Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 8. szám

366 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 8. szám Ha a résztvevők perbeli cselekményei (nyilatkozatai, kérelmei stb.) eltérnek (pl. a szülő a tárgyaláson kijelenti, hogy nem tart igényt szülőtartásra), azokat a bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el [Pp. 49. § (4) bek. és a Legfelsőbb Bíróság 8. sz. Irányelvének 8/a pontja]. 10. Ha a jogerős bírósági határozattal szülőtartásra kötelezett személy a határozatot önként nem hajtja végre, a perben első fokon eljárt bíróságtól a végrehajtás elrendelését kell kérni; ha pedig tartási ktöelezettségét önhibájából nem teljesíti, ellene — az 1961. évi V. törvény (Btk.) 275. §-ába ütköző bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt — büntető feljelentést is kell tenni. Az 1973. évi I. törvény (Be) 122. §-ának (2) bekezdése értelmében a feljelentés megtétele kötelező. A büntető feljelentést az elkövető lakóhelye szerint illetékes járási, városi, fővárosi kerületi rendőrkapitánysághoz vagy ügyészséghez kell megtenni. A feljelentésben meg kell jelölni az elkövető személyét, le kell írni a tényállást, és hivatkozni kell a bizonyítékokra (pl. tanúkra) is. 11. Az olyan országpkban élő külföldiekkel szemben, amelyek a tartásdíjak külföldön való behajtásáról szóló 1956. évi New York-i egyezményhez [1957. évi 53. sz. tvr., 9/1957. (IX. 13.) és 7/ 1961. (XII. 23.) IM sz. rend.] csatlakoztak (3. sz. melléklet), illetőleg amelyekkel hazánknak kölcsönös jogsegélyegyezménye van (4. sz. melléklet), szintén az előbbiek szerint kell és lehet a szülőtartási követelést érvényesíteni. A nemzetközi egyezményekkel, valamint a külföldiekkel szemben érvényesítendő tartási követeléssel kapcsolatos különleges tudnivalókról a bíróságok adnak részletes felvilágosítást. 12. A törvényen alapuló gondozási kötelezettség érvényesítése érdekében a szakigazgatási szervekre a szülőtartási igény érvényesítésével kapcsolatban írt feladatok hárulnak. Ha tehát a leszármazó gondozási kötelezettségét nem teljesíti, a szakigazgatási szerv az előzetes eljárás (felderítés, békéltetés stb.) lefolytatása után, a szülő érdekében és helyett szülőtartás megállapítása (kiterjesztése, felemelése) iránt valamennyi tartásra — és így gondozásra is — köteles leszármazó ellen pert indíthat. A perben — a kötelezett választása, a jogosult kívánsága, illetőleg az öszszes körülmény mérlegelése alapján a bíróság határozza meg, hogy a gondozást a kötelezett természetben (saját háztartásában) szolgáltassa-e, vagy ehelyett — teljesítőképességéhez mérten — tartásdíj formájában viselje annak költségeit. Ebből következik, hogy kifejezetten gondozásra való kötelezés iránt pert nem lehet indítani. 13. A tartási és gondozási igények érvényesítésével kapcsolatos ügyekben, ha az igény rokoni kapcsolaton alapszik, a Csjt. VII. fejezete, ha pedig az igény alapja szerződés, a Ptk. 586—591. és 655—660. §-ai irányadóak. 14. A tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződésekkel kapcsolatos tanácsi hatáskör az igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szervhez tartozik. Ezért érdek- és jogvédelemre szoruló ügyfelek ilyen jellegű ügyeinek intézése során, az egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerv szorosan működjön együtt az igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szervvel, de — ha ez szükséges — a szerződéses kötelezettség (tartás, gondozás) teljesítését saját eszközeivel (a felek meggyőzésével, a házi szociális gondozó által a helyszínen alkalmazott figyelmeztetéssel stb.) is mozdítsa elő. 15. Szükséges, hogy a szakigazgatási szerv az érdek- és jogvédelemért hozzáfordulókkal ismertesse azokat a lehetőségeket, amelyek megkönyítik jogaik bíróság előtti érvényesítését. Így: a) a bíróság azt a felet, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget vagy annak egy részét fedezni nem tudja, teljes vagy részleges költségmentességben részesíti (személyes költségmentesség). Teljes költségmentességet élvez az, akinek keresete (jövedelme) nem haladja meg a havi 1200 Ft-ot, vagyona pedig — a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül — nincs, továbbá az is, aki a rendszeres vagy alkalmi szociális segélyt kap [16/1976. (XII. 31.) IM sz. rend. 10—12. §]. Annak, aki teljes vagy részleges személyes költségmentességet kér, kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyait hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia [2/1968. (I. 24.) IM sz. rend.] b) A felek kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül teljesen költségmentes — többek között — a gondnokság alá helyezés és a gondnokság megszüntetése iránti, a törvényen alapuló tartásssal kapcsolatos, a munkaviszonyból vagy szövetkezeti tagsági viszonyból származó per (tárgyi költségmentesség). [16/1976. (XII. 31.) IM sz. rend. 2—3. §.] c) Teljes vagy részleges költségmentesség esetében a bíróság az ügy díjtalan vitelére a fél kérelmére pártfogó ügyvédet rendel ki [Pp. 84. § (1) bek. és 87. §.]. d) A szakszervezet jogtanácsosa a szakszervezet tagját és ennek hozzátartozóját bármilyen ügyben ihgyenesen képviselheti [17/1971. (IV. 28.) Korm. sz. rend. 10. § (3) bek.]. 16. A szakigazgatási szerv — amennyiben ez lehetséges — adjon segítséget az ügyfél problémáinak (pl. hozzátartozók felkutatása, hivatalos vagy más ügyes-bajos dolgaik) intézéséhez, megoldásához is. 17. A mellékleteket, valamint azokat a tartással és gondozással kapcsolatos főbb tudni valókat' (tartási és gondozási jogosultság, kötelezettség, képesség, a tartás és gondozás mértéke, módja, szerződéses tartás és gondozás), amelyek a szülőtartási perek előkészítéséhez, megindításához és lefolytatásához segítséget adhatnak, az érdekeltek közvetlenül kapják meg.