Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 8. szám

8. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 369 amelyen másik lakószobába átjárnak. [1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 119. §.] A jogszabály nem utal arra, hogy a jogcím nélkül lakó jóhiszemű személy családi és egészségügyi körülményeinek milyen jelentősége van annak megítélésénél, hogy a felajánlott lakás megfelelő-e. ,; A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szerint azok a személyek, akik önhibájukon kívül válnak jogcím nélküli lakáshasználóvá, igényt tarthatnak arra, hogy a bíróság a családi és egészségügyi körülményeiket is mérlegelje amikor arról dönt, hogy a felajánlott lakás megfelelő-e. Adott esetben a lakásban jogcím nélkül lakó jóhiszemű lakáshasználó fertőző tüdőmegbetegedésben szenvedett, feleségével és 8 éves gyermekével kellett a lakásból elköltöznie. A bíróság a felajánlott komfort nélküli lakást azért nem tartotta megfelelőnek, mert a lakásban nincs vízvételi lehetőség, az árnyékszék pedig a lakástól mintegy 40 méterre van. A lakás ezen kedvezőtlen adottságai a kötelezett egészségi állapotának rosszabbodását eredményezhetik. A fertőző betegség miatt szükség van a 8 éves gyermek elkülönítésére is, ezért csak olyan lakás megfelelő, amelyben a gyermek elkülönítésére alkalmas második szoba is van. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. V. 21.094 (1978/2. számú — legfőbb ügyész Pfl. 32.636/1978. számú törvényességi óvásával egyező — határozata alapján. 4. A szövetkezet törzsgárdaszabályzata nem tekinthető jogszabály jellegű szabályzatnak. Ehhez képest a szabályzat alapján a törzsgárda tagsággal együttjáró kedvezmények megtagadása tárgyában csak akkor kezdeményezhető tagsági vita, ha a munkaügyi szabályzat a törzsgárda tagsághoz fűződő kedvezményeket (pénzjutalmat és jutalomszabadságot) a szövetkezeti tagot megillető alanyi •jogosultságnak elismeri. I Az ügyben a szövetkezet tagja a szövetkezeti •döntőbizottság és a bíróság előtt a szövetkezet •törzsgárda-szabályzata alapján járó, a törzsgárda tagsággal kapcsolatos kedvezmények megtagadásának jogszerűségét vitatta. A szövetkezet közgyűlése által elfogadott törzsgárda-szabályzat értelmében a törzsgárda tagjai közé való felvételről, s ezek törléséről is a termelési egység (részleg, csoport, műhely) termelési tanácsa dönt. A törzsgárda tagság egyes fokozatainak odaítélése tárgyában a termelési tanács által hozott döntés előkérdését képezi annak, hogy az érdekeltet az egyes fokozatokkal együtt járó pénzjutalom és jutalomszabadság egyáltalán megilleti-e vagy sem. A szövetkezeti döntőbizottság határozatából megállapíthatóan, a tagot 20 évi tagsági, illetve munkaviszonya, valamint a szövetkezetnél tanúsított magatartása alapján megillető arany koszorús fokozat megadása kérdésében a termelési tanács — a per adatai szerint — nem döntött. Ezért a fenti előfeltétel hiányában az alperest a törzsgárda tagság aranykoszorús fokozatához fűződő 2000 Ft jutalom, s a két nap jutalomszabadság nem illeti meg. Ettől az érdemi kérdéstől eltekintve azonban, a törzsgárda szabályzat — eltérően más vállalati, szövetkezeti belső szabályzatoktól — nem tekinthető jogszabály jellegű szabályzatnak. Ehhez képest a törzsgárda tagsággal járó kedvezmények (pénzjutalom, jutalomszabadSág) megtagadása kérdésében tagsági vita — a fentebb említett előfeltétel fennállása esetében is — csak akkor kezdeményezhető, ha a 8/1977. (VI. 25.) MüM számú rendelet 6. §-ával megállapított 21/1971. (XII. 31.) MüM számú rendelet 39. §-a szerint a kollektív szerződéssel szövetkezeteknél egy tekintet alá eső munkaügyi szabályzat a törzsgárda tagsághoz fűződő pénzjutalmat és jutalomszabadságot a szövetkezeti tagot megillető alanyi jogosultságnak elismeri. (A Legfelsőbb Bíróság M. törv. I. 10.039/1978/3. számú, legfőbb ügyészi óvással egyező határozata alapján.) ' Ipari szövetkezet veszteséges gazdálkodás esetében csak a jogszabályban megjelölt határidőn belül kötelezheti tagját (alkalmazottját) az alapmunkadíj (alapbér) meghatározott részének a visszafizetésére.