Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 6. szám

126 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 6. szám (2) Ha a magyar büntető törvény hatálya alá tartozó személy cselekményét külföldi bíróság már elbírálta, az (1) bekezdés esetét kivéve, a büntetőeljárás megindításáról a legfőbb ügyész határoz. Ebben az esetben a külföldön végrehajtott— büntetést vagy előzetes fogvatartást a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe be kell számítani. Büntetés végrehajtásának átvétele és átengedése 7. § (1) A külföldi bíróság által kiszabott büntetést nemzetközi szerződés alapján végre lehet hajtani. A büntetés végrehajtásának módjára a magyar törvényt kell alkalmazni. (2) Magyar bíróság által kiszabott büntetés végrehajtását más államnak nemzetközi szerződés alapján át lehet engedni. A büntetőeljárás felajánlása 8. § (1) Nem magyar állampolgár bűncselekménye miatt az eljárás felajánlható az elkövető hazai hatóságának, ha célszerű, hogy az eljárást ez a hatóság folytassa le. (2) Magyar állampolgár elleni büntetőeljárás akkor ajánlható fel, ha az elkövető egyúttal más állam állampolgára is, vagy külföldön telepedett le. (3) Nincs helye a büntetőeljárás felajánlásának, ha a) az elkövető cselekményét a magyar bíróság már jogerősen elbírálta, b) a másik állam törvénye szerint a cselekmény nem bűncselekmény vagy az elkövető nem büntethető. A kiadatás és a menedékjog 9. § (1) A Magyar Népköztársaság állampolgára más államnak nem adható ki. (2) Nem magyar állampolgár nemzetközi szerződés alapján, ennek hiányában viszonosság alapján adható ki. A viszonosság kérdésében.az igazságügyminiszter nyilatkozata irányadó. (3) Viszonosság esetén sincs helye kiadatásnak, ha az a cselekmény, amely miatt a kiadatást kérik, akár a magyar törvény, akár a kiadatást kérő állam törvénye szerint nem bűncselekmény, vagy az elkövető nem büntethető. (4) Meg kell tagadni annak a kiadását, aki menedékjogot kapott. /II. FEJEZET A BŰNCSELEKMÉNY ÉS AZ ELKÖVETŐ I. CÍM A bűncselekmény 10. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy — ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti — gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. Bűntett és vétség 11. § (1) A bűncselekmény bűntett vagy vétség. (2) Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség. Halmazat 12. § (1) Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. (2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el. Szándékosság és gondatlanság 13. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik14. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. 15. § Az eredményhez mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli. II. CÍM Kísérlet és előkészület 16. § Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. 17. § (1) A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. (2) A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon vagy alkalmatlan eszközzel követik eL