Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 12. szám

432 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 12. szám Nem katonai vétség esetében az illetékes parancsnok nyomozó hatóságként jár el. Amennyiben a katonával szemben fegyelmi fenyítés alkalmazására lát alapot, a nyomozás megtagadásáról, illetve megszüntetéséről hoz határozatot, a fenyítést pedig fegyelmi eljárás során szabja ki. Ha a katonai ügyész, a katonai bíróság vagy a másodfokú bíróság előtt merül fel a fegyelmi jogkörben elbírálás lehetősége, az eljáró hatóság a Be módosított 342. §-ának (2)—(4) bekezdésében meghatározott rendelkezések szerint küldi meg az iratokat az illetékes parancsnoknak. A fegyelmi jogkörben elbírálásra vonatkozó szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a katona ellen bűncselekmény miatt indult büntető eljárás, de az illetékes parancsnok, a katonai ügyész, illetőleg a katonai bíróság megállapítja, hogy a cselekmény szabálysértés. A 45. §-hoz A bíróság elé állítás feltételeinek szabályozásánál a Be figyelemmel van arra, hogy súlyos bűncselekmény esetén ne kerüljön sor bíróság elé állításra. Ezzel a garanciális követelménnyel kerülne ellentétbe, ha a bíróság elé állítási eljárásban a vádlott szigorított őrizetének elrendelésére kerülne sor. Ilyen tilalmat azonban a Be nem tartalmaz, mert a szigorított őrizet jogintézményének bevezetésére a Be megalkotása után került sor. A Tervezet 45. §-a a Be 349. §-a (3) bekezdését olyan értelemben módosítja, amely kizárja, hogy a bíróság elé állítási eljárásban a vádlott szigorított őrizetét elrendeljék. s A 46. §-hoz A Be XVI. fejezete a bíróság elé állítás esetére nem állapít meg sajátos másodfokú eljárási szabályokat. Ezt pótolja a Tervezet 46. §-a, amely a Be-t új 349/A §-sal egészíti ki. Ha a bűncselekmény elkövetésétől a terhelt bíróság elé állításáig több mint hat nap telt el, illetőleg ha az a bűncselekmény, amely miatt a bíróság elé állításra került sor, ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő, az első fokú bíróság azonban a Be 349. §-a (3) bekezdésének rendelkezése ellenére elmulasztotta az iratokat az ügyészhez visszaküldeni, súlyos eljárási szabálysértés valósult meg. Hasonlóan súlyos szabálysértés az is, ha az első fokú bíróság a Be. XVI. fejezeté szerint járt el, holott az első, illetve a másodfokú bíróság megállapítása szerint a vádlott szigorított őrizete rendelhető el. A Tervezet e három esetre azt írja elő, hogy a másodfokú bíróság az ítéletet hatályon kívül hplyezi és az iratokat az í;,rryésznek megküldi. A 47. §-hoz A Tervezet 47. §-a a pénzbüntetésnek tárgyalás mellőzésével való kiszabása esetére állapít meg sajátos másodfokú eljárási szabályokat. Ennek a külön eljárásnak a Be. 351. §-ában meghatározott feltételei közül alapvető fontosságú az ügyész indítványa és az, hogy a bűncselekmény vétségi eljárásra tartozzék. Ha e két feltétel bármelyike hiányzik, olyan súlyos eljárási szabálysértés valósul meg, melyhez azt a következményt indokolt fűzni, hogy a másodfokú bíróság a tárgyalás mellőzésével hozott végzést hatályon kívül helyezi és az első fokú bíróságot új eljárásra utasítja. Ezek az eljárási szabálysértések az iratok alapján megállapíthatók, ezért a Tervezet úgy rendelkezik, hogy a másodfokú bíróság a határozatát tanácsülésen hozza meg. A 48. §-hoz A Be 367. §-a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés utólagos meghatározását szabályozza; ez a különleges eljárás mind a pénzbüntetésre, mind a pénzmellékbüntetésre vonatkozik. Az új Btk szerint pénzbüntetés esetén a szabadságvesztésre átváltoztatás a pénzbüntetés napi tételeinek alapulvételével történik; a pénzmellékbüntetésnek szabadságvesztésre átváltoztatásáról viszont a hatályos Btk szabályozásával azonos módon kell rendelkezni. A Tervezet 46. §-a ezért a Be 367. §-át úgy módosítja, hogy az csak a pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés utólagos meghatározásáról szól. Egyébként az új rendelkezés tartalmilag a jelenlegi szabályozást veszi át. A 49. §-hoz Az új Btk a mellékbüntetésként alkalmazott pénzbüntetést pénzmellékbüntetésnek nevezi. Ezért a Tervezet 47. §-a a Be 368. §-ának (1) bekezdését úgy módosítja, hogy az mind a pénzbüntetésnek, mind a pénzmellékbüntetésnek szabadságvesztésre átváltoztatásáról rendelkezzék. Az 50. §-hoz Az új Btk 57. §-ának (3) bekezdése és 59. íjának (2) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a bíróság a foglalkozástól, illetőleg a járművezetéstől végleges eltiltás alól mentesítést adjon. A mentesítési eljárást a "Tervezet 50. §-a a Be 370/A. §-aként beiktatott különleges eljárásban szabályozza. A különleges eljárást az a bíróság folytatja le, amely a büntető ügyben első fokon eljárt. Az eljárás tárgya olyan jellegű, hogy az elítélt kérelmének csupán az iratok alapján történő elbírálása nem lenne helyes. A Ter-