Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 12. szám

448 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 12. szám kiszabott valamennyi büntetés nyilvántartását je­lenti, így kiterjed a fő- és mellékbüntetésre, va­lamint az önállóan, főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetésre (Btk 38. §). E pont alapján kell nyilvántartani a büntetés mellett elrendelt intéz­kedéseket, így a szigorított őrizetet (Btk 78. §), és a Btk 48. § (3) bekezdése, valamint a 79. § (2) bekezdése és 89. §(6) bekezdése alapján elrendelt pártfogó felügyeletet. E rendelkezés alapján kell nyilvántartani azokat a személyeket, akiket a hatóság megrovásban (Btk 7. §) részesített, akiket próbára bocsátottak (Btk 72. §), akiknek kényszergyógykezelését (Btk 74. §) vagy munkaterápiás intézeti kényszergyó­gyítását (Btk 76. §) rendelték el, illetve azokat a fiatalkorúakat, akiknek javítóintézeti nevelését (Btk 118. §) rendelték el. A nyilvántartás kiterjed a próbára bocsátás mellett elrendelt pártfogó fel­ügyeletre is. Ab) pontban megjelölt szabálysértések nyilván­tartásának egyrészről a hatóság tájékoztatását szolgáló, informáló célja van, másrészről a közve­szélyes munkakerülés (Sztv 91. §) szabálysértése miatti felelősségre vonás a közveszélyes munkake­rülés vétsége (Btk 266. §) megállapításának elő­feltétele. A vámszabálysértés és a devizaszabály­sértés miatt megbüntetett személyek nyilvántartá­sa más jogszabályok alkalmazása szempontjából is jelentős. A közrend védelme, a bűnözés elleni harc érde­kei indokolják a rendőrhatósági kényszerintézke­dések hatálya alatt állók, azaz a rendőrhatósági felügyelet alá helyezett, illetve a rendőrhatósági­lag kitiltott személyek nyilvántartását. A nyilvántartás megszüntetése A 30. §-hoz Az (1) bekezdés differenciáltan, a nyilvántartás okául* szolgáló büntetés vagy intézkedés súlya, to­vábbá az egyéb igazgatási, illetve büntető eljárási intézkedés jellege figyelembevételével határozza meg a nyilvántartás időtartamát. Az (1) bekezdés a)—i) pontjai a büntetőjogi bün­tetések és intézkedések nyilvántartásának Időtar­tamát annak figyelembevételével állapítják meg, hogy a nyilvántartott személy ellen netán később lefolytatandó büntető eljárás céljaira mindaddig rendelkezésre álljon, amíg figyelembevétele — a jogszabályi rendelkezéseknek és a büntetőpolitikai szempontoknak megfelelően — szükséges és indo­kolt. A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés azt bizto­sítja, hogy annak, akit a 29. § több pontja alapján is nyilvántartanak, adatai teljes körűen rendelke­zésre álljanak mindaddig, amíg valamennyi adat tekintetében a nyilvántartási határidő el nem telik. Ez ugyanis a nyilvántartott személy társadalomra veszélyességének helyes megítéléséhez elengedhe­tetlenül szükséges. Tájékoztatás a nnilvántartás anyagából \ A 31. §-hoz A tervezet a nyilvántartás anyagát szolgálati ti­tokká minősíti. Az állampolgári jogok védelme ér­dekében pontosan meghatározza azokat a hatósá­gokat, akik számára a nyilvántartásból adatok kö­zölhetők, megjelöli továbbá a kiszolgáltatható ada­tok körét is. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1979. évi 6. számú törvényerejű rendelete a Magyar Tudományos Akadémiáról 1. § A Magyar Tudományos Akadémia (továb­biakban: Akadémia) a Magyar Népköztársaság legfőbb tudományos szerve. 2. § (1) Az Akadémia tagjainak munkásságával, és intézményeiben folytatott kutatásokkal, a ku­tatási elvi és módszertani irányításával, a tudo­mány és a gyakorlat kapcsolatának fejlesztésé-

Next

/
Thumbnails
Contents