Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 6. szám

136 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 6. szám (3) A pénzbüntetés próbaideje egy év; a vétség miatt kiszabott szabadságvesztés egy évtől három évig, a bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés egy évtől öt évig terjedő próbaidőre függeszthető fel. A próbaidőt években kell meghatározni, és az a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem le­het. (4) Ha az elkövetőt többször ítélik azonos ne­mű, próbaidőre felfüggesztett büntetésre, és még egyik büntetés próbaideje sem telt el, az előző büntetés próbaideje az utóbbi büntetés próbaide­jének leteltéig meghosszabbodik. (5) Ha az elkövetőn olyan szabadságvesztést hajtanak végre, amely miatt a felfüggesztett bün­tetés végrehajtását nem lehet elrendelni, a próba­idő a szabadságvesztés tartamával meghosszabbo­dik. (6) A szabadságvesztés végrehajtásának felfüg­gesztésével egyidejűleg az elkövető pártfogó fel­ügyelet alá helyezhető. 90. § A büntetés végrehajtása nem függeszthe­tő fel, ha a) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesz­tés végrehajtásának befejezése előtt vagy felfüg­gesztésének próbaideje alatt követték el, b) az elkövető visszaeső. 91. § (1) A felfüggesztett büntetést végre kell hajtani, ha a) a próbaidő alatt megállapítják, hogy a bün­tetés végrehajtását a 90. §-ban foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel, b) az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűn­cselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesz­tésre ítélik, vagy az ilyen bűncselekmény miatt kiszabott javító-nevelő munkát szabadságvesztésre változtatják át, c) az elkövető a pártfogó felügyelet magatartá­si szabályait súlyosan megszegi. (2) A felfüggesztett pénzbüntetést akkor is vég­re kell hajtani, ha az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt felfüggesztett sza­badságvesztésre, javító-nevelő munkára vagy vég­rehajtandó pénzbüntetésre ítélik. Az összbüntetés 92. § (1) Ha az elkövetőt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre vagy több javító-nevelő. munkára, illetve határozott ideig tartó szabadság­vesztésre és javító-nevelő munkára ítélik, a jog­erősen kiszabott büntetéseket összbüntetésbe kell foglalni. (2) összbüntetésbe csak olyan végrehajtandó büntetések foglalhatók, amelyeket az összbünte­tésbe foglaláskor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket folyamatosan hajtanak végre. (3) A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesz­tés (52. §) összbüntetésbe nem foglalható. 93. § (1) Azonos nemű büntetéseket ugyanolyan nemű összbüntetésbe kell foglalni. (2) Az összbüntetés tartamát — az összbünte­tésbe foglalandó büntetések alapulvételével — úgy kell megállapítani, hogy az haladja meg a leg­súlyosabb büntetését, de ne érje el a büntetések együttes tartamát. (3) Több javító-nevelő munka összbüntetésbe foglalásánál a munkabérből levonás mértékét úgy kell megállapítani, hogy az ne legyen kisebb, il­letve nagyobb a levonásnak az egyes ítéletekben meghatározott legalacsonyabb, illetve legmagasabb mértékénél. (4) Ha valamennyi bűncselekményt a legkoráb­ban hozott ítélet jogerőre emelkedése előtt követ­ték el, az összbüntetés tartamát úgy kell meghatá­rozni, mintha halmazati büntetést szabnának ki. Az összbüntetés tartamának azonban el kell érnie a legsúlyosabb büntetését, de nem érheti el a bün­tetések együttes tartamát. 94. § (1) Különböző fokozatban végrehajtandó szabadságvesztések összbüntetésbe foglalása ese­tén az összbüntetést abban a fokozatban kell vég­rehajtani, amelyik közülük a legszigorúbb. Ha azon­ban az összbüntetés mértéke három év vagy azt meghaladó tartamú, illetőleg többszörös visszaeső­nél két év vagy ezt meghaladó tartamú, az össz­büntetés végrehajtási fokozatát ennek figyelem­bevételével kell meghatározni. (2) Ha az (1) bekezdés alkalmazásával megállapí­tandó végrehajtási fokozat az elítélt számára mél­tánytalan hátrányt jelentene, eggyel enyhébb fo­kozat állapítható meg. 95. § Szabadságvesztés és javító-nevelő munka összbüntetésbe foglalása esetén az összbüntetést szabadságvesztésben kell megállapítani. A -javító­nevelő munkát, illetőleg ennek még végre nem hajtott részét az 50. § (2) bekezdésében megálla­pított mértékben, fogházban végrehajtandó sza­badságvesztésnek kell tekinteni. 96. § (1) Mellékbüntetések nem foglalhatók összbüntetésbe, úgyszintén a pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés sem. (2) Azonos tartalmú mellékbüntetések közül — a vagyonelkobzás és a pénzmellékbüntetés kivéte­lével — azt kell végrehajtani, amelyik az elítéltre hátrányosabb. Ez irányadó a főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetésekre is. A különös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések 97. § (1) Különös visszaesővel szemben — amennyiben a törvény másként nem rendelkezik — az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa a felével emelkedik, de nem halad-

Next

/
Thumbnails
Contents