Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 6. szám

6. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 137 hatja meg a tizenöt évet. Halmazati büntetés esetében a 85. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt kell a felével emelni. (2) Ha a bűncselekmény büntetési tétele vagylagosan szabadságvesztés, javító-nevelő munka vagy pénzbüntetés, különös visszaesőnél a büntetési tétel csak szabadságvesztés. (3) Az (1) bekezdés esetében, ha a büntetési tétel határozott tartamú szabadságvesztés, a büntetés legrövidebb tartama, amennyiben a törvény az alsó határt a) nem jelöli meg — hat hónap, b) egy évben jelöli meg — egy év és hat hónap, c) két évben jelöli meg — három év, d) öt évben jelöli meg — hét év, e) tíz évben jelöli meg — tizenkét év. (4) A büntetés a 87. § (2) bekezdése alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető. A többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések 98. § (1) A többszörös visszaeső büntetésének kiszabására a 97. § rendelkezései irányadóak. (2) Többszörös visszaesőre a büntetési tétel alsó határánál enyhébb büntetés csak a 87. § (3)—(4) bekezdése alapján szabható ki. Az előzetes jogvatartás beszámítása 99. § (1) A kiszabott szabadságvesztésbe, javítónevelő munkába, pénzbüntetésbe, illetőleg pénzmellékbüntetésbe az előzetes fogvatartás teljes idejét be kell számítani. (2) A beszámításnál egy napi előzetes fogvatartás két napi javító-nevelő munkának, illetve egy napi tételnek felel meg. A pénzmellékbüntetésbe történő beszámítására a 65. § (2) bekezdése szerinti számítás irányadó. VI. FEJEZET MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FÜZÖDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A mentesítés hatálya100. § (1) A mentesítés folytán az elítélt mentesül azon hátrányos következmények alól, amelyeket az elítéléshez jogszabály fűz. (2) A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és nem tartozik számot adni olyan elítéltetésről, amelyre nézve mentesítésben részesült (3) Üjabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a hátrányos következményekre, amelyeket e törvény a korábbi elítéléshez fűz. A mentesítés módja 101. § Az elítélt mentesítésben részesülhet a) a törvény erejénél fogva, b) bírósági határozat alapján, c) kegyelem útján. A törvényi mentesítés 102. § (1) A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés a) pénzbüntetés és főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés esetén az ítélet jogerőre emelkedésének napján, b) felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napján, c) javító-nevelő munka, továbbá gondatlan vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltésének, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján, d) szándékos vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő három év elteltével, e) bűntett miatt kiszabott, egy évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő öt év elteltével, f) bűntett miatt kiszabott, egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő tíz év elteltével. (2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében a mentesítés nem áll be, illetőleg hatályát veszti, ha a büntetés végrehajtását elrendelik. Ilyenkor a mentesítésre a, fel nem függesztett büntetés szabályai az irányadók. (3) Többszörös visszaeső törvényi mentesítésben nem részesül. A bírósági mentesítés 103. § (1) A bíróság a bűntett miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltet kérelemre mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a szabadságvesztés kiállásától, illetőleg végrehajthatósága megszűnésétől a) egy évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén három év. b) egy évet meghaladó, de öt évnél nem hoszszabb szabadságvesztés esetén öt év. c) öt évet meghaladó határozott tartamű szabadságvesztés esetén tíz év eltelt.