Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 12. szám

12. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 443 tálybalépésének napját jelöli meg. Ez a szabály természetesen nem érinti azt a rendelkezést, hogy amennyiben az elkövető kiléte később jut a magánindítványra jogosult tudomására, úgy a határidő ettől az időponttól kezdve számítandó. A 11. §-hoz Az e §-ban foglalt rendelkezés indokai megegyeznek a tervezet 5. §-ához fűzött indokolásban írtakkal. A 12. §-hoz A Btk a vagyonelkobzás korábbi szabályait (régi Btk 55—56. §) számos, főként a végrehajtás során felmerült nehézség miatt módosította. A vagyonelkobzás az új szabályok szerint (Btk 62— 63. §) csak megfelelő vagyonnal rendelkező elkövetővel szemben és csak egész vagyonára vagy meghatározott vagyontárgyaira rendelhető el. A Btk nem teszi lehetővé a vagyonelkobzás elrendelését a vagyon meghatározott hányadára vagy részére. A tervezet ezeknek az új rendelkezéseknek érvényesülését biztosítja a Btk hatálybalépése előtt elkövetett bűncselekmények esetén is. A 13. §-hoz A megrovás (Btk 71. §) a régi Btk 60. §-ában szabályozott figyelmeztetés helyébe lépett intézkedés. E szakasz célja, hogy a Btk új intézkedése a hatálybalépést követően egységesen érvényesül-, jön, elkerülhető legyen a Btk és a korábbi szabályok párhuzamos együttélése; Így, ha a feltételek fennállanak, -az új nevelő jellegű intézkedést kell alkalmazni. A 14. §-hoz A Btk az orvostudománynak az alkoholisták gyógykezelésével kapcsolatos fejlődése, illetve az alkpholizmus elleni küzdelem új intézményeinek kedvező tapasztalatai alatján korszerűsítette a régi Btk 62. §-ában szabályozott kényszereivonókezelést (Btk 75—76. §.). Nem indokolt a kényszerelvonó-kezelés meghaladott formáinak továbbélése csupán azért, mert a bűncselekményt a Btk hatálybalépését megelőzően követték el. E § előírja tehát, hogy az alkoholista életmódjával összefüggésben bűncselekményt elkövető személyekkel szemben egységesen az alkoholisták kényszergyógyítására vonatkozó új rendelkezéseket kell alkalmazni. A 15. §-hoz A Btk 89. §-ának (6) bekezdése lehetővé teszi, hogy az elkövetőt a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésével, egyidejűleg pártfogó felügyelet alá helyezzék. E rendelkezés célja a felfüggesztett büntetés hatékonyságának fokozása, az elkövető magatartásának pozitív irányú alakítása. A büntetési célok megvalósulása érdekében a pártfogó felügyelet elrendelését lehetővé kell tenni a Btk hatálybalépése előtt bűncselekményt elkövetők esetében is. A 16. §-hoz A Btk 94. §-a meghatározza, hogy a különböző fokozatokban végrehajtandó szabadságvesztések összbüntetésbe foglalása esetén az összbüntetést melyik fokozatban kell végrehajtani. Erre korábban nem volt törvényi rendelkezés, megoldása a bírói gyakorlatban kialakult szabályok szerint történt. A Btk pótolta a törvényi szabályozás hiányát, így a tervezet e rendelkezések alkalmazását írja elő a Btk hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett, de hatálybalépése után összbüntetésbe foglalandó büntetések végrehajtása tekintetében is. A 17. §-hoz ' A fiatalkorúakkal szemben korábban elrendelhető sajátos nevelő intézkedések közül megszűnt a bírói megrovás (régi Btk 89. §) és a gyógyítónevelés (régi Btk 101. §) önállósága. Az előbbi a megrovásba (Btk 71. §), az utóbbi a javítóintézeti nevelésbe (Btk 118. §) olvadt be. A § rendelkezése kizárja, hogy a Btk hatálybalépése után a bírói megrovás és a gyógyító-nevelés alkalmazható legyen. A bírói megrovás esetében ezt a két, tartalmában azonos intézkedés párhuzamos alkalmazásának elkerülése, a gyógyító-nevelésnél a megszüntetése okául szolgáló korábbi hibák elkerülésének célja indokolja. III. Fejezet 1 Értelmező rendelkezések A Btk számos értelmező rendelkezést tartalmaz. Ezeknek célja, hogy elősegítsék a büntetőjogi szabályok egységes és pontos alkalmazását, illetve a törvényi tényállások egyszerűbb megfogalmazását. E célok érdekében a tervezet III. fejezete további értelmező rendelkezéseket állapít meg. A 19— 26. §-ok olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek szükségszerű részletességük vagy előre látható gyakoribb változásuk miatt nem kerültek a Btk-ba. Az értelmező rendelkezések között található, de jelentőségüknél fogva azokat messze meghaladják az egyes bűncselekmények bűntetti . és vétségi alakjait érték szerint elhatároló^ illetve az egyes bűncselekmények szabálysértési alakjait meghatározó szabályok (27—28. §). A sajátos katonai életíviszonyokra figyelemmel a Btk' szabályait kiegészítő rendelkezést tartalmaz a tervezet 18. §-a.