Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 32. szám

898 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 32. szám a külgazdasági egyensúly javítására irányuló követelmények mellett — figyelembe kell venni a területfelszabadítás időbeli végrehajtását, a telepítés helyét és a fővárosi munkaerő-felszabadítás mértékét Nem nyújtható támogatás a fővároson belüli, illetve a főváros napi munkaerő-vonzási körzetébe történő áttelepítésekhez. A területfejlesztési alap felhasználására vonatkozó javaslatokat a pályázatok alapján az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium készíti el, az érdekelt szervek (az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium, a Munkaügyi Minisztérium és a Fővárosi Tanács) bevonásával. A területfejlesztési alap odaítéléséről a fentiekben megjelölt szervek döntenek. Az alapot az Állami Fejlesztési Bank kezeli. 2. A szabályozott telephely-forgalmazással szemben követelmény, hogy az illetékességi körébe tartozó vállalati beruházásokat térbelileg kon-, centrálja — azonos feltételek esetén —, a magasabb szerepkörű településekre orientálja. 3. A területfejlesztés követelményeit az általános gazdasági szabályozás a következők szerint érvényesíti: A nagyberuházások teljesítési helye továbbra is központilag kerül meghatározásra. A tanácsi koordinációban megvalósuló előközművesített iparterületek kialakítására az ösztönzést hitelpreferencia szolgálja. A mezőgazdasági termelés természeti adottságokhoz való közelítésére, ezen belül a kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek termelési szerkezetének javítására a mezőgazdaság speciális szabályozói nyújtanak ösztönzést. A budapesti agglomeráció fejlesztésével kapcsolatos jogi szabályozás a VI. ötéves tervidőszakban megoldandó feladatok alapulvételével változik. A városi népességnövekedés ütemének mérséklését a szabályozás eszközei oly módon segítik, hogy közeledjen egymáshoz a városi és falusi lakosság teherviselése az infrastruktúra fejlesztésében és használatában. Ennek érdekében a területfejlesztési koncepcióban megjelölt 230—380 településen kedvezőbb hitelfeltételek érvényesülnek. XII. Átmeneti intézkedések A módosított szabályozókra való átállás során átmeneti intézkedésekre is szükség lesz. Ezek köre, mértéke és szabályai a termelői árrendezés lezárása után, a vállalati jövedelmezőség ismeretében, az 1980. évi terv kidolgozásával egy időben, a tervben előirányzott célokkal összhangban határozhatók meg. Az 1980-at követő évekre a régi feltételek mellett vállalt fejlesztési kötelezettségekkel kapcsolatban a bank saját hatáskörben dönt a hitelek átütemezéséről, az éves tervvel egyidejűleg megállapított keretek között. A szabályozásban minden, a fejlesztési alapok lekötöttsége miatt meghatározott (amortizáció visszatartási, nyereségadó) kedvezményt vissza kell vonni. 1980-ban a relatív bértömegszabályozási formában a bérfejlesztési mutató csökkenése miatt a bértömeget nem kell csökkenteni. A vezető állásúakra vonatkozó előírást — amely szerint veszteség esetén az alapbért csökkenteni kell — 1980-ban nem kell alkalmazni. Az 1979. évi gazdálkodás miatt keletkező vállalati alaphiányok rendezéséről, a veszteséges vállalatok sorsáról külön rendelkezés intézkedik. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 113. számú állásfoglalása I. A dolgozónak az Mt. 58. §-a (1) bekezdésén alapuló kártérítési felelőssége e*~tén az Mt. V. 96. §-a (1) bekezdésében meghatározott jegyzéket vagy elismervényt az átadás—átvétel tényének utólagos igazolása nem pótolja. II. Meghatározott dolognak több dolgozó részére történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi felelősnek alá kell írnia, a dolgozók azonban egyik dolgozótársukat is megbízhatják, hogy az átvételt aláírásával a nevűkben is igazolja.] III. Ha a dolgozó az átadás—átvétel időpontjában a dolgot kifogás nélkül vette át és utóbb arra hivatkozik, hogy az átvett dolog mennyisége és közölt minősége eltéréseket mutat, vagy a dolog