Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 12. szám

424 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 12. szám (3) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a) a külföldi ítélet érvénye elismerésének és a büntetés végrehajtása átvételének részletes szabályait a legfőbb ügyésszel egyetértésben szabályozza, b) a Be szövegét e rendelettel egységes szerkezetben közzétegye. Losonczi Pál s. k., Katona Imre s. k., a Magyar Népköztársaság a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöki Tanácsának elnöke titkára Indokolás a Büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvényt módosító törvényerejű rendelet tervezetéhez Általános indokolás 1. A Büntető eljárásról szóló 1973. évi L törvény (Be) megalkotása jelentős lépés volt a fejlett szocialista társadalom jogrendszerének kiépítésében. A Be olyan korszerű büntető eljárási rendszert alakított ki, *mely biztosítja a gyors és hatékony felelősségre vonást és a törvényességi garanciák sérelme nélkül lehetőséget nyújt a könnyebb megítélésű ügyekben egyszerűsített szabályok szerinti eljárásra. A Be hatálybalépése óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a törvény szabályozási elvei helyesek voltak; a bűncselekmények társadalomra veszélyességének megkülönböztetésén alapuló differenciált szabályozás a gyakorlatban bevált. 2. Bár a Be alapjában időtálló jogszabálynak bizonyul, egyes rendelkezéseit módosítani indokolt. Ennek az az oka, hogy a büntető eljárási rendelkezések a büntetőjogi szabályozáshoz kapcsolódnak, az utóbbi megváltozása tehát maga után vonja az eljárási szabályok módosítását is. — A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (új Btk) számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely a büntető eljárási rendelkezések megváltoztatását, illetve kiegészítését teszi szükségessé. Ezenkívül van a Be-nek néhány olyan rendelkezése, amely az eljárást szükségtelenül bonyolítja, ezeknek egyszerűsítése is indokolt. 3. Az említett feladatokat a Tervezet a következőképpen oldja meg: a) Módosítja a megyei bíróság hatáskörének, valamint a Fővárosi Bíróság kizárólagos és a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a megyei bíróság székhelyén levő járásbíróság különös illetékességének szabályait. Következetesen érvényesíti azt az elvet, hogy a megyei bíróság hatásköre csak súlyos megítélésű bűncselekményekre terjedjen ki. Az illetékességi szabályoknál fokozott figyelmet fordít a sajátos szakismereteket igénylő ügyek megfelelő elbírálásának biztosítására (1., 2. §). b) Kizárja azt, hogy a közügyektől eltiltott személy a büntető eljárásban védő vagy képviselő legyen (3., 6. §). c) A magánindítványra vonatkozó, eddig a büntetőjogban szabályozott egyes kérdéseket — így a magánindítvány előterjesztésének határidejét — az eljárási jogban rendezi (5., 14., 40. §), hogy ezáltal a határidő számítás egységes legyen. d) A bűntett és a vétség elhatárolására vonatkozó büntetőjogi szabályok megváltozására tekintettel módosítja a vétségi eljárásra tartozó bűneset lekmények körét (9. §). e) A szigorított őrizettel kapcsolatban módosítja a védő kötelező részvételére, a vétségi eljárás kizárására, a Vádirat tartalmára, a vádtól eltérés lehetőségére, az ügyész tárgyaláson tett indítványára, a súlyositási tilalomra és a bíróság elé állításra, valamint a kegyelmi előterjesztésre vonatkozó rendelkezéseket (4., 9., 17., 19., 20., 21., 27., 45., 63. §). f) A másodfokú eljárás szabályainak a jogalkalmazási gyakorlat által feltárt hiányosságait pótolja (46., 47. §). g) A Legfelsőbb Bíróság tehermentesítése érdekében egyszerűsíti a perújítási eljárást; a perújítás elrendelését az alapügyben eljárt első fokú bíróság hatáskörébe utalja (32—33. §)'. h) Az eljárás kötelező megszüntetésének alapjául szolgáló törvénysértő vagy megalapozatlan vádelejtés orvoslása érdekében a törvényességi óvás új esetét teremti meg (35—36. §). i) Az új büntetőjogi szabályozással összhangban differenciált rendelkezéseket állapít meg a vétség elbírálására az illetékei katonai parancsnok fegyelmi jogkörében-(44. §). f, A kényszergyógykezelés büntetőjogi szabályozásának megváltozására tekintettel módosítja a kényszergyógykezelés felülvizsgálatának szabályait (52. §), megszünteti az ideiglenes kényszergyógykezelés két formáját (12. §), és a kényszergyógykezeléssel kapcsolatos sajátos nyomozásmegszüntetési okot a vétségi eljárásban (19. §). Szignálizációs kötelezettség előírásával biztosítja, hogy az egészségügyi szervek tudomást szerezzenek a büntetendő cselekményt elkövető elmebeteg gyógykezelésének szükségességéről (14. §). k) A Be XVIII. Fejezetét új különleges eljárásokkal egészíti ki; szabályozza az eljárást próbára bocsátás esetén, a külföldi ítélet elismerését és a büntetés végrehajtásának átvételét (53., 61., 62. §). I) Bővíti a bírósági titkárok közreműködési lehetőségét a büntető eljárásban (54., 58. §). Részletes indokolás Az 1. §-hoz Az új Btk-ban megalkotott egyes bűncselekménytényállások, illetőleg minősítő körülmények a megyei bíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmények körének módosítását teszik szükségessé.