Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 8. szám

8. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 365 ügyi tervek készítésénél törekedjék az igények kielégítésére és a szociális célokra előirányzott összegeket tervszerűen és maradék nélkül használja fel. 7. A családjogi törvény (1974. évi I. törvény r— Csjt) a rászoruló szülők tartását és gondozását — erre képes házastárs hiányában — a leszármazókra (a gyermekekre, egyes esetekben az unokákra) hárítja. Mégis vannak, akik — Bár kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyaik lehetővé tennék — nem teljesítik önként a szülőkről való gondoskodás erkölcsi és jogi kötelezettségét. A társadalom nem nézheti közönyösen, hogy egyesek nélkülözésnek teszik ki szüleiket, de nem is vállalhatja át a tartás és a gondozás terheit azoktól, akik azt képesek lennének maguk viselni. Ezzel kapcsolatosan a tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve részére a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény* (Pp) 2. §-ának (3) bekezdése jogi lehetőséget biztosít. Az egészségügyi szakigazgatási szervek az eddiginél szélesebb körben lépjenek fel a szülőt illető tartási követelés érvényesítése érdekében. Az említett felhatalmazás alapján a szakigazgatási szerv szülőtartás (tartás kiegészítése, felemelése) iránt pert indíthat, ha a tartásra jogosult szülő a szükséges tartását keresete, jövedelme, vagyona nem vagy csak részben fedezi, és a tartásra köteles és képes leszármazók kötelezettségüknek nem vagy nem megfelelő mértékben tesznek eleget. 8. A szülőtartás iránti per megindítása előtt — az ügy békés elintézése érdekében — a szakigazgatási szerv feladatai általában a következők: a) megvizsgálja, hogy a szociális támogatásért, érdek- és jogvédelemért hozzáforduló személynek van-e leszármazója (gyermek, unoka); b) környezettanulmányt készít a leszármazó szociális helyzetéről, körülményeiről; c) ha megítélése szerint a leszármazó képes a szülőtartásra, tartáskiegészítésre, felemelésre (gondozásra), személyes meghallgatás során — ismerteti vele a tartásra (gondozásra) szoruló személy helyzetét, a szülőtartásra és gondozásra vonatkozó törvényes rendelkezéseket, mulasztásának jogkövetkezményeit; — meggyőzéssel törekszik rávenni arra, hogy tartási (gondozási) kötelezettségének önként teI gyen eleget; — írásbeli nyilatkozat tételére hívja fel arra vonatkozóan, hogy hajlandó-e kötelezettségét önként teljesíteni, és ha igen, milyen összegben, illetőleg milyen módon (pénzben, természetben); d) ha több tartásra (gondozásra) köteles leszármazó van, a terhek arányos megosztása érdekében a meghallgatásra célszerű valamennyit meghívni, és nyilatkozatukat jegyzőkönyvbe venni. A jegyzőkönyv a vállalt kötelezettségeket és teljesítésének módját tartalmazza. Annak egy-egy példányát célszerű az érdekelteknek átadni; e) a szülőt a meghallgatásra csak akkor célszerű meghívni, ha részvétele érdekeit nem veszélyezteti (pl. azáltal, hogy — érzelmi okból — nem akar. tartásdíjat elfogadni, bár rászorulna, vagy részvétele a szülő és a gyermek közötti viszony elmérgesedését okozná); f) ha az érdekeltek nem laknak az eljáró szakigazgatási szerv illetékességi területén, a környezettanulmány megszerzése, valamint az érdekeltek meghallgatása végett az illetékes szervet kell megkeresni. 9. A perindítással kapcsolatban, ha az nem kerülhető el, a következőket szükséges figyelembe venni; a) A per megindítása a tartásra (gondozásra) szoruló szülő lakóhelye szerint illetékes járásbíróság (városi, fővárosi, kerületi bíróság) előtt, valamennyi tartásra (gondozásra) köteles leszármazó ellen, keresetlevéllel történik. A keresetlevelet eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelt, és ahhoz eredetiben vagy másolatban a korábban keletkezett iratokat (környezettanulmányokat, jegyzőkönyveket stb.) bizonyítékként csatolni kell. (1. sz melléklet.). b) A perindítási lehetőség azt is jelenti, hogy ha a szakigazgatási szerv meggyőződése szerint a perben eljárt első fokú bíróság ítélete, egyezséget jóváhagyó végzése vagy más (pl. pert megszüntető) határozata téves (pl. nem felel meg a Csjt., a ' Pp. vagy más jogszabály rendelkezéseinek) vagy méltánytalan (pl. nem veszi figyelembe a Legfelsőbb Bíróságnak a szülőtartásról szóló, a 11. sz. Irányelvvel módosított 8. sz. Irányelvét**, azt — a szülő érdekében — megfellebbezheti. A fellebbezést a fővárosi, illetőleg az illetékes megyei bírósághoz címezve az első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani, eggyel több példányban, mint ahány fél a perben részt vett (2. sz. melléklet). c) A pert indító szakigazgatási szerv a tartásra (gondozásra) szoruló szülő érdekében — ha ez szükségesnek látszik — felkérheti az illetékes ügyészt, hogy a perben lépjen fel [Pp. 2/A. § (1) bek.] d) Ha a bíróság jogerős határozata a szülő jogos érdekét nem értékelte megfelelően, a pert indító szakigazgatási szerv a bíróság határozatait és az ügyben keletkezett összes iratot szolgálati úton terjessze fel az Egészségügyi Minisztérium IX. Szociálpolitikai Főosztályához. e) A pert indító szakigazgatási szervre a felperesre vonatkozó szabályok érvényesek, de a perben a tartásra jogosult szülő is félként részt vesz. * Egységes szerkezetbe foglalt szövege a Tanácsok Közlönye 1972. évi 59. számában jelent meg. • Megjelent a Magyar Közlöny 1974. évi 68. számában.