Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 42. szám

1302 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 42. szám 13. § (1) A munkaügyi szabályzatban kell meghatározni a felhasználható jóléti alap kereteit, illetve összegét és ezen belül a 12. § (1) bekezdésének a)—b) és f)—g) pontjában felsoroltakra felhasználási jogcímek szerinti részletezését is. (2) Az, üzem — a szakszervezet üzemi szerve véleményének meghallgatásával — dönt a kedvezményes üzemi étkeztetésre felhasználható összeg tekintetében. Az alap további felhasználásáról a szakszervezet üzemi szerve határoz, az üzemvezetés véleményének kikérése után. A 12. § (1) bekezdés f) pontja tekintetében a KISZ-szervezet dönt, a szakszervezet és az üzemi vezetés véleményének meghallgatásával. 14. § (1) Az anyagi ösztönzés megfelelő érvényesítése céljából az üzem jutalmazási álapot képezhet. (2) Az üzem — saját hatáskörében és a nyereség nagyságától függetlenül — a tárgyévi tényleges bérköltségének legfeljebb 5%-át — az év végén — jutalmazási alapjába helyezheti. Az alapba helyezett összeget — a könyvviteli előírásoknak megfelelően — ráfordításként kell elszámolni. (3) Az üzem a (2) bekezdés szerint képzett jutalmazási alapját a létrehozó tanács végrehajtó bizottsága engedélyével nyereségéből — a ténylegesen kifizetett évi bér legfeljebb további 4%-ának megfelelő összeggel — kiegészítheti. (4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogcímeken felül közvetlenül a jutalmazási alapba helyezhetők: a) az üzem jutalom jellegű bevétele, az MT— SZOT elnöksége Vörös Zászlajának, valamint a Kiváló Vállalat cím adományozásával kapcsolatos összeg; b) eseti rendelkezés alapján az alapba helyezhető összeg. 15. § (1) A jutalmazási alapból — a következő kötelező -sorrend betartásával — lehet kifizetéseket teljesíteni: a) a központilag meghatározott bérszínvonalnövelést meghaladó bérnövekedés miatti — a 19. § (6) bekezdésében előírt — bérfejlesztési befizetési kötelezettség; b) a dolgozók anyagi ösztönzésére (évközi és év végi prémiumra és jutalomra) és egyéb célokra (újítási díjra, jóléti és kulturális célú források kielégítésére) fordítható kifizetések. (2) A jutalmazási alap fel nem használt része felett az üzem rendelkezik és az a következő évre átvihető. (3) A jutalmazási alap felhasználásához a szakszervezet üzemi szervezetének egyetértése szükséges. 16. § (1) Az üzem a ténylegesen elért — a 14. § (3) bekezdése, továbbá a 21. § (4) bekezdése alapján elszámolt összegekkel csökkentett — nyereségéből fejlesztési alapot képezhet. Az alapba helyezhető összeg az üzem éves átlagos eszközértékének 5%-a lehet. (2) A fejlesztési alapba kell helyezni továbbá: a) az üzem állóeszközállománya után elszámolt értékcsökkenési leírás teljes összegét; b) a házkezelési tevékenységet végző üzemnél a lakóházjavítási alapból a kezelésében levő tanácsi lakásalap-ingatlanok bruttó értékének a 13.11979. (PK 17.) PM—MüM számú együttes utasításban meghatározott ezrelékét; c) a tanács által az üzem álló- és forgóeszközeinek fejlesztésére juttatott összeget; d) más gazdálkodó, illetve költségvetési szerv által átutalt fejlesztési alapot; e) az állóeszközök értékesítése, illetve a selejtezett, hiányzó vagy megsemmisült állóeszközök miatt az üzem fejlesztési alapját megillető összegeket; f) külön rendelkezés alapján az alapba helyezhető összegeket. 17. § (1) Az üzem a fe]lesztési alapját az irányítást ellátó tanács végrehajtó bizottsága által a feladattervben jóváhagyott fejlesztési célokra használhatja fel. (2) A fejlesztési alap fel nem használt része a következő évre átvihető. 18. § (1) Az üzem, a 16. § (1) bekezdésében meghatározott alapképzés után fennmaradó mérleg szerinti nyeresége terhére, dolgozói lakásépítésének támogatására — lakásépítési alapot képezhet. Ennek megfelelően a költségvetési üzemek létszámát a tanácsok, a dolgozók lakásépítésének támogatásáról szóló 26/1971. (VI. 24.) PM—ÉVM—MüM számú együttes rendelet 8. §-ának (3) bekezdése szerinti lakásépítési alap képzésénél nem vehetik figyelembe. (2) A lakásépítési alap képzésének mértéke az üzem tárgyévi január 1-i — teljes munkaidőben foglalkoztatott — létszáma után számítva, dolgozónként legfeljebb 1000 Ft. (3) A lakásépítési alap képzése sem fejlesztési, sem jutalmazási alaphiányt nem okozhat.