Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 6. szám

6. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 135 A pártfogó felügyelet 82. § (1) Pártfogó felügyelet elrendelésének akkor van helye, ha a feltételes szabadság (48. §), illetve a próbaidő (72. §, 89. §) eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. Ideiglenes elbocsátás (79. §) esetén a pártfogó felügyeletet el kell rendelni. (2) A pártfogó felügyelet alatt álló személy, köteles a jogszabályban és bírósági határozatban előírt magatartási szabályokat megtartani, a pártfogóval rendszeres kapcsolatot tartani és részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadni. (3) A magatartási szabályok kötelezettségeket és tilalmakat írnak elő annak érdekében, hogy a pártfogolt képessége szerint dolgozzék és törvénytisztelő életmódot folytasson. Ilyen különösen a munkával, a kereset felhasználásával, az időszakos jelentkezéssel, az esetleg szükséges gyógykezeléssel kapcsolatos kötelezettség, illetőleg a lakó- és munkahely önkényes megváltoztatásának, meghatározott helyek látogatásának, vagy egyes személyekkel való érintkezésnek a tilalma. V. FEJEZET A BÜNTETÉS KISZABÁSA A büntetés kiszabásának elvei 83. § A büntetést — céljának (37. §) szem előtt tartásával — a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. 84. § Halálbüntetést kivételesen és csak akkor lehet kiszabni, ha — a bűncselekmény és az elkövető kiemelkedő társadalomra veszélyességére, a bűnösség különösen magas fokára figyelemmel — a társadalom védelme csak e büntetés alkalmazásával biztosítható. A halmazati büntetés 85. § (1) Bűnhalmazat (12. §) esetén egy büntetést kell kiszabni. (2) A főbüntetést a bűnhalmazatban levő bűncselekmények büntetési tételei közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni. (3) Ha a törvény a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, és a büntetés céljának eléréséhez a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa nem elegendő, akkor ez a felével emelhető, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát. 86. § (1) Bűnhalmazat esetén a bűnhalmazatban levő bármelyik bűncselekmény miatt alkalmazható mellékbüntetést ki lehet szabni. (2) A mellékbüntetés halmazati büntetés esetében sem haladhatja meg a törvényben, meghatározott legmagasabb mértéket, illetve tartamot. A büntetés enyhítése 87. § (1) A büntetési tételnél enyhébb főbüntetés kivételesen szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a 83. § rendelkezéseire figyelemmel túl szigorú. (2) Az (1) bekezdés alapján, ha a büntetési tétel legkisebb mértéke a) legalább tíz évi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb öt évi szabadságvesztést, b) legalább öt évi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb két évi szabadságvesztést, c) legalább két évi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb egy évi szabadságvesztést, d) legalább egy évi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést vagy javítónevelő munkát, vagy ha — az elkövető különös méltánylást érdemlő személyi körülményeire figyelemmel — ez is túl szigorú, pénzbüntetést, e) egy évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés, ehelyett javító-nevelő munkát vagy pénzbüntetést lehet kiszabni. (3) Kísérlet és bűnsegély esetében, ha a (2) bekezdés a)—d) pontjai alapján kiszabható büntetés is túl szigorú, a büntetést a (2) bekezdés soron következő pontja alapján kell kiszabni. (4) Ha a törvény korlátlan enyhítést enged, bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszabható. Főbüntetés helyett alkalmazott viellékbüntetés 88. § Mellékbüntetés főbüntetés helyett önálló büntetésként kivételesen akkor alkalmazható, ha a bűncselekmény büntetési tétele két évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, és a büntetés célja így is elérhető, önálló büntetésként csak egy mellékbüntetést lehet kiszabni. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése 89. § (1) Az egy évet meg nem haladó szabadságvesztés vagy a pénzbüntetés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha —1 különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel — alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. (2) Különös méltánylást érdemlő esetben az egy évnél hosszabb, de a két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása is felfüggeszthető.