Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 32. szám

32. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 889 nalnövelés minden esetben befizetési kötelezettség alá esik. — Ha a tényleges bérszínvonal-növekedés kisebb a bérfejlesztési mutató alakulása alapján megvalósítható bérnövelési lehetőségnél, a különbözet tartalékolható és a későbbi években a bérfejlesztési befizetésre vonatkozó szabályok szerint használható fel. — Ha a bérfejlesztési mutató növekedése az éves népgazdasági tervben -meghatározott minimális mértékű bérszínvonal-növelést sem teszi lehetővé és a vállalat bértartalékkal sem rendelkezik, akkor a népgazdasági tervben meghatározott minimális mértékig befizetés nélkül emelheti (kiegészítheti) bérszínvonalát. A meghatározott mértékűnél nagyobb bérfejlesztés esetén e kedvezmény nem vehető igénybe. 5. Központi bérszínvonal-szabályozás esetén a vállalatok bérszínvonalukat az éves népgazdasági tervben meghatározott mértékben befizetés nélkül emelhetik, e felett befizetést kell teljesíteniük. A fel nem használt bérszínvonal-növelési lehetőség tartalékolható és a későbbi években felhasználható. 6. Relatív elemeket is tartalmazó központi bérszínvonal-szabályozásban a vállalatok bérszínvonalukat évente meghatározott százalékkal bérfejlesztési befizetés nélkül növelhetik, a bérszínvonal ezt meghaladó növelését bérfejlesztési mutató szabályozza. A mutató általában azonos a relatív bérszínvonal-szabályozásnál alkalmazott mutatóval. A bérfejlesztési mutató minden egy százalékos emelkedése esetén a bérszínvonal az általánosnál kisebb szorzóval növelhető. Egyéb vonatkozásban a teljesítményhez kötőt bérszínvonal-szabályozás előírásai érvényesülnek. 7. Az 1979-ig képződő bértartalékból — átmeneti intézkedésként — évenként maximálisan egy százalék bérfejlesztés hajtható végre, de a bértartalékot az erre eső bérfejlesztési befizetés összegével is csökkenteni kell. 8. A teljesítménykövetelményhez kötött (relatív) bérszabályozási formát alkalmazó vállalatok — a befizetési kötelezettség nélküli mértéken felül — megelőlegezett bérfejlesztést hajthatnak végre. Ennek maximális mértéke bértömeg-szabályozás esetén a bázis-bértömeg 2%-a, a bérszínvonal-szabályozás esetén a bázis-bérszínvonal 2%-a. A ténylegesen igénybe vett bértömeg-, illetőleg bérszínvonal-növelés után a vállalat az egyébkénti bérfejlesztési befizetés felét köteles teljesíteni. A következő évi befizetési kötelezettség nélküli bérfejlesztési lehetőséget az igénybe vett mértékkel csökkenterii kell. Két egymást követő évben megelőlegezett bérfejlesztés nem valósítható meg. Megelőlegezett bérfejlesztésre első ízben 1981-től kerülhet sor. 9. A bérfejlesztési befizetést változatlanul sávosan progresszív (nagyságrendileg a jelenlegihez közelálló) befizetési kötelezettség terheli, amelyet továbbra is a részedési alapból kell teljesíteni. 10. A népgazdaság ágazatai (szakágazatai) a tevékenység jellege szerint kerülnek besorolásra a megfelelő bérszabályozási formákba. A besorolás a későbbiekben csak kivételes esetben változz tatható. 11. Népgazdasági célok teljesítése érdekében — a követelmények lazítása nélkül — szűk körben ágazati sajátosságok érvényesítésére kerülhet sor. 12. A vezetői alapbérek rendszere a VI. ötéves tervidőszakban úgy kerül kialakításra, hogy lehetőséget biztosítson a magasabb vezető állású dolgozók alapbérének a korábbiaknál gyorsabb ütemű és a vezetői tevékenység színvonalához igazodó növelésére. A magasabb vezető állásúak tevékenységük elismeréseként továbbra is éves prémiumban és átfogó értékelésen alapuló jutalomban részesülnek. • Az éves prémium általában a vállalati jövedelmezőségtől függ. Indokolt esetben azonban más mutató, illetve prémium feladat is előírható. Az ösztönzés fokozása érdekében a prémium kifizetésének felső határa megszűnik. Az átfogó értékelésen alapuló jutalom esetében továbbra is megmaradnak a vállalati nagyságtól függő, személyre szóló felső határok. A vezetői prémiumok, jutalmak forrása 1980-tól a városi és községi hozzájárulással, az általános adóval, a kötelező tartalékalap képzéssel és visszapótlással csökkentett nyereség. 13. A bérprefenciák a jövőben elsősorban az átlagosnál hatékonyabb és dinamikusan fejlődő vállalatok ösztönzését szolgálják. Engedélyezésük során visszatérítési kötelezettséget lehet előírni. A feltételhez kötött bérpreferencia egyéb eseteiben, ha a vállalat nem teljesíti a vállalt feladatokat, a ténylegesen kifizetett bérpreferenciát bértúllépésként kell kezelni. 14. A vállalatok belső érdekeltségi rendszerének és az egyéni ösztönzésben alkalmazott eszközöknek a továbbfejlesztése továbbra is vállalati feladat. A felügyeleti szervek módszertani segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a vállalatok érdemben foglalkozzanak belső mechanizmusuk — és ezen belül érdekeltségi rendszerük — korszerűsítésével. Ezt szolgálja az Országos Szakmai Bértáblázat ez év végén történő megszüntetése és — a VI. ötéves terv időszakában — a központi besorolási és tarifarendszer korszerűsítése. V. A fejlesztési tevékenység szabályozása A gazdaságosság szerepének erősödését a termelő szféra beruházásainál megfelelő pénzügyi követelmények támasztásával kell elősegíteni. E követelmények a népgazdasági tervezésben, az egyedi döntésekben és a pénzügyi rendszerben együttesen, azok minden szintjén következetesen érvényesülnek. I. Az eddig alkalmazott beruházási döntési kategóriák a jövőben is fennmaradnak, A termelő I állami nagyberuházások döntési köre és tartalma