Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 12. szám

426 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 12. szám A magán vádra üldözendő bűncselekmények felsorolásából [Be 54. § (1) bek.] a Tervezet elhagyja a magánlaksértést. Jelenleg magánlaksértés vétsége [hatályos Btk 263. § (1) bek.] esetén képviseli magánvádló a vádat, míg a bűntettet megvalósító minősített esetek közvádra üldözendők. Az új Btk 176. §-a viszont a magánlaksértés tényállását elsősorban az eddigi minősített esetekre szűkítette.; Ilyen súlyú cselekmények miatt az ügyészi vádképviselet indokolt. : 2. A Be 54. §-ának a viszonvádlóra vonatkozó (3) bekezdése a hatályos Btk 29. §-ának (2) bekezdésére utal vissza. Az új Btk-ban nincs ennek megfelelő rendelkezés; ezt — a Tervezet 48. §-a szerint — a Be 314. §-ának (3) bekezdése fogja tartalmazni. Ezért a Be 54. §-ának (3) bekezdésében is erre az eljárási rendelkezésre kell utalni. A 6. §-hoz A Tervezet 6. §-a — a 3. §-sal összhangbán — kizárja, hogy a sértett vagy az egyéb érdekeltek képviselőjeként járjon el az, akit a közügyektől eltiltottak. A 7. §-hoz A szakértő kötelező igénybevételének a Be 68. 5-ának (2) bekezdésében meghatározott eseteit a Tervezet 7. §-a az új Btk 24. és 75—76. §-ára figyelemmel módosítja. Eszerint szakértő igénybevétele a büntető eljárásban akkor kötelező, ha az eldöntendő kérdés tárgya a terhelt kóros elmeállapota, illetőleg az, hogy szükséges-e kényszergyógykezelés vagy kényszergyógyítás elrendelése. Az utóbbi rendelkezés az alkoholisták kényszergyógyításának mind az új Btk 75., mind a 76. §-ában szabályozott esetére vonatkozik. A. 8. §-hoz A Be 87. §-a (1) bekezdésének a) pontja felsorolja azokat a terhelt azonosításához szükséges adatokat, amelyeket a kihallgatásának kezdetén a terhelttől meg kell kérdezni, a 116. § (2) bekezdése szerint ezeket az ügydöntő és a legsúlyosabb kényszerintézkedésekről szóló határozatoknak is tartalmazniuk kelL A Tervezet 8. §-a ebből a felsorolásból elhagyja azt, hogy a terhelt volt-e már büntetve vagy sem. A Tervezet álláspontja szerint ezt a körülményt — a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alóli mentesítés, továbbá a visszaesés új. szabályozására figyelemmel — á határozatok rendelkező részében nem szükséges feltüntetni. Ez a módosítás azonban nem je- ! lenti azt, hogy a-terhelt kihallgatásakor nem kell : tisztázni az előéletét; a Be 87. §-a (1) bekezdésé- | nek b) pontja ugyanis élőírja; hogy a terhelttől a kihallgatása kezdetén: meg kell kérdezni a korábbi büntetésére vonatkozó adatokat. Amennyiben valamennyi állampolgár megkapja az állami népességnyilvántartásról szóló 1974*. évi 8. sz. tvr. alapján a „személyi számát", a Be 87. § (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt adatok mellett ezt is meg kell kérdezni, illetve az ügydöntő és a legsúlyosabb kényszerintézkedésekről szóló határozatban fel kell tüntetni. A9.§-hoz 1. A bűntetti és a vétségi eljárásra tartozó ügyek elhatárolásánál a Be. 90. §-a a bűncselekményeknek bűntettekre és vétségekre felosztásából indul ki; vétségi eljárásnak vétség, valamint a 90. § (2) bekezdésében felsorolt bűntettek miatt van helye. Az új Btk 11. §-ának (2) bekezdése azonban a vétségnek tekintendő bűncselekmények körét a hatályos Btk 2. §-ának (4)—\5) bekezdéséhez képest lényegesen kiterjesztette. Ezért szükségessé vált a vétségi eljárásra tartozó ügyek körének módosítása. A Tervezet 9. §-a abból indul ki, hogy az egyszerűsített szabályok szerint folytatott vétségi eljárásra a jövőben is azok a bűncselekmények tartozzanak, amelyeknek a társadalomra veszélyessége kisebb fokú. Az új Btk szabályozását figyelembe véve az az elhatárolás látszik célszerűnek, hogy a vétségi eljárás szabályait a vétség miatt folytatott eljárásban kell alkalmazni, bűntett esetén tehát ne legyen helye ilyen eljárásnak. A kivételt nem ismerő szabályozás azonban nem lenne helyes. Az új Btk ugyanis minden gondatlan bűncselekményt vétségnek tekint, ezek között azonban vannak jelentős tárgyi súlyú bűncselekmények is A Tervezet ezért kiveszi a vétségi eljárás alól azokat a vétségeket, amelyeknek törvényi büntetési tétele ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés. 2. A vétségi eljárást kizáró körülményeket a Tervezet összhangba hozza az új Btk 24. §-ával, és egyben ki is egészíti. A Be módosított »90. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint a terhelt kóros elmeállapota esetén nincs helye vétségi eljárásnak; ez alatt a cselekmény elbírálásakor fennálló állapotot kell érteni. Garanciális szempontból fontos . új rendelkezés,' hogy nem alkalmazhatók a vétségi eljárás szabályai, ha az ügyész a terhelt szigorított őrizetének elrendelését indítványozta, vagy a bíróság megállapította, hogy ez az intézkedés alkalmazható. A 10. §-hoz A Be 91. §-ának (1) bekezdése határozza meg az őrizetbevétel okait. Az (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az előzetes letartóztatás oka áll fenn, akkor a hatóság a terheltet őrizetbe veheti. A Be e helyen csupán az előzetes letartóztatás általános okait meghatározó 92. § (1) bekezdésére hivatko> zik. A Be 340. §-ának (1) bekezdése speciális és gyakran előforduló „katonai'* előzetes letartózta-