Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1979 / 17. szám
17. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 567 III. Fejezet Szellemi alkotások joga (19-20. §) t, Figyelemmel arra a körülményre, hogy a szellemi alkotások nemzetközi védelmét mind a szerzői jogban, mind az iparjogvédelem területén egyezmények hálózata biztosítja, a javaslat e körben csak a legalapvetőbb elvek megállapítására szorítkozik. Ezek a rendelkezések olyan államok viszonylatában érvényesülnek, amelyekhez Magyarországot nem kapcsolja két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés. 2. A szerzői jogvédelemnél területi elv érvényesül. Annak az államnak a jogát kell alkalmazni, melynek területén a védelmet kérik (19. §). 3. A feltaláló és jogutódja jogvédelmére és más iparjogvédelmi jogokra ugyancsak a területi elv érvényesül. A védelem a magyar jog szerint történik, ha a feltaláló nálunk szabadalmat kapott, illetőleg bejelentést tett (20. §). IV. Fejezet Tulajdonfog és más dologi jogok (21—23. §) 1. A javaslat hagvománvos kapcsoló elvet fogad el, amikor a tulajdonjogra és más dologi jogokra. továbbá a zálogjogra és a birtokra főszabálvként a dolog fekvésének helyén iránvadó jogot rendeli alkalmazni. E jog megállapításánál ingó dolgok esetében a kérdéses jogi hatást kiváltó ténv létrejöttének időpontja a mérvadó, ebben az időpontban vizsgálandó az ingó dolog fekvésének a helye (21. §), Ingó dolog elbirtoklásánál az elbirtoklási idő lejártakori fekvés helyét kell figyelembe venni (22. §). Kiemelést érdemel, hogv a fekvési helv törvénye a tulajdonjog és más dologi jogok védelmével, az e jogok megsértéséből eredő követelményekkel kapcsolatban kizárólag a birtokvédelemre, a tulajdonvédelemre és más dologi igényekre vonatkozik. A dolog megsérüléséből, elpusztulásából eredő kártérítési igényekre vagy a javaslat szerződési szabályai (24—31. 5) vagy a szerződésen kívül okozott kárért fennálló felelősségre irányadó szabályok (32—35. §) irányadók. A fekvési hely törvényének általános szabálya alól a javaslat — megint csak a nemzetközi gyakorlatot követve — néhány kivételt állapít meg (23. §). A kivételek csak ingó dolgokra vonatkoznak; az ingatlanoknál a főszabály kivétel nélkül érvényesül tehát. Tekintettel arra, hogy a javaslat az ingó, illetve ingatlan dolgok minősítésére nem állapít meg különös szabályt (nem terjeszti ki erre a fekvési hely jogát), erre a kérdésre is — az általános szabály, (3. §) alapján — a magyar jogot kell alkalmazni. V. Fejezet Kötelmi jog (24—35. §) 1. Ez a fejezet — a Polgári Törvénykönyv kötelmi jogi részéhez hasonlóan — a szerződésekre 124—31. §), a szerződésen kívül okozott kárért fennálló felelősségre (32—34. §) és a jogalap nélküli gazdagodásra (35. §) vonatkozó szabályokat foglalja magában; meghatározza az alkalmazandó jogot, ha a felsorolt intézményekben szereplő jogviszonyok külföldi elemet tartalmaznak. 2. a) A szerződésekre irányadó iog meghatározásánál a javaslat — a ma már általánosnak tekinthető nemzetközi felfogással egyezően és jelenlegi gyakorlatunkkal összhangban — a felek jogválasztásából indul ki; a szerződésekre a felek által választott jogot kell alkalmazni (24. §). A jogválasztás jogának elismerése kiterjeszti a felek rendelkezési jogát a belső (nemzeti) polgári jog területéről — ahol a szerződő partnerek (többékevésbé) szabadon határozhatják meg szerződésük tartalmát — a nemzetközi magánjogi szabályozás területére. A javaslat a rendelkezési jogot nem korlátozza. Ez azt jelenti, hogv a szerződő felek egyező akarattal bármely jog hatálya alá helyezhetik megállapodásukat, és nemcsak a szerződésükkel kapcsolatos jogot választhatják. A felek jogválasztására akár a szerződéskötéskor, akár később (pl. az esetleges jogvita során) lehetőség van. A iog választásnak kifejezettnek kell lennie, de bármilven formában történhetik: lényeges feltétel csupán az, hogy a kikötött jogot kétséget kizáró módon meg lehessen állapítani. A felek jogválasztási joga a szerződés kötelmi jogi hatásaira vonatkozik; nem terjed ki ezen túli olyan hatásokra, mint pl. a felek jog- és cselekvőképessége, a tulajdonváltozás, az esetleges családi jogi, öröklési jogi stb. következmények, amelyeket jogválasztás esetén is a javaslat megfelelő szabályai szerint keU megítélni. Jogválasztás esetén az egyébként irányadó jog kényszerítő (kogens) szabályait sem lehet alkalmazni. Ez más szóval azt jelenti, hogy a felek jogválasztásának — a kötelmi jogi hatásokat illetően — kizárólag a parancsolóan kötelező (imperativ) szabályok, a közrendi jellegű, feltétlen alkalmazást kívánó magyar rendelkezések jelenfík a korlátját; ezeket viszont jogválasztás esetében is figyelembe kell venni. b) Jogválasztás hiányában a javaslat a főbb szerződéstípusokra külön-külön határozza meg az alkalmazandó jogot, éspedig vagy az adott szerződéstípus jellemző szolgáltatásának kötelezettiéhez vagy a jellemző szolgáltatás teljesítésének (lebonyolításának) helyéhez kapcsolva az ügyletet. Ezt az elvet követve rendszerint $ jellemző szolgáltatás kötelezettjének (így pl. adásvételnél az eladónak, megbízási szerződésnél a megbízottnak, bizományi szerződésnél a bizományosnak stb.) a lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, illetve székhelye vagy telephelye szerinti jog alkalmazandó, Más