Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 16. szám

548 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 16.^szám az egészségügyi hatóság belátásától függ, hogy tájékozódik-e az alkoholista munkahelyén. b) Az eljárás alá vont személy meghallgatása Az eljárás alá vont személyt — lehetőleg már a legfontosabb tények és körülmények ismeretében — meghallgatása végett idézni kell (2., 3., 10. sz. minta). A személyes meghallgatást az eljárás rövidítése érdekében célszerű az orvosi vizsgálattal összekötni. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv felvételénél különös gondot kell fordítani az eljárási Tv. 14. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés megtartására, amely a jegyzőkönyv tartalmi követelményeit határozza meg. A jegyzőkönyvből, ki kell tűnnie, hogy a hatóság az eljárás alá vont személyt meghallgatása előtt ellátta a szükséges tájékoztatással, figyelmeztette jogaira és kötelességeire. Ismertetni kell az eljárás alá vont személlyel a hatóság tudomására jutott tényeket, az eljárás megindítását, a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Meg kell hallgatni arról, hogy a beadványban felhozott körülmények megfelelnek-e a valóságnak és egyéb alkoholizmusra utaló körülmények fennállnak-e. Az eljárás alá vont személynek a feltett kérdésekre adott válaszait, nyilatkozatait, megállapításait a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. c) Orvosi vizsgálat elrendelése Az R. 67. §-ának (4) bekezdése szerint az egészségügyi hatóság az eljárás alá vont személy orvosi vizsgálatára a területileg illetékes alkoholgondozó rendelés vezetőjét jelöli ki. Egyidejűleg felhívja az eljárás alá vont személyt, hogy a kijelölt rendelőintézet (gondozóintézet) alkoholgondozó rendelésén — elővezetés terhe mellett — jelenjék meg a megjelölt időpontban (4. sz. minta). Ha az alkoholista megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget — az alkoholgondozó rendelés vezetőjének jelzése után — az egészségügyi hatóság az ismételt idézésre történő meg nem jelenés esetén elrendeli az elővezetését. Az orvosi vizsgálat annak megállapítására és véleményezésére terjed ki, hogy az eljárás alá vont személy alkoholista-e, azaz kötelező gondozásra szorul-e. 3. A kötelező gondozás elrendelésére irányuló eljárás során önként vállalt gondozás és gyógykezelés A hatósági eljárás során a határozat meghozatala előtt az alkoholista vállalhatja, hogy az R. 66. §-a szerinti önkéntes gondozásnak veti alá magát. Ezt a nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az egészségügyi hatóság köteles mérlegelni, hogy adott esetben az önkéntes gondozástól eredmény várható-e. E körben vizsgálni kell, hogy az önkéntes gondozás vállalására irányuló szándék komolynak tekinthető-e, és az önkéntes gondozás — az alkoholista családi és szociális körülményeire tekintettel — az alkoholista gyógyításának alkalmas formája-e. Az egészségügyi hatóság mérlegelésének alapjául azok az adatok és tények szolgálnak, amelyek a tényállás tisztázása során kerülnek megállapításra. A tényállás tisztázása érdekében a jogszabályban meghatározott eljárási cselekményeket [R. 67. § (4) bek.] akkor is foganatosítani kell, ha az önkéntes gondozás és gyógykezelés vállalására tesz nyilatkozatot az alkoholista. Nem kerülhet sor az önkéntes gondozás és gyógykezelés vállalására vonatkozó nyilatkozat elfogadására különösen akkor, ha a tényállás tisztázása során a hatóság azt állapítja meg, hogy — az alkoholistánál a gondozás bármely (akár önkéntes) formáját eredménytelenül korábban már alkalmazták, vagy — az alkoholizmusából eredő garázda magatartásával vagy más módon a család békéjét súlyosan zavarja, vagy « — gyógyulása érdekében a káros környezeti hatások kiküszöbölése feltétlenül indokolt stb. Az önkéntes gondozás vállalására irányuló nyilatkozat elfogadásáról, illetőleg elutasításáról külön határozatot hozni nem kell. Ha a hatóság elutasítja az önkéntes gondozás vállalására vonatkozó nyilatkozatot, határoz a kötelező gondozás elrendeléséről és határozatában tér ki az önkéntes gondozás elutasításának indokaira. Ha az önkéntes gondozás vállalására tekintettel az egészségügyi hatóság az eljárást megszünteti, a megszüntető határozat indokolásában utalni kell azokra a körülményekre, amelyek az önkéntes gondozás előrelátható eredményességére tekintettel az eljárás megszüntetését indokolják. Ilyen esetben a megszüntető határozatot meg kell küldeni az önkéntes gondozásra illetékes egészségügyi intézménynek (rendelőintézetnek vagy kórháznak) azzal a felhívással, hogy ha az alkoholista gondozása céljából önként nem jelenik.meg, vagy a gondozás befejezését szándékos magatartásával meghiúsítja, erről az R. 67. §-ának (3) bekezdése alapján értesíteni kell az egészségügyi hatóságot. Az egészségügyi hatóság az eljárást hivatalból indítja meg, ha a kezelő egészségügyi intézménytől jelzés érkezik arra vonatkozóan, hogy az önkéntes gondozás meghiúsult. Ilyen esetekben a hivatalból folytatótt eljárás során az előző eljárásban foganatosított eljárási cselekményeket megismételni nem kell, és az önkéntes gondozás ismételt vállalásának figyelembevétele nélkül lehet hatá'rozni a kötelező gondozás elrendeléséről. 4. A határozathozatal Az egészségügyi hatóság a fenti bizonyítási eszközök igénybevételével megállapított tényállás gondos mérlegelésével határoz a kötelező gondozás elrendelése tárgyában. [R. 67. § (4) bek.]. (6., 7. sz. minta). A határozatban rendelkezni kell arról,