelyi-oktatási intézményi és felsőbb szinten) általában a tervidőszak közepén szükséges a tanácskozásokat összehívni, biztosítva azok hatékony közreműködését az ifjúsági törvény végrehajtásának ellenőrzésében és a további feladatok meghatározásában. b) Az a) pontban foglalttól eltérő időpontban, munkahelyi és oktatási intézményi szinten, amennyiben azt a fiatalok többsége kezdeményezi és az illetékes KISZ és szakszervezeti szerv (szövetkezeti szerv) együttesen javasolja, rendkívüli parlamentet kell összehívni. c) Azoknál a munkahelyeknél és az oktatási intézményekben, ahol a fiatalok száma azt lehetővé teszi, a vállalati-intézményi parlamentet a fiatalok közvetlen részvételével, ahol ez nem lehetséges, ott az üzem, osztály stb. parlamenteken választott küldöttek részvételével kell megrendezni. A parlamentek megrendezése — az illetékes KISZ és szakszervezeti, valamint szövetkezeti érdekképviseleti szervek bevonása #mellett — az államigazdasági szervek feladata." b) A Határozat 11a) pontjának második fordulata helyébe a következő rendelkezés lép: {Az ifjúsági parlament jogköre a következőkre terjed ki: a) állást foglal: ...) „— a vállalati (szövetkezeti, intézményi) pénzeszközök ifjúságpolitikai célú felhasználásának főbb területeivel kapcsolatban". c) A Határozat 3/c) pontjának második fordulata helyébe a következő rendelkezés lép: (Az illetékes KISZ- és szakszervezeti szerveknek az ifjúsági parlamentekkel kapcsolatos jogköre a következőkre terjed ki:... ... c) egyetértési jogot gyakorolnak:...) „— az éves tervezés során a vállalati (szövetkezeti-intézményi) pénzeszközök ifjúságpolitikai célokra történő felhasználásával kapcsolatban". 3. Ez a határozat a kihirdetése napján lép hatályba. Lázár György s. k., Gál László s. k., a Minisztertanács elnöke a SZOT főtitkárhelyettese Dr. Maróthy László s. k., a KISZ KB első titkára A Minisztertanács 1045/1980. (XI. 18.) számú határozata a „Népművészet Mestere" kitüntető címmel és jelvénnyel kitüntetettek kivételes nyugellátásáról 1. A „Népművészet Mestere" kitüntető címmel és jelvénnyel kitüntetett személynek a) a nyugdíját, ha az nem éri el a határozat hatálybalépésekor a munkások és alkalmazottak számára megállapított legkisebb nyugdíj (a továbbiakban: legkisebb nyugdíj) 500 Ft-tal növelt öszszegét, ilyen összegűre kell kiegészíteni; b) az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után, vagy ennél korábbi megrokkanása esetén, a nyugellátásra vonatkozó általános rendelkezések szerint megállapított nyugdíját, amennyiben az nem éri el a megállapítás időpontjában folyósított legkisebb nyugdíj 500 Ft-tal növelt összegét, ilyen összegűre kell kiegészíteni; c) az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után, vagy ennél korábbi megrokkanása esetén — ha a nyugellátásra vonatkozó általános rendelkezések szerint nyugdíjra nem jogosult —. a megállapítás időpontjában folyósítható legkisebb nyugdíj 500 Ft-tal növelt összegének megfelelő kivételes nyugdíjat kell megállapítani. 2. Az 1. pontban foglaltak alapján a népművész özvegyértek — amennyiben saját jogú nyugellátása vagy jövedelme nincs, és az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte,, vagy annak elérése előtt megrokkant — a társadalombiztosítási jogszabályoknak megfelelően a mindenkori legkisebb összegű özvegyi nyugellátást kell megállapítani. 3. Az 1—2. pontban foglalt ellátásokat a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság költségvetésében kell előirányozni. A nyugellátást a művelődési miniszter állapítja meg. Á folyósítási feladatokat