Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 12. szám

12. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 425 A Tervezet 1, §-a ezt annak az elvnek a változatlan fenntartásával hajtja végre, hogy csak súlyos megítélésű és különösen fontos érdekek ellen irányuló bűncselekmények tartozzanak a megyei bíróság hatáskörébe. A módosítás a Be 25. §-ának d), f) és g) pontját érinti. Ad) pont a légi jármű hatalomba kerítése mellett a terrorcselekménnyel egészül ki. Ez az új bűncselekmény az előbbihez hasonló jellegű; a kiemelkedő társadalomra veszélyessége indokolja a megyei bíróság hatáskörébe utalását. A Be 25. §-ának jelenlegi f) pontja az emberölést, az erős felindulásban elkövetett emberölést és a halált okozó testi sértést sorolja fel. Az új Btk 170. §-ának (5) bekezdése a halált okozó testi sértés mellett új minősítő körülményként szabályozza, ha a testi sértés életveszélyt okoz. Az emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés és az életveszélyt okozó testi sértés között a gyakorlatban elhatárolási problémák adódhatnak; a hatásköri viták kiküszöbölése végett célszerű, hogy az utóbbi is a megyei bíróság hatáskörébe tartozzék. A Be 25. §-ának jelenlegi g) pontja visszaesőként vagy bűnszövetségben és különösen nagy érték tekintetében elkövetett, illetőleg különösen nagy kárt okozó lopást, sikkasztást, csalást és hűtlen kezelést, valamint a különösen nagy értékre elkövetett rablást utalja megyei bírósági hatáskörbe. Ennek a rendelkezésnek a felülvizsgálata azért szükséges, mert az új Btk-ban a visszaesőként elkövetés nem az egyes tényállásokhoz kapcsolódó minősítő körülmény, hanem az Általános Rész szabályai szerint hat ki a büntetőjogi következményekre. A bűnszövetségben elkövetés a lopás, a sikkasztás és a csalás esetében súlyosabb minősítést eredményez, ha jelentős értékhez (kárhoz) kapcsolódik, a cselekmény a különösen nagy értékre (kárt okozva) elkövetéssel azonosan büntetendő. , A Tervezet álláspontja szerint a lopás és a sikkasztás esetében a különösen nagy érték, a csalásnál a különösen nagy kár, a hűtlen kezelésnél pedig a különösen nagy vagyoni hátrány okozása a bűncselekmény olyan jelentős tárgyi súlyát mutatja, amely indokolttá teszi, hogy az ilyen ügyben a megyei bíróság járjon el. A bűnszövetségben elkövetéshez viszont akkor sem szükséges ilyen haitásköri következményt fűzni, ha a cselekményt jelentős értékre valósították meg, illetve jelentős kárt okozott. A rablásra vonatkozó hatásköri szabályt a Tervezet érdemi változtatás nélkül veszi át. A 2. §-hoz A Tervezet 2. §-a a Be 29. §-ábah foglalt illetékességi szabályokat módosítja. A Be 29. §-ának módosított (1) bekezdése a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó bűncselekményeket a hűtlenséggel egészíti ki. A hűtlenség a hazaáruláshoz és a kémkedéshez hasonló jellegű bűncselekmény, ezért, indokolt, hogy hűtlenség miatt is kizárólag a Fővárosi Bíróság legyen az eljárásra illetékes. A Be. 29. §-ának (3) bekezdése a Pesti, Központi Kerületi Bíróság, illetőleg a megyei bíróság székhelyén levő járásbíróság illetékességét állapítja meg a tételesen felsorolt — főleg a közlekedéssel összefüggő — bűncselekmények elbírálására. A Tervezet ezt kiegészíti az új Btk. XVII. Fejezetének I. Címében meghatározott gazdálkodási kötelességeket sértő bűncselekményekkel. Ezeknek a bűncselekményeknek az elbírálása ugyanis sajátos szakismeretet kíván; ennek érvényesülését a különös illetékességi szabály elősegíti. A 3. §-hoz A Tervezet 3. §-a a védőként közreműködést kizáró okokat kiegészíti a közügyektől eltiltással. Ezt az indokolja, hogy az új Btk 54. §-a a közügyektől eltiltás tartalmának meghatározásánál nem szól arról, hogy a közügyektől eltiltott nem folytathat ügyvédi gyakorlatot. E mellékbüntetés jellegéből és súlyából következik azonban, hogy ne járhasson el védőként az, aki a közügyektől eltiltás hatálya alatt áll. A Tervezet ezzel megteremti az összhangot a Be és a Pp szabályozása között. A Pp ugyanis kizárja, hogy a polgári peres és nem peres eljárásban meghatalmazottként olyan személy járjon el, akit a bíróság a közügyektől eltiltott. A 4. §-hoz A védő kötelező részvételének a Be 47. §-ában meghatározott eseteit a Tervezet 4. §-a módosítja, illetve kiegészíti. \ Az (1) bekezdés szerint a Be 47. §-ának c) pontjában a „gyengeelméjű, elmebeteg" szövegrész helyébe a „kóros elmeállapotú" kerül. A módosítás a Btk 24. §-ában használt gyűjtőfogalmat veszi át. Ha a kóros elmeállapot bármely formája fennáll, garanciális szempontból szükséges, hogy a büntető eljárásban védő vegyen részt. A (2) bekezdés a Be 47. §-át új e) ponttal egészíti ki. — A szigorított őrizet a Be megalkotása után létrehozott jogintézmény, amelyet az új Btk az intézkedések közé sorolt. Tartalmában súlyos büntetőjogi következmény, ezért indokolt, hogy ha az ügyész a szigorított őrizet elrendelésére tesz indítványt, vagy a bíróság megállapítja az intézkedés elrendelésének lehetőségét a védő részvétele az eljárásban kötelező legyen. Az 5. §-hoz 1. A Tervezet 5. §-a a magánvádlóra vonatkozó rendelkezéseket módosítja.