Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 12. szám

12. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 447 A tervezet kizárja a büntetőjogi felelősséget az (1) bekezdés a)—j) pontjaiban felsorolt bűncselekményeknek megfelelő, de kisebb társadalomra veszélyességű magatartások esetén, egyben meghatározza, hogy ezek a cselekmények szabálysértést valósítanak meg. E rendelkezés nem teszi feleslegessé a szabálysértési tényállások megalkotását. A tervezet az elkövetési tárgy mennyiségének, értékének, illetve a szándékolt, vagy az okozott következménynek a meghatározásával fejezi ki a társadalomra veszélyesség kisebb fokát. Ez az (1) bekezdés a)—c) pontjaiban megjelölt cselekményeknél — azok jellege miatt — a jogalkalmazói gyakorlat által kialakítandó fogalmakkal történik. A d)—k) pontokban megjelölt bűncselekmények esetén azonban az értéknek, illetve az okozott káros következménynek a bűncselekmény és a szabálysértés közötti határt képező nagyságát pontosan, forintösszegekben határozza meg a tervezet. A tervezet az (1) bekezdésben felsorolt cselekmények társadalomra veszélyességét kisebb fokúnak ítéli meg. Ha azonban ugyanazon személy sorozatosan, követ el szabálysértési értékhatárt meg nem haladó ugyanolyan cselekményeket, magatartásának társadalomra veszélyessége együtthatásában már jelentős, így a büntetőjog eszközeinek igénybevétele indokolt. Ezt biztosítja a (2) bekezdés, amely á szabálysértési értékhatárt meg nem haladó cselekményeket törvényi egységbe vonja. A (3) bekezdés a társadalmi vagyon sérelmére gondatlanságból elkövetett rongálás bűncselekményét szűkíti. Ha a kár nagysága nem haladja meg a százezer, forintot, sem bűncselekmény, sem szabálysértés nem valósul meg. E magatartás esetében a polgári jogi kártérítési felelősség érvényesül. IV. Fejezet A bűnügyi nyilvántartás A büntetőjogi rendelkezések. helyes alkalmazása elképzelhetetlen megfelelő szervezett, jól működő bűnügyi nyilvántartás nélkül. A bűnügyi nyilvántartás nemcsak a visszaesés megállapításának és az ehhez fűződő következmények érvényesítésének nélkülözhetetlen előfeltétele, hanem általában a helyes büntetéskiszabás sem képzelhető el nélküle. Ez a szoros összefüggés teszi szükségessé, hogy a Btk hatálybalépéséről rendelkező törvényerejű rendelet tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseket is. Természetesen a tervezetben csak azok a rendelkezések kapnak. helyet, amelyek a bűnügyi nyilvántartásnak a Btk alkalmazását segítő funkcióját alapvetően meghatározzák, továbbá amelyek az állampolgári jogok védelme szempontjából alapvető fontosságúak. így a tervezet 29—31. §-ai meghatározzák a bűnügyi nyilvántartást vezető hatóságot, a nyilvántartás körét, a nyilvántartás megszüntetését és a nyilvántartás anyagából adható tájékoztatás terjedelmét. A bűnügyi nyilvántartás részletes szabályait alar csonyabb szintű jogszabályok határozzák meg. A nyilvántartás tárgya A 29. §-hoz 1. Az állam- és közbiztonságról szóló 19,74. évi 17. számú tvr-ben kapott felhatalmazás alapján kiadott, a rendőrségről szóló 39/1974. (XI. 1.) MT számú rendelet a rendőrség igazgatásrendészeti feladatai között határozza meg az elkövetett bűncselekmények és a bíróság által elítéltek központi nyilvántartását. A bűnügyi nyilvántartásnak hagyományosan a rendőrség feladataként való meghatározását a tervezet is fenntartja, azonban azt a minisztertanácsi rendeletben írtnál szélesebb körben szabályozza. 2. A (2) bekezdés a nyilvántartást abban a körben írja elő, amely a Btk alkalmazása szempontjából alapvető jelentőségű adatok mellett kiterjed mindazon személyekre, akiknek ismeretére a bűnözés elleni harc sikere és a közrend védelmének biztosítása érdekében szükség van. Az a) pont szerint a nyilvántartás kiterjed mindazokra, akikkel szemben büntetést szabtak ki vagy intézkedést rendeltek el. Ez az elítélttel, szemben