Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 25. szám

794 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám akit nem a sorkatona, hanem pl. házastársa tartott el, vagy a testvér, akit a szülő tartott el.) A szakigazgatási szervek akkor járnak el helyesen, ha a munkaképes hozzátartozók jövedelmét annak megfelelően, hogy közös vagy külön háztartásban élő hozzátartozóról van szó, differenciáltan, az előbbi értékhatárhoz viszonyítják. (Ha pl. a sorkatona eltartotta a vele közös háztartásban élő GYES-en levő feleségét, gyermekét és 900 Ft-os, munkaviszonyból származó jövedelemmel rendelkező, munkaképes egyedülálló édesanyját, a segély Összegének kiszámításánál mind a három személyt figyelembe kell venni. Figyelmen kívül kell azonban hagyni az édesanyát, ha munkaképes ugyan, de kereső tevékenységet nem folytat, vagy vele együtt él házastársa is, aki elsősorban tartására köteles.) 6. Azt, hogy a hozzátartozó közös háztartásban élőnek tekinthető-e, a körülmények gondos mérlegelésével kell megállapítani. Közös háztartásban élőnek kell tekinteni azt a hozzátartozót is, aki az életközösség megszüntetése nélkül ideiglenesen költözött el a volt közös lakásból, illetőleg annak hiánya miatt él külön, vagy tanulmányai folytatása, munkavégzése miatt van távol. De külön háztartásban élőként kell elbírálni a házastársat, aki az életközösség megszűnése után is a volt közös lakásban él. Azt, hogy a kérelmező közös háztartásban élőnek tekinthető-e, körültekintően kell vizsgálni, mert jelentősége van mind a segély folyósíthatósága, mind összege vonatkozásában. A gyakorlatban — különösen az ideiglenesen máshol tartózkodó hozzátartozó megítélésénél — bizonytalanság volt tapasztalható. 7. A sorkatona elvált félesége a tartásdíjat megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésével válik jogosulttá a családi segélyre. Ennek alapján a segély visszamenőlegesen legkorábban addig az időpontig állapítható meg, ameddig a bírósági határozat a tartásdíj vonatkozásában rendelkezik. A R. 92. § (2) bekezdése értelmében eltartott hozzátartozónak számít a sorkatona elvált felesége, ha részére bírósági határozat tartásdíjat állapít meg. A gyakorlatban bizonytalanság volt tapasztalható atekintetben, hogy mikortól lehet a segélyt megállapítani, illetőleg visszamenőleg folyósítani, ha a házastársak pl. a katonai szolgálat ideje alatt válnak el. Ha a bíróság visszamenőleg is megállapít tartásdíjat, indokolt ennek megfelelően intézkedni a családi segély folyósítása ügyében is. A Vhr. 82. §-ában foglalt korlátozások azonban ilyen esetben sem hagyhatók figyelmen kívül. 8. A közös háztartásban élő hozzátartozók jövedelmének megállapításáná figyelembe kell venni a bevonult tsz-tag háztáji földjéből származó jövedelmének, illetőleg a háztáji föld helyett kapott természetbeni vagy pénzbeli juttatásnak a hozzátartozóra eső arányos részét. Eltérő gyakorlat alakult ki a bevonult háztáji földjének használatából származó jövedelem figyelembevételét illetően, egyes szakigazgatási szervek azt beszámítják, mások figyelmen kívül hagyják. A Vhr. 79. § (1) bekezdése szerint annak vizsgálata során, hogy a hozzátartozó eltartásra szorul-e, bármely forrásból származó mindennemű rendszeres keresetét és jövedelmét figyelembe kell venni. Figyelmen kívül kell hagyni azonban a sorkatona bevonulása előtti keresetét. A bevonulással a szövetkezeti tag háztáji földhasználati joga nem szűnik meg, az a tagsági viszony fennállása alatt akkor is megilleti, ha a megállapított munkamenniységet a katonai szolgálat miatt nem teljesítette. A háztáji földet a család általában tovább használja és jövedelmét, illetőleg a háztáji föld helyett kapott természebeni, vagy pénzbeni juttatást ez idő alatt is élvezi. Beszámításától nem lehet eltekinteni a Vhr. 79. §-ában foglaltak értelemszerű alkalmazásával. Ugyanezen rendelkezés szerint azonban figyelmen kívül kell hagyni a háztáji gazdaságból származó jövedelemből azt az arányos részt, amely a bevonulás előtt keletkezett. (Ha pl. a júliusban bevonult sorkatona háztáji gazdaságból származó évi jövedelme 1200,— Ft, a családi segélynél figyelmen kívül kell hagyni ennek az év első 6 hónapjára eső arányos részeként 600,— Ft-ot. A fennmaradó összeg egy hónapra eső átlagát, 100,— Ft-ot viszont a hozzátartozók jövedelmébe be kell számítani.) 9. Ha a sorkatona kiskorú gyermekét a bíróság nem a szülőnél helyezte el, illetőleg a gyámhatóság állami gondozásba vette, vagy intézetben helyezte el, vagy az édesanyja meghalt, ezért a gyermek máshol él, a kiskorú gyermek részére megállapított családi segélyt a törvényes képviselőnek, illetőleg annak kell kézbesíteni, akinél a gyermeket az apa elhelyezte. A Vhr. 76. § (1) bekezdése szerint ha a családi segélyre több személy jogosult, a családi segélyt annak a kezéhez kell folyósítani, aki a meghatározott sorrendben a másikat megelőzi. Kérdésként merült fel, hogy azokban az esetekben, amelyekben a kiskorú gyermek nem az édesanyjával él, hanem olyan nagykorú hozzátartozóval (pl. nagyszülővel), aki esetleg maga is segélyre jogosult, a segélyt kinek kell megállapítani, illetve folyósítani. Ilyen ügyekben a gyermek érdekeit és korlátozott cselekvőképességét egyaránt szem előtt tart-