Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 32. szám

32. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 889 nalnövelés minden esetben befizetési kötelezettség alá esik. — Ha a tényleges bérszínvonal-növekedés ki­sebb a bérfejlesztési mutató alakulása alapján megvalósítható bérnövelési lehetőségnél, a külön­bözet tartalékolható és a későbbi években a bér­fejlesztési befizetésre vonatkozó szabályok szerint használható fel. — Ha a bérfejlesztési mutató növekedése az éves népgazdasági tervben -meghatározott minimá­lis mértékű bérszínvonal-növelést sem teszi lehe­tővé és a vállalat bértartalékkal sem rendelkezik, akkor a népgazdasági tervben meghatározott mini­mális mértékig befizetés nélkül emelheti (kiegé­szítheti) bérszínvonalát. A meghatározott mértékű­nél nagyobb bérfejlesztés esetén e kedvezmény nem vehető igénybe. 5. Központi bérszínvonal-szabályozás esetén a vállalatok bérszínvonalukat az éves népgazdasági tervben meghatározott mértékben befizetés nél­kül emelhetik, e felett befizetést kell teljesíte­niük. A fel nem használt bérszínvonal-növelési lehetőség tartalékolható és a későbbi években fel­használható. 6. Relatív elemeket is tartalmazó központi bér­színvonal-szabályozásban a vállalatok bérszínvona­lukat évente meghatározott százalékkal bérfejlesz­tési befizetés nélkül növelhetik, a bérszínvonal ezt meghaladó növelését bérfejlesztési mutató sza­bályozza. A mutató általában azonos a relatív bér­színvonal-szabályozásnál alkalmazott mutatóval. A bérfejlesztési mutató minden egy százalékos emelkedése esetén a bérszínvonal az általánosnál kisebb szorzóval növelhető. Egyéb vonatkozásban a teljesítményhez kötőt bérszínvonal-szabályozás előírásai érvényesülnek. 7. Az 1979-ig képződő bértartalékból — átme­neti intézkedésként — évenként maximálisan egy százalék bérfejlesztés hajtható végre, de a bértar­talékot az erre eső bérfejlesztési befizetés össze­gével is csökkenteni kell. 8. A teljesítménykövetelményhez kötött (rela­tív) bérszabályozási formát alkalmazó vállalatok — a befizetési kötelezettség nélküli mértéken felül — megelőlegezett bérfejlesztést hajthatnak végre. Ennek maximális mértéke bértömeg-szabá­lyozás esetén a bázis-bértömeg 2%-a, a bérszínvo­nal-szabályozás esetén a bázis-bérszínvonal 2%-a. A ténylegesen igénybe vett bértömeg-, illetőleg bérszínvonal-növelés után a vállalat az egyébkénti bérfejlesztési befizetés felét köteles teljesíteni. A következő évi befizetési kötelezettség nélküli bérfejlesztési lehetőséget az igénybe vett mérték­kel csökkenterii kell. Két egymást követő évben megelőlegezett bérfejlesztés nem valósítható meg. Megelőlegezett bérfejlesztésre első ízben 1981-től kerülhet sor. 9. A bérfejlesztési befizetést változatlanul sávo­san progresszív (nagyságrendileg a jelenlegihez közelálló) befizetési kötelezettség terheli, amelyet továbbra is a részedési alapból kell teljesíteni. 10. A népgazdaság ágazatai (szakágazatai) a te­vékenység jellege szerint kerülnek besorolásra a megfelelő bérszabályozási formákba. A besoro­lás a későbbiekben csak kivételes esetben változz tatható. 11. Népgazdasági célok teljesítése érdekében — a követelmények lazítása nélkül — szűk körben ágazati sajátosságok érvényesítésére kerülhet sor. 12. A vezetői alapbérek rendszere a VI. ötéves tervidőszakban úgy kerül kialakításra, hogy le­hetőséget biztosítson a magasabb vezető állású dolgozók alapbérének a korábbiaknál gyorsabb ütemű és a vezetői tevékenység színvonalához igazodó növelésére. A magasabb vezető állásúak tevékenységük el­ismeréseként továbbra is éves prémiumban és át­fogó értékelésen alapuló jutalomban részesülnek. • Az éves prémium általában a vállalati jövedelme­zőségtől függ. Indokolt esetben azonban más mu­tató, illetve prémium feladat is előírható. Az ösz­tönzés fokozása érdekében a prémium kifizetésé­nek felső határa megszűnik. Az átfogó értékelé­sen alapuló jutalom esetében továbbra is megma­radnak a vállalati nagyságtól függő, személyre szóló felső határok. A vezetői prémiumok, jutalmak forrása 1980-tól a városi és községi hozzájárulással, az általános adóval, a kötelező tartalékalap képzéssel és vissza­pótlással csökkentett nyereség. 13. A bérprefenciák a jövőben elsősorban az át­lagosnál hatékonyabb és dinamikusan fejlődő vál­lalatok ösztönzését szolgálják. Engedélyezésük so­rán visszatérítési kötelezettséget lehet előírni. A feltételhez kötött bérpreferencia egyéb eseteiben, ha a vállalat nem teljesíti a vállalt feladatokat, a ténylegesen kifizetett bérpreferenciát bértúllé­pésként kell kezelni. 14. A vállalatok belső érdekeltségi rendszerének és az egyéni ösztönzésben alkalmazott eszközök­nek a továbbfejlesztése továbbra is vállalati fel­adat. A felügyeleti szervek módszertani segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a vállalatok érdemben foglalkozzanak belső mechanizmusuk — és ezen belül érdekeltségi rendszerük — korszerűsítésével. Ezt szolgálja az Országos Szakmai Bértáblázat ez év végén történő megszüntetése és — a VI. ötéves terv időszakában — a központi besorolási és tari­farendszer korszerűsítése. V. A fejlesztési tevékenység szabályozása A gazdaságosság szerepének erősödését a ter­melő szféra beruházásainál megfelelő pénzügyi követelmények támasztásával kell elősegíteni. E követelmények a népgazdasági tervezésben, az egyedi döntésekben és a pénzügyi rendszerben együttesen, azok minden szintjén következetesen érvényesülnek. I. Az eddig alkalmazott beruházási döntési kate­góriák a jövőben is fennmaradnak, A termelő I állami nagyberuházások döntési köre és tartalma

Next

/
Thumbnails
Contents