Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 12. szám

444 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 12. R^m Katonára vonatkozó rendelkezés! A 18. §-hoz A Btk 125. §-a szerint katonával szemben vétség miatt büntetés helyett fegyelmi fenyítés alkalmazható, ha a büntetés célja ezáltal is elérhető. Katonai életviszonyok között a fegyelmi felelősségre vonás sokkal hatékonyabb lehet mint a megrovás. Ezért a tervezet lehetővé teszi, hogy amenynyiben a megrovás alkalmazásának a Btk 71. íjában írt feltételei fennállnak, bűntettek esetében is alkalmazható legyen a fegyelmi fenyítés. Ha ugyanis a Btk 125. §-a alapján a viszonylag enyhébb bűncselekmények miatt a büntetés helyett fegyelmi fenyítésre kerülhet sor, indokolt a súlyosabban büntetendő bűntetteknél ugyanilyen joghátrány kilátásba helyezése a megrovás helyett. A kegyelem A 19. §-hoz li A Btk 66. §-ának c) pontja szerint a kegyelem a büntetés végrehajtását kizáró ok. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kegyelmezési jogát minden korlátozástól mentesen gyakorolja. Ezért a kegyelem hatálya minden büntetőjogi következményre kiterjedhet. A kegyelem gyakorlójának jogkörébe tartozik annak eldöntése is, hogy megváltoztatja-e azokat a büntetőjogi következményeket, amelyeket az ítéletben kiszabott büntetéshez a törvény fűz (pl. a mentesítésre, a próbaidőre stb. vonatkozó szabályok). Az (1) bekezdés azt az esetet szabályozza, amikor a kegyelmi elhatározás az ítélethez fűződő jogkövetkezményekről nem rendelkezik. Ez esetben a kegyelem az eredetileg kiszabott büntetés törvényi következményeit nem kívánja érinteni. E következmények ilyenkor változatlanul érvényesülnek, mégpedig akkor is, ha a kegyelem folytán az eredeti büntetés helyébe másik büntetés nem lép. 2. A (2) bekezdés a szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztő kegyelmi elhatározás értelmezését tartalmazza a Legfelsőbb Bíróság által kialakított gyakorlatnak megfelelően. A próbaidő kezdete az ítélet jogerőre emelkedésének napja, ha a büntetés végrehajtását a bíróság függeszti fel (Btk 89. §). Kegyelem esetén — ha a kegyelmi elhatározás eltérően nem rendelkezik — a próbaidő nem a jogerős ítélet meghozatalának napján, hanem az elhatározás keltének napján kezdődik. A (2) bekezdés azt is meghatározza, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésekor a mentesítés (Btk VI. fejezet) beálltához szükséges várakozási idő mikor kezdődik. Erre az (1) bekezdésben foglalt szabály miatt van szükség. A végrehajtás felfüggesztése esetén a mentesítésre — eltérő kegyelmi rendelkezés hiányában — ugyanis az eredeti végrehajtandó szabadságvesztésre megállapított várakozási idők elteltével kerülhet sor. Mivel a várakozási idők kezdő időpontját a Btk a büntetés kitöltéséhez, illetve végrehajthatóságának megszűnéséhez kapcsolja, meg kell határozni a várakozási idő kezdő napját. 3. A Btk 63. § (3) bekezdése kimondja, hogy az elkobzott vagyon az ítélet jogerőre emelkedésével az államra száll, azaz megváltozik az elkobzott vagyon tulajdonjoga. A vagyonelkobzásra adott kegyelem esetén a tulajdonjog visszaszállását a (3) bekezdés szabályozza. A feljelentés A 20. §-hoz A Btk 232. §-ának (5) bekezdése szerint hatóság vagy hivatalos személy megsértése miatt büntető eljárásnak csak jogszabályban meghatározott szerv feljelentése alapján van helye. A Btk 123. §-ának (3) bekezdése értelmében pedig a katonai vétség csak az illetékes parancsnok feljelentésére büntethető. A tervezet meghatározza a feljelentés megtételére jogosult szervek és .személyek körét. A szövetkezet fogalma A 21:§~hoz A Btk több rendelkezése tartalmaz utalást a szövetkezetre, így 54. §-a a közügyektől eltiltás tartalmának meghatározásakor, 224. §-a a szolgálati titok fogalmának meghatározásakor, 251—252.