Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 32. szám

ó'Z. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 897 X. A tanácsok szabályozási, gazdálkodási rendszere A tanácsok módosított szabályozási rendszere 1981. január 1-én lép életbe. A tanácsi gazdálkodás alapelvei a megváltozott népgazdasági követelményekkel összehangoltan érvényesülnek. 1. A tanácsi gazdálkodás és a népgazdasági lehetőségek összehangolását a tanácsok költségvetése és fejlesztési alapja bevételi forrásainak szabályozása biztosítja, változatlanul fenntartva az alapszerű kezelés elvét. A bevételek alakulásában a tanácsi érdekeltség továbbra is érvényesül. A tanácsi pénzalapok a központi pénzalap lehetőséi geivel összhangban fejlődhetnek. A beruházási színvonal-szabályozás lehetősége csak a tervtől való jelentős eltérés esetére marad fenn. 2. A tanácsok bevételi forrásai, az ezekből való részesedés mértéke és az állami hozzájárulás öszszege továbbra is öt évre előre kerül megállapításra és összegét az éves tervek, illetve a költségvetés jóváhagyásakor pontosítani kell. A tanácsok által igénybevehető bevételek köre és mértéke a gazdasági szabályozó rendszer módosításával összhangban változik. 3. A költségvetést érintő kiemelt előirányzatok köre és annak tartalma (béralap, ezen belül igazgatási béralap, út-, hídfenntartás előirányzata, intézmények felújítási eszközeinek kiegészítése, állami lakóépületek felújításához nyújtandó támogatás) nem módosul. A fejlesztési alap felhasználását érintő kiemelt előirányzatok, a lakás és kórház célcsoportos beruházások kategóriája fennmarad, tartalma azonban módosul. 4. A tanácsi pénzalapok forrásösszetétele az általános szabályozás eredményeként változik. A saját bevételekből származó többletek továbbra is a tanácsokat illetik meg. A helyi tanácsok önállóan határozzák meg a fejlesztési alap saját forrásaiból történő fejlesztések tartalmát. A VI. ötéves tervben a lakásépítéssel és juttatással kapcsolatos többletbevételeket tervezni kell. 5. A megosztott források köre csökken. A bevételkiesést állami hozzájárulás — a költségvetésnél részben a felemelt mértékű városi, községi hozzájárulás és később megállapításra kerülő más forrás — pótolja. A megosztott forrásokból az előirányzotthoz képest keletkező többletek — megyei szinten számított — 104%-on felüli részét a következő évi állami hozzájárulás folyósításánál figyelembe kell venni: A bevételi tervüket 97%-nál kisebb mértékben teljesítő tanácsok pénzeszközei e mértékig — megyei szinten számítva — a központi költségvetésből kiegészíthetők. 6. A hitelpolitikai irányelveken alapuló tanácsi központi hitel összegének megállapításánál biztosítani kell, hogy a VI. ötéves tervidőszak induló és befejező hitelállománya azonos legyen. A helyi tanácsoknak az Országos Takarékpénztárnál lekötött tartós betéteiből képzett megyei kölcsönalapja fennmarad. 7. A fejlesztési alap forrásai között változatlanul fennmarad a tanácsi értékesítésű lakások árbevételének megelőlegezésére szolgáló hitel. 8. A tanácsok és a vállalatok, valamint egyéb szervek között — kölcsönös érdekek alapján — a területi és a településen belüli koordinációt erősíteni kell. A tanácsok által átvehető beruházási eszközök mértékét elsősorban az átadó oldaláról kell szabályozni. 9. A tanácsok a fejlesztési alapjukból továbbra is átadhatnak pénzeszközöket a lakosság szükségleteit közvetlenül kielégítő, elsősorban olyan vállalatoknak, amelyeknél a tanácsi feladat ellátása vállalati formában gazdaságosabb. Az átadásra kerülő pénzeszközöket tervezni kelL 10. A központi, ill. a tanácsi szervek lakóházfelújítási feladatainak és az azokat szolgáló előirányzatoknak az elosztására, valamint felhasználására vonatkozó rendelkezések a tényleges szükségleteknek megfelelően módosulnak. i 11. A gazdasági koordináció útján a terven felül megvalósuló tanácsi létesítmények működési költségei — a társadalmi összefogással megvalósuló terven felül létrehozott gyermekjóléti intézmények kivételével, amelyek fenntartási szükségletét a központi költségvetés fedezi — változatlanul a beruházókat közösen (ennek hiányában a tanácsokat) terhelik. A költségvetésben előirányzott állami hozzájárulás a célcsoportos beruházások elhúzódása miatt keletkezett működési, fenntartási kiadások maradványával csökken. 12. A tanácsi szolgáltató vállalatokat megillető támogatások és árkiegészítések egy részét továbbra is a tanácsok költségvetése tartalmazza. 13. A gazdálkodás biztonsága érdekében szüksé^ ges tartalékképzési kötelezettség a költségvetésnél és a fejlesztési alapnál változatlanul fennmarad. 14. A gazdasági szabályozó rendszer 1980. január 1-i módosítása következtében a tanácsok bevételi forrásait az 1980. évi tervezés keretében a pénzügyminiszter — az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben — rendezi. XI. A területfejlesztés szabályozása l. A VI. ötéves tervidőszakban a központi területfejlesztési alap a fővárosi iparkitelepítések támogatása céljából fennmarad. A kitelepítést lehetőleg meglevő vidéki üzemek bővítése, komplettírozása útján kell megoldani. A támogatás odaítélése pályázati úton történik, a pályázatok elbírálásánál — a gazdaságossági, hatékonysági és