Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1979 / 25. szám
25. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 797 delmi parancsnokság értesítése mellett más — határozati vagy egyéb formában kiadott egészségügyi -szakigazgatási szervi — intézkedésre nincs szükség a segélyezés megszüntetése érdekében. Az egészségügyi szakigazgatási szervek akkor járnak el helyesen, ha csak a 87. § (2) bekezdésében említett esetekben hoznak határozatot. 15. A jogtalanul felvett családi segély visszafizetésének elrendelésére, illetőleg annak mérséklésére vagy elengedésére az egészségügyi szakigazgatási szervek nem rendelkeznek hatáskörrel. Több szakigazgatási szervnél tapasztaltuk, hogy a családi segélyezés megszüntetését kimondó határozatban elrendelték a jogtalanul felvett összeg visszafizetését, illetőleg érdemben elbírálták az annak elengedésére irányuló kérelmet. Ez a gyakorlat téves. A Vhr. 87. § (2) bekezdése értelmében az egészségügyi szakigazgatási szerv a 85. § (2) bekezdésében szabályozott esetben a segélyezést határozatban, a (3) bekezdés értelmében pedig intézkedése nélkül a segélyezést a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság szünteti meg. A Vhr. 88. § (2) bekezdése alapján, ha a jogtalanul felvett család segély összegét — a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felszólítása ellenére — a kitűzött határidőn belül nem fizetik vissza, a követelést adók módjára kell behajtani. Evégből a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság közvetlenül intézkedik az illetékes adóhatóságok felé. Sem a fenti, de a jogszabályok egyéb rendelkezései sem biztosítanak hatáskört az egészségügyi szakigazgatási szerveknek a visszafizetés elrendeléséhez, valamennyi ezzel kapcsolatos intézkedést a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság feladatává teszik. Kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában a jogtalanul felvett összeg elengedésére vagy mérséklésére az egészségügyi szakigazgatási szerveknek nincs lehetősége. 16. A Vhr. 88. § (1) bekezdésének alkalmazásánál, ha a házastársak időközben elváltak, az a volt férj, akinek sorkatonai szolgálatára tekintettel részesült elvált felesége családi segélyben, a jogtalanul felvett családi segély visszafizetéséért csak a házasság felbontásáig felelős egyetemlegesen, mert ettől az időponttól nem lehet közös háztartásban élőnek tekinteni. Ha az életközösség bizonyíthatóan a bontást megelőzően megszakadt, az életközösség meqszakadásának időpontjára visszamenően mentesíteni kell a sorkatonát az egyetemleges felelősség alól. Kérdésként merült fel, hogy az egyetemleges felelősség megállapítása esetén a közös háztartásban élés elbírálásánál melyik, — a segély megállapításakor, vagy megszüntetésekor fennálló — állapot az irányadó. A Vhr. 88. § (1) bekezdése kimondja, hogy a hozzátartozó a jogtalanul felvett segély összegét köteles visszafizetni. A visszafizetésért egyetemlegesen felelős az a hozzátartozóval közös háztartásban élő is, akinek sorkatonai szolgálata miatt a hozzátartozó családi segélyben részesült Az ilyen ügyeknél abból kell kiindulni, hogy a Vhr. 85. § (2) bekezdésének megfogalmazása szerint az olyan változást, amelynek folytán a segélyt meg kell szüntetni vagy csökkenteni kell, a segélyezett hozzátartozó köteles az egészségügyi szakigazgatási szervnek bejelenteni. A sorkatona bejelentési kötelezettségét jogszabály nem írja elő, az csak az előzőekben megfogalmazott egyetemleges felelősségből fakadhat. Másrészről az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a fentiekkel ellentétes gyakorlat a sorkatonára nézve indokolatlanul hátrányos helyzetet teremthet. 17. Ha a családi segély folyósításának megszüntetésére azért kerül sor, mert a jogosult egy hónapnál hosszabb ideig tartózkodik külföldön, hazatérése után a részére még járó, de kiutazása miatt fel nem vett összeget folyósítani kell. A Vhr. 83. § d) pontja értelmében a családi segélyt meg kell szüntetni, ha a jogosult hozzátartozó egy hónapnál hosszabb ideig tartózkodik külföldön. A Vhr. 85. § (2) bekezdése alapján a megszűnés időpontja a változást követő hónap első napja. A segélyt utólag kell folyósítani, ezért előfordulhat, hogy a jogosult a megelőző, illetőleg kiutazásának hónapjára járó összeget átvenni már nem tudja. Eltérő rendelkezés hiányában az így át nem vett összeget a jogosult részére hazatérése után kell folyósítani. Ha a jogosult külföldről visszatér és jogosultsága még fennáll, a visszatérést követő hó első napjától állapítható meg részére újból a családi segély. Ha a családi segélyt egyéb okból szüntették meg (pl. jövedelemre tekintettel) és utóbb a jogosultság ismét fennáll, a családi segélyt az ezt követő hó első napjától kell ismét folyósítani. 18. Az egészségügyi szakigazgatási szerv állapítja meg és folyósítja annak a tartalékos katonának^ a jövedelempótló segélyét is, akinek a munkáltatója kereset- jövedelem- kiegészítés megfizetésére nem kötelezhető. A R. 100. § (2) bekezdése alapján a tartalékos katona 10 napot meghaladó katonai szolgálata alatt, annak idejére illetményt és természetbeni ellátást kap. Ezenfelül a munkaviszonya alapján átlagkeresetének mértékéig munkáltatójától keresetkiegészítésben, illetőleg jövedelemkiegészítésben részesül. A R. 100. § (3) bekezdése értelmében az önálló foglalkozásúak az egyéb feltété-