Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1979 / 11. szám
11. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 409 Vegyes rendelkezések Az Igazságügyi Minisztérium 201/1979. (IK. 3.) IM számú tájékoztatója az államigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadása iránt indított perek kollégiumi vizsgálatáról Az Igazságügyi Minisztérium munkatervének megfelelően — a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok polgári kollégiumainak bevonásával — megvizsgálta az államigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadása iránt indított perekben folytatott ítélkezési gyakorlatot. A vizsgálat elsőrendű célja az volt, hogy feltárja az ilyen tárgyú perekkel kapcsolatos legfontosabb kérdésekben a bíróságok gyakorlatát, tapasztalatait, továbbá annak megállapítása, hogy a bíróságok e területen folytatott ítélkezése menynyiben felel meg a jogszabályoknak, a polgári jogalkalmazás jogpolitikai irányelveinek, a Legfelsőbb Bíróság elvi irányításának, mely kérdésekben van szükség további iránymutatásra vagy az adott iránymutatás módosítására, továbbfejlesztésére. A vizsgálat megállapításait az alábbiakban foglaljuk össze: L 1. Az államigazgatási határozatok megtámadása iránti perekben folytatott ítélkezési gyakorlat (az állampolgárok lakás, adó és illetékügyei stb.) a társadalmi érdeklődés előterében áll. Fontos politikai és társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveit a bíróságok ezekben az ügyekben is maradéktalanul érvényre juttassák. A vizsgált ügycsoportokban az ítélkezés törvényességének, színvonalának a konkrét ügyek eldöntésén túlmenően is jelentősége van. Az államigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadásának lehetősége, illetve az ítélkezési gyakorlat hatással van az államigazgatási szervek munkájára is. Az államigazgatási szervek átalában törekednek arra, hogy határozataikban érvényre juttassák a bíróságok más hasonló ügyekben kialakított állásfoglalásait, iránymutatásait. Ez a hasznos és gyümölcsöző együttműködés a bíróságok és államigazgatási hatóságok jó kapcsolatán alapul. 2. Ezen a területen alkalmazandó jogszabályi anyag nagy terjedelmű, szerteágazó. A jogszabályok gyakori változása nehézséget okoz nemcsak a bíróságok, hanem az államigazgatási szervek jogalkalmazási tevékenységében is. Ezért a törvényesség megtartásának alapvető feltétele a jogszabályok naprakész ismerete, valamint a helyes jogalkalmazási és jogértelmezési szemlélet kialakítása. A vizsgálat megállapítása szerint az említett ügyekre vonatkozó kizárólagos illetékesség, ezen belül a szakosítás folytán a bírák rendelkeznek az ügyek eldöntéséhez szükséges különleges felkészültséggel, általában a joganyag alapos ismeretében megalapozott, a jogszabályoknak és a Legfelsőbb Bíróság iránymutatásainak megfelelő határozatot hoznak. Ezt a megállapítást támasztja alá az is, hogy a jogerős bírósági határozatokkal szemben a vizsgált időszakban csak elvétve került sor törvényességi óvás emelésére. 3. Az államigazgatási szervek munkájának jelentős javulását jelzi, hogy az ilyen tárgyú perek a polgári ügyérkezés alig 1%-át teszik ki, jogszabálysértés hiányában pedig mind gyakrabban kerül sor a kereset elutasítására. A vizsgálat feltárta, hogy a korábbi időszakhoz képest változás következett be az egyes megtámadható államigazgatási határozatokkal kapcsolatos perek tárgyában és számának alakulásában. Ez a változás elsősorban a társadalmi és gazdasági viszonyaink fejlődésének következménye. Korábban az államigazgatási perek több mint felét a lakásügyi határozatok megtámadásával kapcsolatos perek tették ki. Ma már ez az arány mindössze 7i(rre tehető. Ennek oka az is, hogy 1971. július 1. napján hatályba léptek az új lakásügyi jogszabályok, amelyek megszüntették az állampolgárok tulajdonában álló lakások feletti tanácsi rendelkezési jogot és csökkentették az állami lakások igénybevételi lehetőségének körét is. Ugyanakkor az állampolgárok személyi tulajdonának köre, értéke emelkedett, így nőtt az adóés illetékkötelezettséget megállapító határozatok száma. Jellemző erre, hogy egyes területeken az adó- és illetékkötelezettséget megállapító határozatok megtámadása iránti perek száma az összes államigazgatási perek számának 80—90%-át is elérte. (Pest megye, Esztergom, Gyula, Szekszárd). Elenyészően csekély számban fordult viszont elő földnek vagy más vagyontárgynak állami tulajdonba, illetve használatba vételét elrendelő határozat vagy intézkedés, továbbá a külön jogszabály alapján megtámadhatónak nyilvánított államigazgatási határozatok megtámadása iránti per. A vizsgált időszakban egyáltalán nem volt születési, házassági, halotti anykönyvi bejegyzés megtagadása, törlése, illetve a kiigazítás megtagadása iránti, továbbá az államigazgatási eljárás során lefoglalt vagy lefoglalva tartott vagyontárgyak feloldását elutasító határozatok megtámadásával kapcsolatos per. Az államigazgatási határozatok megtámadásával kapcsolatos perek területi eloszlása egyes perfajták szerint változó, pl. egyes megyékben nagyobb számban jelentkeztek a házértékadóval kapcsolatos perek (pl. Főváros. Somogy és Veszprém megye). De volt olvan terület is, ahol ilyen per elő sem forult (pl. Békés, Baranya megye)
