Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 32. szám

896 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 32. szám lésének, a jobb vevőkapcsolatok kialakításának, a népgazdasági terhek csökkentésének, területi decentralizálásának az elősegítése érdekében. H) A kulturális és egészségügyi szolgáltatást végző vállalatoknál — az 1980. évi árrendezéssel összhangban — a pénzügyi szabályozás olyan mértékű nyereség realizálását teszi lehetővé, amely megfelelő nagyságú részesedési alap és a szinttartó beruházások fedezetére elegendő fejlesztési alap képzését biztosítja. A szinttartást meghaladó fejlesztések célját szolgáló beruházások pénzügyi forrásait szükség szerint költségvetési juttatással kell a vállalatoknál megteremteni. A juttatás célszerű formáját (pl. pályázati rendszer) a pénzügyminiszter határozza meg. A támogatás jelenlegi formáját \'a dotációt) a lehetséges mértékben fogyasztói árkiegészítés váltja fel. A kulturális szolgáltató ágazatba sorolt, továbbá az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok pénzügyi szabályozóit a pénzügyminiszter állapítja meg. I) A vállalati gazdálkodási rend szerint működő kutató, fejlesztő intézetek szabályozásával elsősorban a műszaki fejlesztés hatékonyságának a növelésére kell ösztönözni. 1. Továbbra is fennmarad a kísérleti eszközök gyorsított leírásának lehetősége, valamint a kutatás-fejlesztési célra beszerzett importgépek alanyi vámmentessége. 2. A gépek, berendezések és felszerelések amortizációja teljes egészében a fejlesztési alapba helyezhető. Az ingatlanok amortizációját továbbra is az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsághoz kell befizetni. 3. Az intézetek üzemszerű termelésük, ill. tevékenységük után meghatározott mértékű termelési adót kötelesek fizetni. 4. Az árforma — és ezzel összhangban — a nyereségadózás rendszere lehetővé teszi az intézeti jövedelmek tervezett keretek közötti képződését. Az árbevétel-arányos nyereség meghatározott sávja adómentes, az e fölötti nyereséget lineáris adóbefizetési kötelezettség terheli. 5. A részesedési alap képzését továbbra is az általánosnál kisebb mértékű adó terheli. Az intézetek a kutatási munkájuk hasznosításából származó és a termelő vállalatoknál realizálódó eredményből megfelelő arányban részesülhetnek. Attól függően, hogy az eredményesen befejezett kutatások hasznosításából eredményrészesedés címén kapott és licencadaptációs kutatásból származó árbevétel együttes összege hogyan aránylik az intézet összes árbevételéhez, ugyanazon részesedési alap adóskála eltérő adóterhet jelentő módon alkalmazható. 6. A tartalékalap képzésére az általános előírások vonatkoznak, kötelező szintje viszont annál kisebb mértékű. A tartalékalap a kutatási eredmények termelésbe állításával, illetve a hasznosításukkal összefüggésben vállalt kockázatokból származó veszteségek fedezésére is felhasználható. J) A kommunális és egyes közüzemi, valamint az önálló lakásszolgáltató (ingatlankezelő) vállalatoknál érvényes szabályozási rendszer alapelveiben továbbra is fennmarad. A kommunális és közüzemi szolgáltató vállalatoknál korlátozott nyereségérdekeltségi rendszer, az önálló laVásszolgáltató vállalatoknál pedig a nyereségtől független érdekeltségi rendszer működik. 1. A kommunális és közüzemi szolgáltató vállalatoknál a közvetett támogatások általában megszűnnek. Csak ott adható mentesség, ahol az előírt kötelezettségek gazdasági hatásuk révén elsősorban a vállalati döntést hivatottak befolyásolni, de a terület sajátosságai miatt a kívánatos hatás nem áll arányban a fizetendő kötelezettséggel (pl. telek-használati díj). E körbe tartozó vállalatok nyereségadója változatlanul az általános nyereségdónál alacsonyabb mértékű. A városi és községi hozzájárulást az általános rend szerint és mértékben kell fizetni. A más szervek részére nem az alaptevékenység érdekkörében végzett kiegészítő ipari és építőipari tevékenység után a vállalatok termelési adót fizetnek. A fejlesztési alapképzés és -felhasználás, a személyi érdekeltségre szolgáló jutalmazási alap és a tartalékalapképzés és -felhasznlás szabályai nem változnak. Továbbra is központi bérszínvonal szabályozás érvényesül. A vezetői érdekeltség szabályai közvetlenül ösztönözzenek a tevékenység színvonalasabb és hatékonyabb ellátására. 2. Az önálló lakásszolgáltató (ingatlankezelő) vállalatok továbbra sem mutathatnak ki mérlegükben nyereséget. A takarékos költséggazdálkodásra az állami támogatás odaítélésének módja és a személyi érdekeltség feltételei ösztönöznek. A vállalatok általában a normatív költségeket viselik. A dinamikus szintentartáshoz szükséges fejlesztési források biztosítására a vállalatok az értékcsökkenési leírás 100%-át tarthatják meg és a kezelt lakásalap bruttó értékének végrehajtási jogszabályban meghatározott hányadát fejlesztési alapjukba helyezhetik. A bérszabályozás és a vezetői érdekeltség feltételei a kommunális és közüzemi vállalatokéval összhangban kerülnek megállapításra. Jutalmazási (részesedési) alap a bérköltség 5%-áig feltétel nélkül képezhető, meghatározott feltételek esetén növelhető. Egyidejűleg a^ bontási anyagok és a megbízásos ügyletek bevételeitől függő jutalmazási alapképzés megszűnik.