Tanácsok közlönye, 1979 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1979 / 40. szám

1212 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 40. szám 4. Egyéb közvetlen költség 5. Közvetlen önköltség (1+2+3+4) 6. Üzemi általános költség 7. Szűkített önköltség (üzemi önköltség) (5+6) 8. A gazdálkodó szerv központi irányításának költségei. (Gyáregységi és vállalati általános költségek) 9. Elkülönített költségek a) A műszaki fejlesztés költségfedezete b) Egyéb elkülönített költség 10. Teljes önköltség (vállalati önköltség) (7+8+9) 11. Nyereség 12. Termelői ár (10+11) 13. Adó (árkiegészítés) 14. Szolgáltatás ára (12+13) (2) A vállalat a szolgáltatás kalkulált árában az anyag- és áruraktározással kapcsolatos közvetetten elszámolt költségek külön fejezetben „anyagigaz-gatási költség" címén is figyelembe veheti, ha annak mértékével az egyéb közvetett költséget egyidejűleg csökkenti. (1) A vállalat bruttó fedezet címén — a központi irányítás költségeit, valamint az elkülönített költségeket, úgyszintén a nyereséget — együttesen is árvetésbe állíthatja. (2) A vállalat a vállalati átlagos bruttó fedezetet, vagy az abban számításba vehető, de tételenként külön kalkulált költségeket és nyereséget szolgáltatásai között differenciálhatja. (3) A szolgáltatás árának meghatározásánál a nyereség vetítési alapjául a közvetlen anyagköltség nem vehető figyelembe. 12. § (1) Az árvetésben nem vehetők figyelembe: a) a pénzbüntetések, bírságok, fizetett és kapott kártérítések, késedelmi kamatok és kötbérek, a fekbérek és kocsiálláspénzek, a légszennyezési bírság, az üzemszüneti veszteségek, a vásárolt készletek többletei és normán felüli hiányai, valamint minden olyan költség, amelyet az érvényes számviteli előírások szerint az árvetésben figyelembe nem vehető költségek között kell elszámolni, továbbá amelyeket a hatályos szabályok szerint árvetésbe állítani nem szabad; b) az árvetési előírások alapján korábbi időszakban előírásszerűen számításba vett, de időközben már megtérült költségek (pl. gyártási és értékesítési külön költségek, kamatköltségek, értékcsökkenési leírás stb.); c) a más költségtényező keretében már elszámolt költségek (pl. a közvetlen és közvetett költségek átcsoportosítása, vagy a selejtveszteség elszámolása miatt, illetve az alapszerű elszámolás keretében számításba veendő költségek). (2) Az árvetés egyes tételeinek tartalmára és számítási módjaira vonatkozóan irányadó egyéb szempontokat és az árvetésben feltüntetendő adatokra vonatkozó előírásokat a rendelkezés melléklete tartalmazza. Az illetékes árhatóság az árvetés egyéb adatokkal való kiegészítését előírhatja. A Szabályzat 13. § (1) Ha a jogszabály vagy az illetékes árhatóság előírja, a vállalat a szolgáltatás árképzési és árvetéskészítési rendjére vonatkozó szabályokat Szabályzatba köteles foglalni. (2) Az illetékes árhatóság a Szabályzat tártai-mára kötelező rendelkezéseket adhat. 14. § Ez a rendelkezés 1980. január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 8/1973. (XI. 21.) ÁH számú rendelkezés hatályát veszti. Dr. Csikós-Nagy Béla s. k., államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke Melléklet a 7/1979. (XI. 1.) ÁH sz. rendelkezéshez L -M A rendelkezés 12. § (2) bekezdésének megfelelően egyes ártényezők kiszámításánál figyelembe veendő további előírások: 1. Az árvetésbe állítható anyagárak meghatározása: a) A vásárolt belföldi és import eredetű nyersés alapanyagokat, fűtőanyagokat és energiát, félkésztermékeket, tartozékokat, alkatrészeket beszerzési áron kell értékelni. Beszerzési árnak tekintendő a tényleges vételár, amely azonban a termelőtől való beszerzés esetén a termék hatóságilag megállapított termelői (felvásárlási) áránál nem lehet magasabb. Beszerzési árként a tényleges termelői vagy nagykereskedelmi ár vehető figyelembe. Kiskereskedelemtől történő beszerzés esetén fogyasztói ár az árvetésbe akkor állítható, ha az ilyen beszerzést a kis tétel teszi indokolttá. Használt, bontott, maradék és hulladék anyag felhasználása esetén azokat a beszerzési áron kell figyelembe venni, kivéve, ha azok használati értéke magasabb árat indokol. Árvetésbe állíthatók: — a forgalmi adóval növelt (árkiegészítéssel csökkentett) termelői árak a forgalmi adóról és árkiegészítésről szóló rendeletben foglaltak szerint; — az anyagbeszerzés vagy felhasználás esetén áron kívül fizetendő adók és kapott ártámogatások, feltéve, hogy ezek árvetésbe állítását külön jogszabály nem tiltja; — importtermék esetén az importtal kapcsola-