Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 25. szám

25. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 797 delmi parancsnokság értesítése mellett más — határozati vagy egyéb formában kiadott egész­ségügyi -szakigazgatási szervi — intézkedésre nincs szükség a segélyezés megszüntetése érde­kében. Az egészségügyi szakigazgatási szervek akkor járnak el helyesen, ha csak a 87. § (2) bekezdé­sében említett esetekben hoznak határozatot. 15. A jogtalanul felvett családi segély vissza­fizetésének elrendelésére, illetőleg annak mérsék­lésére vagy elengedésére az egészségügyi szak­igazgatási szervek nem rendelkeznek hatáskörrel. Több szakigazgatási szervnél tapasztaltuk, hogy a családi segélyezés megszüntetését kimondó ha­tározatban elrendelték a jogtalanul felvett összeg visszafizetését, illetőleg érdemben elbírálták az annak elengedésére irányuló kérelmet. Ez a gyakorlat téves. A Vhr. 87. § (2) bekezdése értelmében az egész­ségügyi szakigazgatási szerv a 85. § (2) bekezdé­sében szabályozott esetben a segélyezést határo­zatban, a (3) bekezdés értelmében pedig intézke­dése nélkül a segélyezést a Nyugdíjfolyósító Igaz­gatóság szünteti meg. A Vhr. 88. § (2) bekezdése alapján, ha a jogta­lanul felvett család segély összegét — a Nyugdíj­folyósító Igazgatóság felszólítása ellenére — a ki­tűzött határidőn belül nem fizetik vissza, a köve­telést adók módjára kell behajtani. Evégből a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság közvetlenül intéz­kedik az illetékes adóhatóságok felé. Sem a fenti, de a jogszabályok egyéb rendel­kezései sem biztosítanak hatáskört az egészség­ügyi szakigazgatási szerveknek a visszafizetés el­rendeléséhez, valamennyi ezzel kapcsolatos in­tézkedést a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felada­tává teszik. Kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában a jogtalanul felvett összeg elengedésére vagy mér­séklésére az egészségügyi szakigazgatási szervek­nek nincs lehetősége. 16. A Vhr. 88. § (1) bekezdésének alkalmazásá­nál, ha a házastársak időközben elváltak, az a volt férj, akinek sorkatonai szolgálatára tekintet­tel részesült elvált felesége családi segélyben, a jogtalanul felvett családi segély visszafizetéséért csak a házasság felbontásáig felelős egyetemle­gesen, mert ettől az időponttól nem lehet közös háztartásban élőnek tekinteni. Ha az életközösség bizonyíthatóan a bontást megelőzően megszakadt, az életközösség meqszakadásának időpontjára visszamenően mentesíteni kell a sorkatonát az egyetemleges felelősség alól. Kérdésként merült fel, hogy az egyetemleges felelősség megállapítása esetén a közös háztartás­ban élés elbírálásánál melyik, — a segély meg­állapításakor, vagy megszüntetésekor fennálló — állapot az irányadó. A Vhr. 88. § (1) bekezdése kimondja, hogy a hozzátartozó a jogtalanul felvett segély összegét köteles visszafizetni. A visszafizetésért egyetem­legesen felelős az a hozzátartozóval közös ház­tartásban élő is, akinek sorkatonai szolgálata miatt a hozzátartozó családi segélyben részesült Az ilyen ügyeknél abból kell kiindulni, hogy a Vhr. 85. § (2) bekezdésének megfogalmazása sze­rint az olyan változást, amelynek folytán a se­gélyt meg kell szüntetni vagy csökkenteni kell, a segélyezett hozzátartozó köteles az egészségügyi szakigazgatási szervnek bejelenteni. A sorkatona bejelentési kötelezettségét jogszabály nem írja elő, az csak az előzőekben megfogalmazott egye­temleges felelősségből fakadhat. Másrészről az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a fentiekkel ellentétes gyakorlat a sorkatonára nézve indoko­latlanul hátrányos helyzetet teremthet. 17. Ha a családi segély folyósításának meg­szüntetésére azért kerül sor, mert a jogosult egy hónapnál hosszabb ideig tartózkodik külföldön, hazatérése után a részére még járó, de kiutazása miatt fel nem vett összeget folyósítani kell. A Vhr. 83. § d) pontja értelmében a családi segélyt meg kell szüntetni, ha a jogosult hozzá­tartozó egy hónapnál hosszabb ideig tartózkodik külföldön. A Vhr. 85. § (2) bekezdése alapján a megszűnés időpontja a változást követő hónap el­ső napja. A segélyt utólag kell folyósítani, ezért előfordulhat, hogy a jogosult a megelőző, illetőleg kiutazásának hónapjára járó összeget átvenni már nem tudja. Eltérő rendelkezés hiányában az így át nem vett összeget a jogosult részére hazatéré­se után kell folyósítani. Ha a jogosult külföldről visszatér és jogosult­sága még fennáll, a visszatérést követő hó első napjától állapítható meg részére újból a családi segély. Ha a családi segélyt egyéb okból szüntették meg (pl. jövedelemre tekintettel) és utóbb a jo­gosultság ismét fennáll, a családi segélyt az ezt követő hó első napjától kell ismét folyósítani. 18. Az egészségügyi szakigazgatási szerv álla­pítja meg és folyósítja annak a tartalékos kato­nának^ a jövedelempótló segélyét is, akinek a munkáltatója kereset- jövedelem- kiegészítés megfizetésére nem kötelezhető. A R. 100. § (2) bekezdése alapján a tartalékos katona 10 napot meghaladó katonai szolgálata alatt, annak idejére illetményt és természetbeni ellátást kap. Ezenfelül a munkaviszonya alapján átlagkeresetének mértékéig munkáltatójától ke­resetkiegészítésben, illetőleg jövedelemkiegészí­tésben részesül. A R. 100. § (3) bekezdése értel­mében az önálló foglalkozásúak az egyéb feltété-

Next

/
Thumbnails
Contents