Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 6. szám

6. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 137 hatja meg a tizenöt évet. Halmazati büntetés ese­tében a 85. § (2) bekezdése szerinti büntetési té­telt kell a felével emelni. (2) Ha a bűncselekmény büntetési tétele vagy­lagosan szabadságvesztés, javító-nevelő munka vagy pénzbüntetés, különös visszaesőnél a bünte­tési tétel csak szabadságvesztés. (3) Az (1) bekezdés esetében, ha a büntetési té­tel határozott tartamú szabadságvesztés, a bünte­tés legrövidebb tartama, amennyiben a törvény az alsó határt a) nem jelöli meg — hat hónap, b) egy évben jelöli meg — egy év és hat hónap, c) két évben jelöli meg — három év, d) öt évben jelöli meg — hét év, e) tíz évben jelöli meg — tizenkét év. (4) A büntetés a 87. § (2) bekezdése alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben eny­híthető. A többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések 98. § (1) A többszörös visszaeső büntetésének kiszabására a 97. § rendelkezései irányadóak. (2) Többszörös visszaesőre a büntetési tétel alsó határánál enyhébb büntetés csak a 87. § (3)—(4) bekezdése alapján szabható ki. Az előzetes jogvatartás beszámítása 99. § (1) A kiszabott szabadságvesztésbe, javító­nevelő munkába, pénzbüntetésbe, illetőleg pénz­mellékbüntetésbe az előzetes fogvatartás teljes idejét be kell számítani. (2) A beszámításnál egy napi előzetes fogvatar­tás két napi javító-nevelő munkának, illetve egy napi tételnek felel meg. A pénzmellékbüntetésbe történő beszámítására a 65. § (2) bekezdése szerinti számítás irányadó. VI. FEJEZET MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FÜZÖDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A mentesítés hatálya­100. § (1) A mentesítés folytán az elítélt men­tesül azon hátrányos következmények alól, ame­lyeket az elítéléshez jogszabály fűz. (2) A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és nem tartozik számot adni olyan elítéltetésről, amelyre nézve mentesítésben része­sült (3) Üjabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a hátrányos kö­vetkezményekre, amelyeket e törvény a korábbi elítéléshez fűz. A mentesítés módja 101. § Az elítélt mentesítésben részesülhet a) a törvény erejénél fogva, b) bírósági határozat alapján, c) kegyelem útján. A törvényi mentesítés 102. § (1) A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés a) pénzbüntetés és főbüntetés helyett alkalma­zott mellékbüntetés esetén az ítélet jogerőre emel­kedésének napján, b) felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napján, c) javító-nevelő munka, továbbá gondatlan vét­ség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén a bün­tetés kitöltésének, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján, d) szándékos vétség miatt kiszabott szabadság­vesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg vég­rehajthatóságának megszűnését követő három év elteltével, e) bűntett miatt kiszabott, egy évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén a büntetés kitölté­sét, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő öt év elteltével, f) bűntett miatt kiszabott, egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés ese­tén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajtható­ságának megszűnését követő tíz év elteltével. (2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében a men­tesítés nem áll be, illetőleg hatályát veszti, ha a büntetés végrehajtását elrendelik. Ilyenkor a men­tesítésre a, fel nem függesztett büntetés szabályai az irányadók. (3) Többszörös visszaeső törvényi mentesítésben nem részesül. A bírósági mentesítés 103. § (1) A bíróság a bűntett miatt végrehaj­tandó szabadságvesztésre ítéltet kérelemre mente­sítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a sza­badságvesztés kiállásától, illetőleg végrehajtható­sága megszűnésétől a) egy évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén három év. b) egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosz­szabb szabadságvesztés esetén öt év. c) öt évet meghaladó határozott tartamű sza­badságvesztés esetén tíz év eltelt.

Next

/
Thumbnails
Contents