Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 19. szám

624 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 19. szám A Legfelsőbb Bíróságnak a súlyosító és enyhítő | körülmények értékeléséről a büntetéskiszabási gyakorlat egységesebbé tétele érdekében hozott 12. sz. Irányelve (Magyar Közlöny 1977. évi 8. szám) az 1978. évi IV. törvény (Büntető Törvénykönyv) rendelkezéseire tekintettel az alábbiak szerint változik: 1. Az I. fejezet %. pontjának harmadik bekezdésében levő „Btk. 64. §-ának (1) bekezdése"-re hivatkozás „83. §"-ra; az ugyanott zárójelben levő ,,34. §"-ra hivatkozás pedig „37. §"-ra változik. 2. A II. fejezet Á) része 1. pontjának első bekezdése törlendő; a negyedik bekezdésben „figyelmeztetés (Btk. 60. § szövegrész megrovás (Btk. 71. §), próbára • bocsátás (Btk. 72. §)"-ra változik. 3. A II. fejezet A) része 2/a pontjának első bekezdésében „A visszaesőkkel kapcsolatos 6. számú Irányelvben foglaltaknak megfelelően" szövegrész, valamint a b) pontban, foglalt szövegrész törlendő. Ennek megfelelően a 2. pontban a jelenlegi c) pont b) pontra, míg a d) pont c) pontra változik. 4. A II. fejezet A) része 4/d pontjának első mondatában a gondolatjelben, valamint a következő bekezdés második mondatában levő „Btk. 21. §-a (2) bekezdésének" szövegrész helyett a helyes jogszabályi hivatkozás: „Btk. 24. §-a (2) bekezdésének". 5. A II. fejezet A) része 5. pont első bekezdésének második mondatában: „A 6. számú Irányelv szerint pedig" szövegrész törlendő. Dr. Szakács Ödön s. k., a Legfelsőbb Bíróság elnöke A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának Büntető Elvi Döntései A Legfelsőbb Bíróság I. sz. Büntető Elvi Döntése egyes* büntető elvi döntések felülvizsgálatáról I. A Legfelsőbb Bíróság XXXI. sz. Büntető Elvi Döntésével módosított XXL sz. (A közérdekű bejelentéssel elkövetett hamis vádról), a XXVI. sz. (Az ipari vállalkozás fenntartásával elkövetett üzérkedésről), valamint a XXXII. sz. (A fiatalkorúval szemben gyógyító nevelés elrendeléséről) Büntető Elvi Döntése hatályát veszti. II. A Legfelsőbb Bíróság XXVIII. sz. (Ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményekért való felelősségről) Büntető Elvi Döntését 111. számú; a XXIX. sz. (A bűnszövetségről) Büntető Elvi Döntését IV. számú; a XXXIV. sz. (A büntetés végrehajtásának felfüggesztéséről) Büntető Elvi Döntését V. számú Büntető Elvi Döntésként, részben megváltozott Szövegezéssel tartja fenn. Ind okolás: 1. a) A Legfelsőbb Bíróság XXXI. sz. Büntető Elvi Döntését az ítélkezési gyakorlat maradéktalanul átvette, valamint az 1978. évi IV. törvény (Btk.) 233. §-ához fűzött miniszteri indokolás is tartalmazza: valamennyi hivatalos személy köteles arra, hogy a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelentse [Be. 122. § (2) bek.], ezért a feljelentésre kötelezett hivatalos személy előtti vádolás is megvalósítja a hamis vádat. A Btk. 257. §-a büntetni rendeli a közérdekű bejelentő üldözését. Ezen okokból a szóban forgó büntető elvi döntés fenntartása szükségtelenné vált. b) A Btk. 299. §-a (1) bekezdésének a) pontja a jogosulatlan vállalkozás fenntartását tekinti' az üzérkedés egyik elkövetési cselekményének. Ezért a XXVI. sz. Büntető Elvi Döntésének az „ipari" vállalkozás fogalmának értelmezésével kapcsolatos állásfoglalása meghaladottá vált. c) A Btk. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amelynek alapján .fiatalkorúnak gyógyító nevelése rendelhető el intézkedésként. 17. A Legfelsőbb Bíróság a XXVIII. sz., XXIX. sz. és XXXIV. sz. Büntető Elvi Döntéseket részben megváltozott szövegezéssel tartja fenn, s megváltoztatja azok számozását is. A III. sz. Büntető Elvi Döntés a korábbi XXVIII. sz. Büntető Elvi Döntést kiegészíti a/ ún. abortív pathológiás részegség büntetőjogi értékelésére vonatkozóan a Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának 472. sz. állásfoglalásában felvett megállapításokkal is. A XXIX. és XXXIV. sz. Büntető Elvi Döntés új szövegezése a Btk. szakasz (§) számainak megváltozása, egyes új fogalmak bevezetése, illetve más fogalmak elhagyása miatt vált szükségessé. Dr. Szakács Ödön s. k., a Legfelsőbb Bíróság elnöke » . # A Legfelsőbb Bíróság II. sz. Büntető Elvi Döntése a jelentős és a különösen nagy elkövetési érték meghatározásáról A Büntető Törvénykönyvben (1978. évi IV. törvény) meghatározott bűncselekményeket akkor követik el jelentős értékre, illetőleg jelentős kárt vagy jelentős vagyoni hátrányt okozva, ha az érték, illetőleg a kár vagy a vagyoni hátrány összege a százezer forintot, különösen nagy értékre, illetőleg különösen nagy kárt vagy különösen nagy vagyoni hátrányt okozva, ha az érték, iHetőleg a kár vagy a vagyoni hátrány összege az egymillió forintot meghaladja. A Legfelsőbb Bíróság XXXIII., XXXVI. és XXXVII. sz. Büntető Elvi Döntéso hatályát veszti. Indokolás? A társadalmi, gazdasági és politikai viszonyok állandó fejlődését jogrendszerünk érzékenyen kö-