Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 12. szám

12. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 441 A fejezet két címe tartalmazza az átmeneti rendelkezéseket. Az í. cím a Btk hatálybalépése előtt kiszabott büntetések és elrendelt intézkedések tekintetében, a II. cím a Btk hatálybalépése előtt elkövetett, de még el nem bírált bűncselekmények tekintetében határozza meg azt, hogy az új törvény szabályai mennyiben irányadóak. I. Cím A Btk hatálybalépése előtt kiszabott büntetések és elrendelt intézkedések A Btk 2. §-a rendelkezik a büntető törvény időbeli hatályáról. Ez a rendelkezés azonban a kiszabott büntetések, illetve elrendelt intézkedések végrehajtására nem ad eligazítást, mert a régi vagy az új törvény alkalmazásának kérdése nem a cselekmény elbírálásakor, hanem a végrehajtáskor merül fel. Ezért a tervezet 4—8. §-ai arról szólnak, hogy a Btk hatálybalépése előtt már jogerős határozattal kiszabott büntetéseket és elrendelt intézkedéseket mikor kell a Btk vagy a korábbi szabályok alapján végrehajtani, illetve milyen szabályok irányadók, az elévülésre. A 9. § pedig a mentesítésre vonatkozó rendelkezések hatályát szabályozza. < • A 4. §-hoz i E § — összhangban a Btk 2. §-ával — azt a szabályt fogalmazza meg, hogy a Btk hatálybalépése előtt kiszabott büntetéseket és elrendelt intézkedéseket a cselekmény elbírálásakor hatályban volf jogszabály rendelkezései szerint kell végrehajtani. Az ezt követő §-ok ettől az általános szabálytól való eltéréseket tartalmánál-. Az 5. §-hoz A tervezet e §-a a Btk szabályainak alkalmazását írja elő a hatálybalépésekor szabadságvesztésüket töltő vagy azt még meg sem kezdett elítéltek büntetésének végrehajtására, illetve feltételes szabadságra bocsátására. 1. A régi Btk 38. §-a szerint a szabadságvesztést fegyházban, szigorított börtönben, börtönben vagy fogházban kell végrehajtani. A Btk a szabadságvesztésnek csupán három végrehajtási fokozatát különbözteti meg (Btk 41. §). Eltérően határozza meg az egyes fokozatokba tartozó bűncselekmények és személyek körét is. A korábbitól eltérően szabályozza a fiatalkorúakkal és a katonákkal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását is (Bü? 111. §, 127. §). A szabadságvesztésnek a Btk szabályai szerinti végrehajtását elvi és gyakorlati szempontok egyaránt indokolják. A fokozatok számának csökkentése azon a felismerésen alapszik, hogy a négy fokozat, bizonyos mértékig, formális differenciálást jelent. Az egyes fokozatokba tartozó bűncselekményi és elkövetői kör újraszabályozása ezért azt a célt szolgálja, hogy lehetőleg minél homogénabb elkövetői csoportok tartozzanak az egyes végrehajtási fokozatokba. Az új szabályok érvényesülését célszerű és kívánatos mielőbb biztosítani. Amennyiben a Btk hatálybalépése előtt kiszabott büntetések végrehajtása a régi szabályok szerint történnék, a Btk szabályaiban tükröződő törekvések csak néhány év múlva valósulhatnának meg, és tovább élnének azok a kedvezőtlen jelenségek, amelyek kiküszöbölését célozta. Emellett gyakorlati szempontból is nehézséget jelentene a korábbi és az új büntetésvégrehajtási fokozatok párhuzamos fenntartása. 2. A Btk-nak a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezései (Btk 47—48. §) többnyire enyhébbek a korábbi szabályoknál (régi Btk 39. §). Feltétlenül enyhébbek a feltételes szabadságból kizártak körét meghatározó szabályok. A büntetésvégrehajtási intézetek belső fegyelmének biztosítása azt kívánja, hogy az elítéltek feltételes szabadságra bocsátása egységes feltételek alapján történjen, függetlenül attól, hogy az elítélés mikor történt. A (2) bekezdés ezért a Btk szabályainak alkalmazását írja elő a feltételes szabadságra bocsátás esetére. A 6. §-hoz A Btk-nak a büntetés elévülésére vonatkozó rendelkezései — a próbaidőre felfüggesztett büntetés elévülésére vonatkozó szabály kivételével — megegyeznek a korábbi szabályozással. A Btk 68. § (1) bekezdése szerint a büntetés végrehajtásának felfüggesztése esetén az elévülés a próbaidő leteltének napján kezdődik. E rendelkezés célja, hogy a büntetés ne évülhessen el a próbaidő leteltekor. Ez a korábbi szabályok alapján előfordulhatott, ugyanis a bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés ötévi próbaidőre történt felfüggesztése esetén egybeesett a próbaidő és az ítélet jogerőre emelkedésétől kezdődő elévülési idő. így, ha a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő letelte után került sor a felelősségre vonásra, olyan büntetés végrehajtását kellett utólag elrendelni, amelyik már elévült (régi Btké 20. §). Mivel a Btk szabályai nem térnek el a korábbi szabályoktól, csupán kiküszöbölik annak egyik hibáját, indokolt hogy egységesen a Btk szabályai érvényesüljenek. Ezt mondja ki az (1) bekezdés. A (2) bekezdés kizárja a jogvesztő visszaható hatályt. A 7. §-hoz ía & 9 '.I li' ''S •' :Q..ik. B ÍJ . 1. A régi Btk 61. §-a szerint a kényszergyógykezelés kijelölt egészségügyi intézetben vagy házi gondozásban történt. A Btk a kényszergyógykezelésnek csak az előbbi formáját szabályozza.