Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 25. szám

25. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 793 Az Eür. 6. § (3) bekezdése alapján annak igazolására, hogy a kérelmezőt a sorkatona eltartotta, vagy tartási igénye a bevonulás után keletkezett, illetőleg a bevonulttal szemben fennálló tartási igényét bírósági határozat állapította meg, elegendő a hozzátartozó környezettanulmányon rögzített büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata. 3. A sorkatonai családi segélyre való jogosultságot nem zárja ki az a körülmény, hogy az arra egyébként rászorulónak a bevonulton kívül van más tartásra köteles és képes hozzátartozója; ennek vizsgálatára ezért a segélyre irányuló kérelem elbírálása során nincs szükség. A korábbi szabályozás szerint az egyéb feltételek fennállása esetén csak akkor kerülhetett sor a családi segély megállapítására, ha a sorkatonai szolgálatot teljesítő személy hozzátartozójának nem volt más tartásra köteles és képes hozzátartozója. Ilyen feltételt az új jogszabályok nem tartalmaznak, ezért a tartásra köteles hozzátartozó felkutatására, tartási képességének vizsgálatára nincs szükség. 4. Ha olyan újabb hozzátartozó válik jogosulttá a családi segélyre, aki valamilyen beszámítható jövedelemmel rendelkezik, a közös háztartásban élők jövedelmét össze kell adni, a segély összegét újból ki kell számítani. A Vhr. 76. § (3) bekezdése értelmében, ha a bevonult hozzátartozója részére már megállapították a családi segélyt és arra újabb hozzátartozó válik jogosulttá, a segély összegét az egymással közös háztartásban élő hozzátartozók esetén a további igényjogosultságra eső összeggel emelni kell. Eltérő gyakorlat alakult ki az emelés összegének megállapításánál. A R. 94. § (2) bekezdése szerint több hozzátartozó esetén a közös háztartásban élők keresetét, illetve bármely forrásból származó összes jövedelmét össze kell adni. Az R. 3. §-a alapján pedig a családi segély összege az eltartásra szoruló hozzátartozók keresete, illetőleg bármely forrásból származó jövedelme és a külön meghatározott összegek közötti különbözet. A fentiek összevetésével, ha újabb, jövedelem-, mel is rendelkező hozzátartozó válik jogosulttá, a szakigazgatási szervek akkor járnak el helyesen, ha a korábban megállapított segély összegéhez nemcsak egyszerűen hozzáadják az R, 2. §-ában a további személyekre vonatkozóan meghatározott összeget, hanem az R. 94. § (2) bekezdése szerint valamennyi hozzátartozó együttes jövedelmét újra kiszámítják és kiegészítik az R. 2. §-a alapján a hozzátartozók számának megfelelően növelt összegre. 5. A segély összegének megállapításánál azok közül a közös háztartásban élő hozzátartozók közül, akiket a sorkatona bevonulása előtt saját keresetéből, jövedelméből tartott el, azokat kell figyelembe venni, akik munkaképtelenek, vagy munkaképesek ugyan, de jövedelmük nem éri el a bevonulttal közös háztartásban élők esetén az 1160,— Ft-ot. Külön háztartásban élő munkaképtelen vagy munkaképes hozzátartozók esetén azokat kell figyelembe venni, akiknek jövedelme nem éri el a 960,— Ft-ot és kereső tevékenységet folytatnak. A R. 94. § (2) bekezdése értelmében a családi segélyre irányuló kérelmek elbírálásánál több hozzátartozó esetén a közös háztartásban élők keresetét, illetve bármely forrásból származó jövedelmét össze kell adni és a hozzátartozókat akkor kell jogosultnak tekinteni, ha a havi jövedelmük együttes összege nem haladja meg a külön rendeletben megállapított értékhatárokat. Az R. 23/1976. (VII. 4.) MT számú rendelettel módosított 2. §-ában foglaltak szerint a családi segély megállapításának alapjául szolgáló összeg közös háztartásban élő hozzátartozó esetén 1160 Ft, minden további hozzátartozó esetén személyenként 610 Ft, külön háztartásban élő egy hozzátartozó esetén 960 Ft, minden további hozzátartozó esetén személyenként 510 Ft. A családi segélyre jogosult hozátartozók többsége nem rendelkezik önálló lakással. Gyakori, hogy a sorkatona házastársa, gyermeke a nagyszülőknél lakik, ahol esetleges még más hozzátartozó is él. A gyakorlatban bizonytalanság volt tapasztalható abban a tekintetben, hogy az együtt élők közül a segélyre való jogosultság elbírálásánál, illetőleg a segély összegének kiszámításánál kiket kell számba venni, másrészről gondot okozott annak elbírálása is, hogy a munkaképes hozzátartozók milyen összegű jövedelemig tekinthetők eltartásra szorulónak. Számításba vehető hozzátartozók körének meghatározásánál alapvetően az R. 92. § (1) bekezdésében, a R. 94. § (1) és (2) bekezdésében, illetőleg az R. 3, §-ában foglaltak együttes értelmezéséből kell Kiindulni. Ezek szerint a hozzátartozók jogosultságának az alábbi feltételei vannak: a) A sorkatona bevonulását megelőzően saját keresetéből, jövedelméből tartotta el, illetőleg a tartási igény a bevonulás után keletkezett; b) valamilyen okból munkaképtelennek kell tekinteni, vagy munkaképes és keresőtevékenységet folytat ugyan, de olyan jövedelme van, amely nem éri el a meghatározott értékhatárt. Azt a hozzátartozót, akinél valamelyik feltétel hiányzik, a családi segélyre való jogosultság elbírálásánál, illetve a segély összegének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. (Ilyen pl. a munkaképtelen vagy jövedelemmel nem rendelkező egyébként' tartásra szoruló hozzátartozó,