Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 12. szám

442 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 12. szám A házi gondozás végrehajtása az egészségügyi szakigazgatás feladata. Minthogy az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény rendelkezései biztosítják az elmebetegek gyógykezelését, felesleges a házi gondozást elrendelő bírósági rendelkezések, és az ezzel járó büntető bírósági feladatok (évenkénti felülvizsgálat, az intézkedés bírói megszüntetése stb.) további fenntartása. 2. Az 1972. évi II. törvény ugyancsak kötelezően írja elő az alkoholisták gondozását, gyógykezelését. A Btk ennek megfelelően a büntetőjogi intézkedések között nem tartalmazza a kényszerelvonó-kezelésnek a régi Btk 62. §-a (2) bekezdésében szabályozott rendelőintézeti, illetve zárt gyógyintézeti formáját. Az erre kötelező bírósági rendelkezések hatályon kívül helyezése és az ezzel kapcsolatos bírósági feladatok megszüntetése ugyancsak indokolt. A 8. §-hoz A szigorított őrizetről az 1974. évi 9. számú tvr rendelkezett. A Btk-nak a szigorított őrizetre vonatkozó szabályai (78—81. §) számos vonatkozásban kedvezőbbek a korábbiaknál. Különösen igaz ez az ideiglenes elbocsátás tartamának számítására. Az ideiglenes elbocsátás tartama a korábbi szabályok szerint három év volt, függetlenül attól, hogy a szigorított őrizet végrehajtásának harmadik vagy negyedik évében került-e rá sor. A Btk 79. íjának (1) bekezdése szerint az ideiglenes elbocsátás tartama a szigorított őrizet leghosszabb tartamából (öt év) még hátralevő idő. Ezekre figyelemmel e § úgy rendelkezik, hogy a Btk hatálybalépésekor szigorított őrizetben levő elítéltek ideiglenes elbocsátására a Btk rendelkezései irányadóak; az ideiglenes elbocsátáson levőknél pedig az elbocsátás tartamát a Btk szerint kell számítani. A 9. §-hoz 1. Az (1) bekezdés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés új szabályainak érvényesülését olyan esetekre írja elő, amikor a Btk hatálybalépésekor a mentesítés még nem következett be. A Btk-nak a mentesítésre vonatkozó' szabályai kedvezőbbek, mint a korábbiak. Kivétel ez alól, ha az elkövetőt a javító-nevelő munkára vagy gondatlan bűncselekmény miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik. Ezekben az esetekben a régi Btk 80. §-a az ítélet jogerőre emelkedésével mentesülést biztosított. A Btk 102. §-a a mentesülés előfeltételeként a javító-nevelő munkánál a büntetés letöltését vagy végrehajthatósága megszűnését, felfüggesztett szabadságvesztésnél pedig a próbaidő leteltét határozza meg. ~i E két esetben azonban a mentesülés — a korábbi szabályok alapján í— az ítélet jogerőre emelkedésekor, tehát a Btk hatálybalépése előtt már bekövetkezett. Nincs- tehát' akadálya annak, hogy a Btk-nak a mentesülésre vonatkozó kedvezőbb^, szabályai a hatálybalépése előtt meghozott büntető ítéletek tekintetében is érvényesüljenek. 2. A (2) bekezdés rendelkezik arról, hogy a Btk hatálybalépése előtt már bekövetkezett mentesítés érintetlenül marad. II. Cím A Btk hatálybalépése előtt elkövetett bűncselekmények A Btk 2. §-a szerint a bűncselekményt az elkövetésekor hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Az elbíráláskor hatályban levő új törvényt akkor kell alkalmazni, ha eszerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el. A II. cím az utóbbi rendelkezés alóli kivételeket szabályozza. Ennek indoka az, hogy a Btk büntetési és intézkedési rendszerében a korábbi szabályozáshoz képest bekövetkezett változások célja a büntetések és intézkedések hatékonyságának fokozása, a jogalkalmazásban és a büntetésvégrehajtás során tapasztalt kedvezőtlen jelenségek kiküszöbölése. A büntetések és intézkedések új szabályai korszerűbbek, alkalmasabbak a büntetési, illetve a sajátos intézkedési célok elérésére, így érvényesülésüket mielőbb biztosítani kell, függetlenül attól, hogy az elkövető számára előnyösebbek-e vagy sem. A 10. §-hoz E § a cím többi rendelkezésétől eltérő jellegű kérdést szabályoz. A Btk több olyan bűncselekmény büntethetőségét köti a sértett kívánságához, a magánindítványhoz, amelyek miatt a régi' Btkban hivatalból indult meg az eljárás. Ilyen a magánlaksértés (Btk 176. §), amelynek megfelelő magatartások a régi Btk 270. §-a szerint hivatalból üldözendők voltak, továbbá a megrontás [Btk 201. § (1)—(2) bekezdés.]. Űj rendelkezése a Btknak, hogy a katonai vétség elkövetője csak az illetékes parancsnok feljelentésére büntethető (Btk 123. §). Az (1) bekezdés azokra az esetekre vonatkozik, amikor a Btk hatálybalépése előtt elkövetett bűncselekmény miatt még nem indult meg a büntető eljárás. Azokat a szempontokat, amelyek a büntethetőségnek a magánindítványhoz, illetve a feljelentéshez kötését indokolták, célszerű figyelembe venni a Btk hatálybalépése előtt elkövetett cselekményeknél is. Ezért az (1) bekezdés ilyen esetekben is megkívánja a.magánindítványt, illetve a feljelentést. 2. A (2) bekezdés a Btk hatálybalépésekor már folyamatban levő büntető eljárás esetére rendelkezik. v f. .-?..]' y.*,', •:, >(;.] i 3. A (3)" bekezdés a magánindítvány megtételé?' re nyitva álló határidő kezdő napjaként a Btk ha-r