Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1979 / 32. szám
32. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 887 — az általános nyereségadóval és az éves kötelező tartalékalap képzéssel csökkentett nyereségnek az előző évi szintig történő kiegészítésére. Veszteséges gazdálkodás esetén erre nincs lehetőség; — a konvertibilis export, vagy az értékesítési árbevétel végrehajtási jogszabályban meghatározott ütemét meghaladó növekedése esetén, az ezen felüli árbevétel növekményhez szükséges forgóalap többlet finanszírozásához. b) 2 éves visszapótlási kötelezettség mellett: — ha a részesedési alapot terhelő kötelezettségekre a képzett részesedési alap nem nyújt fedezetet; — ha a fejlesztési alapot terhelő és a beszámolási évet követő évben esedékes kötelezettségek teljesítésére a fejlesztési alap nem nyújt fedezetet. A felsorolt célokra — ha a rendelkezésre álló tartalékalap nem elegendő — a bank tartalékalap-megelőlegezési hitelt nyújthat. c) Az igénybe vett tartalékalapot a vállalat a megjelölt idő alatt évi egyenlő részletekben köteles visszapótolni. Amennyiben a tartalékalap öszszege eléri a képzés kötelező szintjét, a visszapótlási kötelezettség megszűnik. 3. A tartalékolás sajátos eszköze a külső piaci konjunkturális árváltozások áthidalására szolgáló vállalati árkülönbözeti tartalékalap. A vállalatok ilyen alapot egyes — szabad árformájú — anyagok árváltozásaiból eredő hatások csillapítására képezhetnek. Az alap forrááa a kalkulált és a tényleges beszerzési árak különbözete. Az alap évvégi hiányát a vállalatok adózatlan eredményükből fedezik. 4. A fejlesztési alap képzésének és felhasználásának szabályai — kivéve az amortizáció szabályozását — nem változnak. A felhasználásban továbbra is kötelező sorrendiség érvényesül. A sorrendben változás, hogy a forgóalap feltöltési kötelezettség teljesítése megelőzi a más vállalatokkal, vagy szervekkel szemben fennálló kötelezettségeket. Az amortizáció egységes, kötelező 40%-os centralizációja alóli mentesítések — egyes speciális tevékenységek és eszközök kivételével — megszűnnek. ' Az egyéb források jelentős részét kitevő decentralizált alapok köre és egyes, továbbra is fennmaradó alapok felhasználási jogcíme szűkül. A vállalati fejlesztési alapok egymásközti átadás-átvételének szabályai továbbra is érvényben maradnak. Más vállalattól eszközöket — ha jogszabály másként nem rendelkezik — csak a fejlesztési alap terhére lehet átvenni (megvenni). Az időleges használatra, vállalatfejlesztési alap terhére visszafizetendő kölcsönként történő fejlesztési alap átadás után kamatot kell fizetni. Annak mértéke — a hitelpolitikai irányelveknek megfelelően — legfeljebb a mindenkori betéti kamat szintjét érheti el. 5. A részesedési alap progresszív adó alá esik. Az adó mértéke a bérarányos részesedés nagyságától és a bér+eszközarányos jövedelmezőség szintjétől függ. A progresszív adó mértékrendszere a jelenlegihez közel álló lesz. A részesedési alap felhasználásában az eddigi kötelező sorrendiség érvényesül. Megszűnik a 6 napi bérnek megfelelő garantált részesedés képzésének a lehetősége. A munkaverseny jutalmazására a részesedés terhére teljesített kifizetéseket — ha erre a képződött részesedési alap nem elégséges — 2 éves visszapótlási kötelezettség mellett a tartalékalapból lehet fedezni. A bérszabályozáshoz kapcsolódó bérfejlesztési befizetés konstrukciója változatlanul fennmarad. Nem változnak a részesedési alap egyéb felhasználási jogcímei. 6. A jóléti és kulturális alap képzésének és felhasználásának szabályai alapjaiban nem módosulnak. A jóléti és kulturális alapképzés egy főre jutó összegét évenként a népgazdasági terv és a költségvetés határozza meg. Azok a vállalatok, amelyeknél az egy főre jutó jóléti alapképzés öszszege kisebb az általánosnál, tovább folytathatják a közeledést az általános mértékhez. 7. A fennmaradó általánostól eltérő, egyedi (nem normatív) támogatások és elvonások a pénzügyi elszámolási rendszerben az általános szabályozástól elkülönítetten is kimutatásra kerülnek. Ezáltal biztosítható, hogy a vállalati gazdálkodás eredményében a saját munka és a nem normatív támogatás nyereségre gyakorolt hatása szétválasztható, legyen. A gazdaságossági és pénzügyi problémák megoldása — az alaphiányból eredő konzekvenciák viselése stb. — alapvetően a vállalatok feladata. Veszteséges vállalatok, ha a veszteség a tartalékalapokból nem fedezhető, annak rendezésébe az amortizációt és a mobilizálható tartalékokat — ideértve a műszaki fejlesztési alapot is — kötelesek bevonni. 8. Alapelv, hogy az állami és szövetkezeti szektór részére azonos gazdasági feltételek érvényesüljenek. A sajátos megoldásokat a szövetkezeti szektorban (a szövetkezeteknél, szövetkezeti vállalatoknál és azok társulásainál) a közgazdasági szabályozás általános követelményrendszere közvetíti. a) A Közös Fejlesztési Alap forrásai 1980-tól a fejlesztésre rendelkezésre álló pénzeszközök lehetnek. A szövetkezetek ezért fejlesztési alapjukat a KFA képzésére is felhasználhatják. Az ipari szövetkezeteknél a Közös Fejlesztési Alap forrását átmenetileg 1980-ban és 1981-ben a szövetkezeti szektorban rendelkezésre álló különféle pénzalapokból (pl. a Kölcsönös Támogatási Alapból, a Műszaki Fejlesztési Alánból) egyszeri átcsoportosítással lehet fedezni. A fogyasztási szövetkezeteknél a KFA — a tervben meghatározott mértékben — ezen felül köznonti nénreszközökkel is kiegészíthető, ez azonban nem lehet