Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 42. szám

42. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1301 8. § (1) Az üzem által végzett tevékenységekv árának megállapításánál és alkalmazásánál a hatályos árszabályozó rendelkezések az irányadók. (2) Az üzem az 5. § (4) bekezdésében meghatározott megrendelők részére végzett építőipari munkák árbevétele után — kivéve a lakosság részére végzett, fogyasztási szolgáltatásnak minősülő építőipari, és a tanácsi házkezelési szervek kezelésében levő épületeken végzett lakóházjavítási tevékenységet — termelési adót köteles fizetni. (3) A termelési adó alapja az adóköteles tevékenységből elért nettó árbevétel; mértéke 5%. 9. § » A termelési adót az üzemet létrehozó tanács (tanácsok) részére kell befizetni, amelyet az a működési bevételei között számol el. 10. § (1) A kivitelezési szerződés szerint egy hónap időtartamot meghaladó építési-szerelési munkáknál a megrendelő az üzem részelszámolása alapján részfizetést teljesíthet. (2) Az elszámolt építőipari munkákról utókalkulációt kell készíteni. A kisebb munkák utókalkulációja — a 2. § (5) bekezdésében említett szakigazgatási szerv engedélyével — összevontan is készíthető. (3) Az 5. § (1) bekezdésének a)—i) pontjaiban felsorolt tevékenységek önköltségszámítását az azonos tevékenységet végző tanácsi vállalatokra érvényes előírások szerint kell elkészíteni. (4) Az üzemnek az állóeszközök értékcsökkenését és értékcsökkenési leírását a 3/1975. (XI. 22.) OT—PM rendeletben megállapított normák szerint negyedévenként kell elszámolnia és az értékcsökkenési leírást általános költségei között kell könyvelnie a fejlesztési alap számlával szemben. (5) Az ingatlankezelési tevékenységet végző költségvetési üzem, az e jogszabály rendelkezései szerint a különféle ráfordítások terhére képezhető jutalmazási, valamint jóléti és kulturális alapjából az ingatlankezelői tevékenységre közvetlenül elszámolt munkabérnek a ténlyegesen elszámolt teljes közvetlen munkabérhez viszonyított hányadát . — különféle bevételként — a lakóházjavítási alap pénzeszközeiből megtérítheti. Az alapok képzésének és felhasználásának rendje 11. § (1) Az üzem dolgozóinak jóléti (szociális, kulturális és sport) szükségleteinek kielégítésére jóléti és kulturális alapot képez. (2) Az üzem köteles közvetlenül a jóléti és kulturális alpjába helyezni — a számviteli előírásoknak megfelelő ráfordításként elszámolt — következő összegeket: a) a bérszabályozási rendszerről szóló 14/1975. (XI. 15.) Mü M számú rendelet szerinti képzett összlétszámra vetítve 1977-ben fejenként 300 forintot; b) a szákmunkástanulók étkeztetésével kapcsolatosan a képzett összlétszám számításánál figyelembe nem vett szakmunkástanuló létszámra számítva fejenként és naponként 14 forintot; c) a jóléti állóeszközök állóeszközfenntartási költségei címen felmerült tényleges kiadásokat. (3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt — negyedévenként egyenlő részletekben elszámolt — összeg évenként az állami vállalatokra vonatkozó általános szabályok szerint növelhető. (4) A (2) bekezdésben meghatározott összegen felül közvetlenül a jóléti és kulturális alapba kell helyezni: a) a jóléti és kulturális alapból fenntartott intézmények bevételeit (beleértve a dolgozók befizetéseit is); b) a központi alapokból az üzemnek juttatott jóléti célú összegeket. (5) A jóléti és kulturális alap kiegészíthető a jutalmazási alapbóL (6) Ha a jóléti és kulturális alap kiadásai meghaladják a (2)—(3) bekezdések szerint képezhető összeget, és jóléti és kulturális alaphiány keletkezik, az üzem köteles a hiány mértékéig a jutalmazási alapjából azt kiegészíteni, még abban az esetben is, ha emiatt jutalmazási alaphiány keletkezik, illetve az alaphiány nő. (7) A jóléti és kulturális alap fel nem használt részét a következő évre az üzem átviheti. 12. § (1) Az üzem a jóléti és kulturális alapját a dolgozók következő szükségleteinek kielégítésére használhatja fel: a) a jóléti intézmények (üzemi étkezde) fenntartási és üzemeltetési, valamint állóeszközfenntartási költségeinek fedezésére; b) kedvezményes üzemi étkeztetésre; c) segélyekre; d) szociális, kulturális és sport célokra; e) a dolgozók üdültetésére; f) az ifjúságpolitikai célok megvalósítása érdekében teljesített kifizetésekre, valamint g) egyéb, külön jogszabályban meghatározott és az alapot terhelő szociális, kulturális kifizetésekre. (2) Az üzem jóléti és kulturális alapjából hozzájárulást adhat más szervnél működő intézmény működéséhez az (1) bekezdés a)—b) és d)—f) pontjában meghatározott célokra.