Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 19. szám

618 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 19. szám 1. számú melléklet a 7/1979. (VI. 15.) PM számú rendelethez PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM Bevételi Főigazgatósága Szám: Ára: ÜZEMANYAG VÁSÁRLÁSI ENGEDÉLY -hoz Az engedély egyszeri magyarországi tartózkodás időtartamára érvényes A gépjármű rendszáma: 1. A pénzügyminiszter vonatkozó rendeletének hatálya alá tartozó külföldi rendszámú dieselüzemű tehergépjárműhöz és autóbuszhoz kizárólag az engedély felmutatása ellenében lehet a magyarországi üzemanyagkutaknál a mindenkori hatósági fogyasztói áron forintért üzemanyagot kiszolgáltatni. 2. Áz országból üzemanyagot kivinni csak a gépjárműhöz rendszeresített (beépített) üzemanyagtartályban lehet. 3. A lejárt engedélyt a határátkelőhelyeken az ország elK'"í''Tá«5f»kor a vámszerveknek le kell adni. 2. számú mcUéklct a 7/1979. (VI. 15.) PM számú rendelethez PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM Bevételi Főigazgatósága Szám: Ára: ÜZEMANYAG VÁSÁRLÁSI ENGEDÉLY -hoz Érvényes a kishatárforgalomban -ig A gépjármű rendszáma: 1. A pénzügyminiszter vonatkozó rendeletének hatálya alá tartozó külföldi rendszámú dieselüzemű tehergépjárműhöz és autóbuszhoz kizárólag az engedély felmutatása ellenében lehet a magyarországi üzemanyagkutaknál a mindenkori hatósági fogyasztói áron forintért üzemanyagot^ kiszolgáltatni. 2. Az országból üzemanyagot kivinni csak a gépjárműhöz rendszeresített (beépített) üzemanyagtartályban lehet. 3. A lejárt engedélyt a határátkelőhelyeken az ország elhr^'-^sakor a vámszerveknek le kell :dni. A Magyar Népköztársaság LegfeEs&kb Bíróságának Irányelve A Legfelsőbb Bíróság 14. számú irányelve a bűnismétlés értékeléséről A Legfelsőbb Bíróságnak a büntető eljárásban ismételten felelősségre vontak megítéléséről szóló 6. számú Irányelve jól szolgálta a visszaesők elleni küzdelem differenciálttá tételét és jelentősen segítette a törvény rendelkezéseinek egységes értelmezését, valamint a büntetéskiszabási gyakorlatban korábban tapasztalt ingadozások megszüntetését. A jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiről szóló 14/1973. sz. NET határozat újólag felhívta a figyelmet a konok bűnözőkkel, valamint az ismételten azonos vagy hasonló jellegű bűncselekményt elkövetőkkel szembeni erőteljes fellépés szükségességére. Az 1978. évi IV. törvénynek (Btk.) a visszaesés megállapítására és jogkövetkezményeire vonatkozó rendelkezései az ismételt bűnelkövetés elleni küzdelem célját szolgálják. A visszaesés törvényi szabályozása azon a jogpolitikai meggondoláson alapszik, hogy a társadalom védelme érdekében általában súlyosabban kell megbüntetni az ismételten bűncselekményt elkövetőt, mint azt, aki első ízben kerül a törvénnyel összeütközésbe. Az ismételt bűnelkövetőkkel szemben alkalmazandó jogkövetkezmények meghatározásánál kiemelkedő súlya van a büntetés kiszabásának. Mindezekre figyelemmel szükségessé vált, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Magyar Népköztársaság Alkotmányának 47. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a bűnismétlés értékelésével kapcsolatban irányelvben adjon iránymutatást. I. A visszaesőnek nem tekinthető bűnismétlők 1. Az ismételten bűncselekményt elkövetőknek csupán egy része esik a törvényi visszaesőkre vonatkozó rendelkezések alá, ezért iránymutatást kell adni arra nézve, hogy az újabb bűncselekmény elbírálása során a bűnismétlésnek milyen jelentőséget kell tulajdonítani a büntetés kiszabása körében. A Btk. 100. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében az újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a hátrányos következményekre, amelyeket a törvény a korábbi elítéléshez fűz. Ebből a rendelkezésből következik- hogy annál az elkövetőnél, akit az újabb bűncselekmény megvalósítása előtt a bíróság már jogerősen elítélt, a korábbi elítélést abban az esetben sem lehet figyelmen kívül hagyni, ha mentesült az ahhoz fűződő hátrányos következmények alól. Ebből nem következik az, hogy a bűnismétlés tényét minden esetben súlyosító körülményként kellene értékelni a büntetés kfczpbása során, mert ez csak lehetőség.