Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 32. szám

838 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 32. szám több, mint a szövetkezetek nyereségét a szövetkezeti sajátosságok miatt terhelő kötelezettség. b) A Kölcsönös Támogatási Alap forrása továbbra is a kötelező tartalékalap meghatározott hányada. A jelenlegi rendszertől eltérően, a KTA fejlesztésre nem használható fel. Az alapban 1979 végén fennálló maradvány (beleértve a törlesztésből visszafolyó összegeket is) meghatározott része a KFA számlára csoportosítható át. c) Az érdekképviseleti szervek fenntartásához a hozzájárulást a szövetkezetek továbbra is az adózatlan nyereségük terhére fizethetik. A befizetett összeg az éves költségvetésben meghatározott keret erejéig fejlesztési célra (főként szociális, kulturális beruházásra) is felhasználható. d) A Tagsági Érdekeltségi Alapot változatlanul az adózatlan nyereség terhére lehet képezni. e) A szövetkezetek továbbra is az értékcsökkenési leírás 100%-át helyezhetik fejlesztési alapjukba. IV. A bér- és keresetszabályozás A bér- és keresetszabályozás alapvető célja, hogy a teljesítmények eltérései a jelenleginél határozottabban jussanak érvényre a dolgozók kereseti viszonyaiban. Törekedni kell arra, hogy a részesedési alapból fizetett prémiumok, jutalmak és az év végi részesedés súlya a kereseteken belül növekedjék, a teljesítménykülönbségeket kifejező szerepe erősödjék. A népgazdaság minden olyan területén (szakágazatában), ahol nyereségérdekeltség van, a vállalati bérek a teljesítmény-követelménytől függően növelhetők. Egyes szűkebb területeken, ahol az ágazati (szakágazati) sajátosságok indokolják, központi bérszabályozás, vagy relatív elemekkel kombinált központi szabályozás alkalmazható. A vállalati teljesítményhez kapcsolt (relatív) és a központi bérszabályozás elsősorban a bérek tömegére irányul. A bértömeg-gazdálkodásban a szabályozás a bérek színvonalának alakulására is kiterjed. Egyes területeken, ahol a vállalatok többségénél a teljesítmények növekedése létszámemelkedést is indokol, bérszínvonal-szabályozás alkalmazható. 1. A teljesítményhez kötött bértömeg-szabályozásban a bérfejlesztési befizetés nélkül felhasználható bértömeg alakulását a jelenlegivel közel azonos bérfejlesztési mutató (bér+bérjárulék+bérjellegű egyéb keltség-f-eredmény+értékcsökkenési leírás) szabályozza. — A bérfejlesztési mutató minden egy százalékos növekedése esetén a bértömeg a bázishoz viszonyítva 0,2—0,3%-kal befizetési kötelezettség nélkül növelhető, ill. a mutató csökkenése esetén a bázishoz viszonyítva 0,2—0,3%-kel kevesebb bértömeg használható fel bérfejlesztési befizetés nélkül. Ennél nagyobb bértömeg felhasználása esetén a különbözet után bérfejlesztési befizetést kell teljesíteni a részesedési alap terhére. Ha a ténylegesen felhasznált bértömeg kisebb a bérfejlesztési befizetés nélkül felhasználható bértömegnél, a megtakarítás tartalékolható. A tartalékolt bérfejlesztési lehetőséggel a későbbi évek bérfejlesztése kiegészíthető és a bérfejlesztési befizetésre vonatkozó általános szabályok szerint" felhasználható. — A bérszínvonal bérfejlesztési befizetés nélkül növelhető mindaddig, amíg meg nem haladja az adott évi bérfejlesztési mutató növekedése alapján megengedett bértömeg-növekedés 3 százalékponttal növelt mértékét. E felett bérfejlesztési befizetést kell teljesíteni. 8—10%-ot meghaladó bérszínvonal-növelés minden esetben bérfejlesztési befizetés alá esik. Amennyiben a bérfejlesztési mutató és a létszám alakulása alapján a vállalatnak nincs lehetősége az éves népgazdasági tervben meghatározott minimális mértékig növelni a béreket és bértartalékkal sem rendelkezik, úgy a tervben meghatározott minimális mértékig befizetés nélkül hajthat végre bérfejlesztést. A fel nem használt minimális bérszínvonalnövelési kedvezményből tartalék nem képezhető. A meghatározott mértékűnél nagyobb bérfejlesztés esetén e kedvezmény nem vehető igénybe. 2. Központi bértömeg-szabályozást alkalmazó vállalatok bértömegüket az éves népgazdasági tervben meghatározott mértékkel bérfejlesztési befizetés nélkül emelhetik, e felett befizetést kell teljesíteniük. A bérmegtakarítást a teljesítményhez kötött bértömeg-szabályozás szabályai szerint használhat jak fel. A vállalatok bérszínvonalukat a központilag engedélyezett bértömeg-növekedés 3 százalékponttal növelt mértékéig befizetés nélkül növelhetik, e felett bérfejlesztési befizetést kell teljesíteniük. 3. A relatív elemeket is tartalmazó központi bértömeg-szabályozásban a vállalatok évente meghatározott százalékkal bérfejlesztési befizetés nélkül növelhetik bértömegüket, az ezt meghaladó, befizetési kötelezettség nélküli bértömeg-növekedést bérfejlesztési mutató szabályozza. E mutató általában megegyezik a relatív bértömeg-szabályozásnál alkalmazott mutatóval. A bérfejlesztési mutató minden egy százalékos növekedése esetén a bértömeg az általánosnál kisebb bérszorzóval növelhető. Egyéb vonatkozásban a relatív bértömeg-szabályozás előírásai érvényesülnek. 4. A teljesítményhez kötött bérszínvonal-szabályozást alkalmazó vállalatoknál bérfejlesztési mutatóként általában az egy főre jutó bér és nyereség összegét kell alkalmazni. — A bérfejlesztési mutató minden egy százalézalékos növekedése esetén a bérszínvonal 0,2—• 0,3%-kal bérfejlesztési befizetés nélkül növelhető. E felett a részesedési alap terhére befizetést kell teljesíteni. 8—10%-ot meghaladó bérszínvo-