Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 25. szám

796 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám általánosnál nagyobb összegű illetményben részesülhet. A Vhr. 66. § (2) bekezdés b) pontja szerint a katonai tanintézetek hallgatóira az érdekvédelemre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók. Mivel a sorkatonai családi segély folyósításának időtartama megegyezik a sorkatonai szolgálat időtartamával, így csak a harmad- és negyedéves hallgatók hozzátartozói részesülhetnek az egyéb feltételek fennállása esetén sorkatonai családi segélyben. 13. a) Eltérő rendelkezés hiányában a családi segélyezés vonatkozásában az országban élőnek azt a külföldi állampolgárságú feleséget (gyermeket) kell tekinteni, aki legalább, lakhatási engedéllyel rendelkezik, vagy — kivételes méltánylást érdemlő esetben — az illetékes igazgatásrendészeti hatóság által kiállított igazolással bizonyítja, hogy erre irányuló kérelmét a magyar hatóságoknál benyújtotta és ténylegesen hazánkban él. b) A családi segély külföldre folyósítására nincs lehetőség. Az Eür. 3. § (1) bekezdése kimondja, hogy a családi segély megilleti a sorkatonának az országban élő nem magyar állampolgárságú feleségét (gyermekét) is, ha a segélyezés feltételei egyébként fennállnak. Azok a külföldi állampolgárok, akik tartózkodási engedély nélkül, vagy ideiglenes tartózkodási engedéllyel tartózkodnak hazánkban, az országban élőknek nem tekinthetők, ezért részükre családi segély sem állapítható meg. Másrészről kifejezett jogszabályi tilalom hiányában is kizárja a segély külföldre folyósítását a Vhr. 83. § d) pontja, amely kimondja, hogy meg kell szüntetni a segély folyósítását, ha a jogosult egy hónapnál hosszabb ideig külföldön tartózkodik. (Pl. tanulmányi ösztöndíjjal, vagy anélkül külföldön tanul; külföldön élő férjéhez utazik s hosszabb ideig ott él, stb.) 14. Ha a sorkatonai szolgálat megszűnéséről a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság az egészségügyi szakigazgatási szervet értesítette, a családi segély folyósításának megszüntetése érdekében még akkor sem szükséges külön intézkedni, ha a leszerelést a katona vagy hozzátartozója is bejelentette. A Vhr. szerint a családi segély megszüntetését eredményező változásról a folyósító szerv két úton szerezhet tudomást: — A 85. § (2) bekezdése értelmében a katonai szolgálat alatti kereseti, jövedelmi stb. feltételekben bekövetkezett minden olyan változást, amelynek folytán a segélyt meg kell szüntetni, vagy pedig csökkenteni kell, a segélyezett hozzátartozója köteles 8 napon belül az egészségügyi szakigazgatási szervnek írásban bejelenteni. A 87. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 85. § (2) bekezdésében szabályozott esetben az egészségügyi szakigazgatási szerv a bejelentéstől számított 8 napon belül a családi segélyt határozattal egészben vagy részben megszünteti és erről az érdekeltet, továbbá a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot a folyósítás megszüntetése, illetőleg csökkentése végett azonnal értesíti. A Vhr. 86. § (1) bekezdése értelmében a sorkatonai szolgálat bármely okból történő megszűnéséről a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság a megfelelő adatok közlésével köteles a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot és az egészségügyi szakigazgatási szervet 8 napon belül értesíteni. A Vhr. 87. § (3) bekezdése értelmében a családi segélyt ilyen es.tben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a saját hatáskörében szünteti meg. A rendelkezések egybevetése alapján megállapítható, hogy a leszerelést mind a segélyben részesülő hozzátartozó, mind pedig a Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság, illetve Budapesti Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnokság köteles az egészségügyi szakigazgatási szervvel közölni. A hozzátartozó bejelentése esetére a Vhr. 87. § (2) bekezdése határozathozatali kötelezettséget ír elő, míg a Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság, illetve Budapesti Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnokság értesítése esetén a Vhr. 87. § (3) bekezdéséből következően határozatot hozni nem kelL A határozathozatal kérdésében az egészségügyi szakigazgatási szervek gyakorlata nem egységes. Több esetben volt tapasztalható, hogy akkor is hoztak határozatot, amikor a leszerelést csak a Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság, illetve Budapesti Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnokság hozta tudomásukra, de arra is volt példa, hogy határozatot nem hoztak, de a leszerelésről értesítették a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot. A segélyezés megszüntetésének okai lényegében két csoportra oszthatók: a) a sorkatona leszerelt, ezért tartási kötelezettségének teljesítésében nincs akadályozva; b) a segélyre jogosultak családi, jövedelmi stb. viszonyaiban, egyéb körülményeiben olyan változás következett be, amely kizárja a segély további folyósításának lehetőségét. Az előbbi a leggyakrabban előforduló oka a segélyezés megszüntetésének. Viszonylag egyszerűbb eljárási szabályok mellett is megteremthetők a folyósítás beszüntetésének garanciái. Elsősorban erre való tekintettel mondja ki a Vhr. 87. § (3) bekezdése, hogy a családi segélyt a sorkatonai szolgálat megszűnéséről szóló értesítés alapján a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a saját hatáskörében szünteti meg. Ebből az is egyértelműen következik, hogy a hadkiegészítési és területvé-